Egy kínai marsjáró segítségével a tudósok újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a vörös bolygón évmilliárdokkal ezelőtt óceán lehetett. A kutatók szerint a marsjáró és a Mars körül keringő űrszondák által gyűjtött adatok olyan geológiai jellegzetességekre utalnak, amelyek egy ősi partvidék jelenlétét valószínűsítik. Az eredmények nem csak alátámasztják a marsi óceán elméletét, de annak fejlődési forgatókönyvét is felvázolják.
Az Európai Űrügynökség (ESA) a bolygóvédelmi program keretében felbocsátotta a Hera űrszondát. Az űrszonda célja, hogy egy korábbi kísérleti aszteroidaeltérítési teszt sikerességét, körülményeit elemezze - számolt be a Politico.
Egy Mars körül keringő űrszondának eddig soha nem látott részletességgel sikerült lefotóznia az Aganippe Fossa nevű kanyont vörös bolygón. Ugyan szurdok már közel egy évszázada ismert a csillagászok körében, egyelőre csak feltételezések vannak arról, hogyan jöhetett létre. Most először nyílt lehetőség arra, hogy ilyen közeli és részletes felvételeket készítsenek a képződményről - számolt be az IFLScience.
Kínának a történelemben először sikerült kőzetmintákat hazahoznia a Hold tőlünk távolabb eső oldaláról - írja a Reuters.
Tegnap sikeresen landolt a Hold "túlsó" oldalán a kínai Csang'o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán. A Reuters osztotta meg a Kínai Központi Televízió landolásról készült felvételeit.
Kína úttörő küldetést indított a Csang'e 6 űrszondával, amelynek célja, hogy a Hold eddig kevéssé kutatott túlsó oldaláról gyűjtsön mintákat. A mintagyűjtés célja, hogy elősegítse a tudományos közösség ismeretanyagának bővülését a Hold geológiájáról és annak különbségeiről a Földhöz közelebbi oldalhoz képest - írta a South China Morning Post.
Működésbe lépett a SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) japán űrszonda, amely január 20-án landolt a Holdon, de leszállása után energiaellátási problémák miatt egy időre ki kellett kapcsolni - közölte hétfőn a JAXA japán űrügynökség.
Leszállt a Hold felszínére az első japán űrszonda - jelentette pénteken a japán űrhivatal (JAXA).
India Napot megfigyelő űrszondája, az Aditya-L1 elérte célállomását 1,5 millió kilométerre a Földtől - közölte a Bloomberg.
India sikeresen elindította szombaton első űrmisszióját a Nap tanulmányozására, kevesebb mint két héttel azután, hogy a Hold déli sarkvidéke közelében sikeres leszállást hajtott végre.
India szerdán történelmet szeretne írni, és az első nemzetként leszállni a Hold déli pólusának közelében – számolt be róla a BBC.
A Hold felszínébe csapódott, és megsemmisült a Luna-25 automata állomás - közölte vasárnap a Roszkozmosz orosz űrvállalat.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART nevű űrszondája sikeresen letérítette pályájáról azt az aszteroidát, amelynek szándékosan nekiütközött szeptember végén.
Dél-Korea csütörtökön elindította első Hold-misszióját, amikor saját fejlesztésű holdszondája a SpaceX rakétájával felszállt a floridai Cape Canaveral űrállomásról - számolt be a CNN.
Megérintette a Napot a NASA űrszondája, és belemerült a csillag koronájába – jelentették be kedden az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) konferenciáján.
A tudósok szerint a kisebb aszteroidák a közeljövőben nagyobb aggodalomra adnak okot, ezért lehet szükséges a NASA fejlesztése.
A Covid-időszak utáni bikapiac legszebb napjaira emlékeztette a befektetőket a Trump-trade.
Oroszország veszteségei is nagyok.
Az űrrepülést és a hadászatot is forradalmasíthatja a fejlesztés.
Teljes katasztrófától tartanak a fekete-tengeri területen.
Tűzveszély a felhők között: ez az apró tárgy okozhat katasztrófát a repülőgépeken.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
