P.: Hogyan lehet ezt a dilemmát orvosolni?
B. L. A.: Úgy, hogy a magánnyugdíjpénztárak illetékeseivel külön-külön meg kell beszélni azoknak a vagyonelemeknek a hátterét, amelyek kapcsán (értelmezési) problémák merülnek fel az átruházhatóságot tekintve. E feladat ellátása érdekében az ÁKK május 6-án levélben megkereste a nyugdíjpénztárakat annak érdekében, hogy a szükséges kétoldalú egyeztetéseket el lehessen végezni.
P.: Már huzamosabb ideje téma a zártkörű alapok átvehetőségének ügye. Ebben mi a rendezőelv?
B. L. A.: Amennyiben teher-, per- és kötelezettségmentes a zártkörű alap, akkor a NyAA természetesen át tudja venni a pénztáraktól. Minden más esetben az előbb említett egyeztetés szükséges az átutalás végrehajtása előtt.
P.: Az elmondottak alapján jelentősnek tűnik azon vagyonelemek összértéke, amely problémásnak, vagy egyelőre bizonytalannak tekinthető abból a szempontból, hogy az állam át tudja-e venni azokat. Mekkora lehet ez az arány?
B. L. A.: Jelentős számú, de az átadandó portfolió egészéhez képest összértékben elhanyagolható ezen vagyonelemek súlya. Mivel az egyeztetések jelenleg is folynak, ezért ennél pontosabb becslést nem áll módomban adni.
P.: Amennyiben egy problémást eszközt elad a nyugdíjpénztár, akkor ennek milyen következményei lesznek?
B. L. A.: Amennyiben a korlátozások ellenére - valószínűleg jelentős diszkont mellett - egy nyugdíjpénztár értékesíti az érintett eszközt, akkor az érintett vagyonelem nyilvántartási értékét készpénzben kell átutalnia az NyAA számára. Ha a pénztár úgy dönt, hogy mégis megtartja az adott eszközt, de maga a pénztár a taglétszám miatt megszűnik, akkor a majdani jogutód portfoliójába kerül át ez az eszköz.
P.: A pénztáraktól megkapott vagyontömeg értékesítése során vannak-e mennyiségi, illetve időbeli céljai az ÁKK-nak? Milyen rendezőelvek szerint halad majd az értékesítés?
B. L. A.: Az elsődleges cél az idei évi költségvetési törvényben folyó kiadásként szereplő 529 milliárd forint előteremtése. Ennek érdekében először várhatóan a nagy likviditású külföldi piacokon indul majd meg az értékesítés, amelyeken nem zavarja meg érdemben ez a folyamat az árakat. Miután megszületnek a megfelelő döntések, a konkrét értékesítési stratégiáról majd a NyAA közelmúltban felállt Irányító Testülete lesz illetékes nyilatkozni.
P.: Amennyiben az ÁKK által kezelt NyAA a jelzettnél nagyobb összegű eszközeladást tud végrehajtani idén, mi lesz ezzel a pénzzel? Egyes londoni elemzők azt valószínűsítik, hogy ebből jelentős összegű állampapír visszavásárlási programot tud indítani az adósságkezelő annak érdekében, hogy a 2012-2013-ban felfutó állampapír törlesztési kötelezettségeket le tudja szorítani.
B. L. A.: Első körben a költségvetési befizetés fedezetének biztosítása élvez elsőbbséget. Ebből következően a többletbevétel - amennyiben egyáltalán lesz - nagy valószínűséggel csak az év vége felé fog realizálódni, amely esetben viszont a hátralévő rövid idő már erősen bekorlátozza a felhasználási lehetőségeket a 2011-es évet tekintve. Ebből következően egyelőre úgy tűnik, hogy a nyugdíjpénztári portfólió vagyonelemeinek értékesítése miatt nincs szükség az idei évre meghirdetett finanszírozási terv érdemi módosítására.
P.: Az olykor kifejezetten erős befektetői vételi érdeklődés miatt az elmúlt hetekben többször is a meghirdetett mennyiségnél több államkötvényt értékesített az ÁKK. Ez összefügg-e azzal, hogy az éven belül nagyon púpos a központi költségvetési hiánypálya lefutása? Amennyiben nem, akkor mi a célja az ÁKK-nak a többletforrásokkal?
B. L. A.: Az aukciós államkötvény értékesítést tekintve továbbra is a meghirdetett éves finanszírozási terv szerint halad az ÁKK, és amennyiben többletértékesítésekre kerül sor, akkor ez a többletbevétel egyelőre éven belüli tartalékként kerül számításba vételre. E tartalék sorsa várhatóan majd az év vége felé kerül felülvizsgálatra. Ekkor dől majd el, hogy milyen adósságelemek kibocsátási összegei kerülnek csökkentésre, illetve emelt összegben visszavásárlásra az év hátralévő időszakában. Amint jeleztem, a finanszírozási terv felülvizsgálatára egyelőre nincs szükség.
P.: Ez azt is jelenti, hogy a kormány által már bejelentett MÁV- és BKV-adósság átvállalás, illetve a PPP-programok kivásárlása sem érinti a finanszírozási tervet?
B. L. A.: Az adósságátvállalás alapesetben azért nem érinti, mert többlet pénzre nincs szükség ezeknek a tranzakcióknak a lebonyolítására, hiszen csak az adós személye cserélődik ki. Ez egyébként nem megy egyik napról a másikra, a MÁV esetén például több tucat szerződésből áll össze a 300 milliárd forintos nagyságrendű adósságállomány. Az átvállalás előtt egyébként ahol lehet, az ÁKK megpróbálja újratárgyalni a szerződéseket a bankokkal, hogy az eddiginél jobb hitelfeltételeket tudjon elérni. Ahol ez nem megy, és a kondíciók miatt szükségesnek látszik, ott az előtörlesztés is felmerül lehetőségként. Bár ez és a PPP-programok kivásárlásának ügye már érintené a finanszírozási tervet, konkrét lépések csak a pontos összegek ismeretében várhatók. Mivel ezek többletkibocsátásból történő finanszírozása a bruttó államadósság növekedését eredményezné (amelyet nem szeretne az ÁKK - a szerk.), ezért nagy valószínűséggel a nyugdíjpénztári vagyonelemek többletértékesítéséből befolyó pénz itt például felhasználásra kerülhet.
P.: Ha már az adósságnövekedés elkerülésére célzott, érdemes szót ejteni a kormány által a közelmúltban útjára indított Összefogás az Államadósság Ellen Alapról is. Ebbe magánszemélyek és vállalkozások adókedvezmény fejében önként fizethetnek be pénzt. Mivel a szabályok szerint ez a pénz néhány nap után automatikusan átkerül az NyAA-ba, felmerül a kérdés, hogy ezek szerint az emberek befizetései végülis az idei évi folyó költségvetési hiányt finanszírozzák?
B. L. A.: Ez azért nem fordulhat elő, mert a NyAA-n belül létre lett hozva egy külön alszámla, melynek éppen az a célja, hogy elkülönítetten nyilvántartsa a másik alapból átkerülő pénzeket. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy transzparens módon lehessen bemutatni majd azt, hogy a magánszemélyek befizetései valóban az államadósság csökkentésére, azaz például lejáró állampapírok törlesztésére kerültek felhasználásra.
P.: Az államadósság finanszírozásában az ÁKK hangsúlyosan számít a belföldi megtakarítások élénkülésére, amelyet például az új személyi jövedelemadó rendszer, vagy a nyugdíjpénztári reálhozam-kifizetés is ösztönözhet. Hogyan alakultak idén eddig a lakosság állampapír jellegű megtakarításai?
B. L. A.: Április végéig összességében mérsékelten, mintegy 19 milliárd forinttal emelkedtek, mivel a Kamatozó Kincstárjegyben és a Kincstári Takarékjegyben lévő állomány együttesen másfél milliárd forintos csökkenése mellett az utóbbi évek sláger termékének számító Prémium Magyar Államkötvény sorozatokban 20,5 milliárd forinttal nőtt az állomány. Április végén egyébként a lakossági állampapírokban lévő megtakarítások összege 454,5 milliárd forintot tett ki, amelyből már egyharmados részt, 155,6 milliárd forintot hasított ki magának a Prémium Magyar Államkötvény kategória. A korábbi évek csökkenő tendenciájához képest ugyanakkor még e mérsékelt növekedés is jelentős előrelépés, amely ráadásul az adott állampapír portfolió átlagos hátralévő futamidejének a növekedésével is együtt jár.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
