Az utóbbi évtizedekben Kína látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül, aminek egyik motorja az építőipar növekvő teljesítménye volt. Az elmúlt években azonban súlyos problémák merültek fel az ágazattal kapcsolatban, ami a vállalatok csődjével, a pénzügyi rendszer instabilitásával és az ingatlanbuborék kipukkadásával fenyeget. Ezek a folyamatok beindulni látszódnak, ráadásul az országok globális értékláncokon keresztül történő összefonódása miatt a kínai építőipar bezuhanása nemcsak a kínai gazdaság teljesítményére lehet veszéllyel, hanem az egész világgazdaságra kiterjedhet. Ennek függvényében vajon mennyire fontos szereplő a kínai építőipar a globális gazdaságban és mely országok, ágazatok azok, amelyek a leginkább kitettek ennek az ágazatnak?
A szakértők pozitívan reagáltak az Európai Unió javasolt vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvére (CSDDD), amelynek célja, hogy a nagy uniós vállalatokat és az EU-ban működő vállalkozásokat felelősségre vonja az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt hatásaikért az értékláncuk teljes hosszában. Ugyanakkor aggodalmak merültek fel a globális déli gazdaságokra gyakorolt lehetséges negatív következményekkel kapcsolatban - írja az Euractiv.
Szakértők szerint az uniós chips-törvényt szükséges lépésnek tekintik a félvezető-ellátási láncok nagyobb önellátásának elérése felé. Bár a közelmúltbeli beruházások pozitív fejleményeket jelentenek, sokan figyelmeztetnek, hogy az EU-nak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy elérje ambiciózus piaci részesedési céljait. Kifogásolják azt is, hogy nem a K+F és az egyes chipágazatokban meglévő erősségeire összpontosít az új uniós törvény.
Fosszilis anyagoktól mentes acélból készülhetnek légtechnikai és egyéb építési termékek, a HYBRIT elnevezésű hidrogénalapú vas- és acélgyártási technológiából kapott tesztszállítmányt a Lindab - áll a cég közleményében.
Szerdán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) újabb gyorsított ágazati vizsgálatot indított a tartós élelmiszerek piacán. Álláspontjuk szerint erre azért volt szükség, mert számos tartós élelmiszer (pl. konzerv- és gyorsfagyasztott termékek) fogyasztói ára nagymértékben emelkedett, illetve alakult ki hiány.
A klímaváltozásra, illetve ennek kockázataira ma már odafigyelnek a befektetők, az ESG-szempontok meghatározói lettek a vállalatirányítási stratégiáknak és a szabályozói figyelmet is bevonzották. Mindig vannak azonban új kockázatok, amelyek próbára teszik a vállalatokat, befektetőket, a társadalmat. Mit hoz vajon a következő évtized? - ezzel foglalkozik az MSCI ESG Trends to Watch című kiadványa. A trendek egyike a beszállítói lánba végigmenő kibocsátás-csökkentési nyomás lehet.
Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.
Az építőiparban gyakran nehezebb meghatározni a digitalizáció jelentőségét, mint más iparágakban. Az iparág jellegzetességéből adódóan nehezebbnek tűnhet az átállás, a digitalizáció jelentősége és előnye azonban vitathatatlan. A technológia mellett nem mehetünk el szó nélkül az alapanyag- és építőanyagárak, az ellátási láncok, az infláció és a világgazdaság okozta kihívások mellett sem. Hogy mindez milyen hatással lesz a szektor jövőjére, miben van jelentősége az állami szerepvállalásnak és az uniós forrásoknak, arról az április 26-i Építőipar 2022 konferencián részletesen beszélnek majd a szakértők.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október 19-én indított gyorsított ágazati vizsgálatot a fa építőanyagok hazai piaci folyamatainak feltárása érdekében. A vizsgálat eredményeinek fényében a versenyhatóság négy javaslatot fogalmazott meg a jogalkotó és a kormány felé. A vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentéstervezet elérhető a GVH honlapján, az ágazati szereplőknek nyolc napjuk van a tervezet véleményezésére.
A gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedésével az utóbbi évtizedekben megerősödött a nemzetközi kapcsolatok és a globális értékláncok szerepe a gazdaságok működését tekintve, azonban például a Covid-19 pandémia által kiváltott korlátozások (üzemek és gyárak átmeneti bezárása, szállítási korlátozások) gazdasági következményei a nemzetköziesedés árnyoldalára is rávilágítottak. A termékek előállításához szükséges inputok beszerzése nehézkesebbé vált, ami a termelés átmeneti leállítását idézhette elő, még az olyan országokban is, ahol a járvány ezt egyébként nem indokolta volna. Legfrissebb kutatásunkban annak jártunk utána, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek biztosítani a termeléshez szükséges inputokat belföldről és Magyarország hogyan szerepel a nemzetközi összehasonlításban.
Világszerte körülbelül 1,3 millió ember hal meg évente közlekedési balesetekben. Több mint 1,2 milliárd ember minden nap több mint 50 percet tölt a járművében – ennek nagy részét forgalmi dugókban. Az okos és megosztott közlekedési koncepciók csökkenthetik a forgalmi torlódásokat, ami emellett kevesebb ütközéshez is vezet, városon belül és kívül egyaránt. Ennek elérése érdekében a jövő mobilitásának alkalmazkodnia kell az emberek egyéni igényeihez, az első lépés pedig a különböző mobilitási lehetőségek és koncepciók közötti zökkenőmentes kölcsönhatás megteremtése, vagy más szóval egy technológiákon túlmutató hálózat kiépítése. Ez azonban csak akkor fog működni, ha a technikai előfeltételek rendben vannak. Ennek tükrében a Continental több kiindulópontot is meghatározott, hogy megtegye a szükséges lépéseket ezen a területen - tájékoztatta a technológiai vállalat a Portfolio-t.
A teljes értéklánc legfontosabb szereplői, a technológiai áttörések és a digitalizáció azok az éptőipart alapjaiban megmozgatni képes területek, amelyek egyenként is akár óriási változásokat, rendszerszintű átalakulásokat képesek okozni akár pozitív, akár olykor negatív irányba is. De hol tartunk most, és mik a kilátások? Erről fognak beszélni a június 10-i Építőipar 2021 konferenciának a szakértői.
2020 az újratervezésről szólt, nemcsak a mindennapokban, hanem az üzleti világban, így az exportpiacokon működő vállalatok életében is. A helyzet nem volt egyszerű, de számos lehetőséget is megnyitott, és több fontos folyamatot is felgyorsított – mondta a Portfolio-nak Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója, akivel többek között arról beszélgettünk, milyen változásokat hozott a vírushelyzet a vállalatok stratégiai gondolkodásában, tervezésében, milyen segítséget kaphattak az exportra dolgozó magyar vállalatok, és kitértünk arra is, mennyire méretfüggő az, hogy egy cég tud-e élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel.
Szinte észrevétlenül zajlott le a globalizáció a világban az utóbbi években, és ez nem hagyta érintetlenül az értékláncokat sem. A McKinsey tanulmánya szerint, miközben a termelés és a kereskedelem is nőtt a világban, egyre kevesebb az olyan termék, amellyel határon túl is kereskednek. Ez már közel sem igaz a szolgáltatásokra, amelyeknek gazdasági értékét sok nemzeti statisztika máig alulbecsli. A tanulmány kitér arra is, hogy az olyan vizsgált országok, mint Magyarország, mely csoportba tartoznak a globális értékláncokon belül.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
