A World Resources Institute "Aqueduct" vízkockázati kutatása szerint szélsőséges vízhiánnyal küzd huszonöt ország, amelyekben együtt a világ népességének negyede él. Az Aqueduct jelentés várakozásai szerint 2050-re a globális GDP közel harmada lesz kitéve nagyfokú vízhiánynak - számolt be a brit The Guardian.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arra figyelmeztetett, hogy a "globális felforrás kora" megkezdődött, miután négynapos iraki látogatásán megtapasztalta a rendkívüli nyári hőséget és a környezetszennyezést.
Egy tucatnyi esőerdő-ország, köztük Brazília, Bolívia és Indonézia paktumot kötött, és amelyben pénzügyi támogatást követelnek az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
Merész lépésre szánta el magát nemrégiben Olaszország, otthagyná a kínai Övezet és út kezdeményezést. A lépés ellenére igyekeznek Pekinggel jó kereskedelmi kapcsolatot kialakítani. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy Róma katonailag is megvetette a lábát Peking érdekszférája körül - írja az AsiaTimes.
A Földközi-tenger felszíni hőmérséklete a múlt héten 28,7 Celsius-fokot ért el, ami legalább 1982 óta a legmagasabb napi középhőmérsékletet jelenti - közölte a spanyol tengerészeti intézet. Ez a rekord hamarosan megdőlhet, mivel a tenger jellemzően augusztus végén a legmelegebb - írja a Bloomberg. A hőmérsékleti rekordok következtében a tengeri élővilág kényes egyensúlya könnyen megborulhat, a tudósok több súlyos következménytől is tartanak.
Velencét a veszélyeztett világörökségi helyszínek közé venné fel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a túl sok turista és az általános felmelegedés miatt.
Néhány évtizeden belül, de akár már 2025-ben összeomolhat az óceáni áramlatok létfontosságú rendszere, ha a világ folytatja a bolygót felhevítő káros anyagok kibocsátását - figyelmeztetnek a tudósok. Ez a bolygó minden emberére hatással lenne - számol be a friss előrejelzésről a CNN.
Görögország hetedik napja küzd Rodosz szigetén az erdőtüzekkel, amelyek miatt a hétvégén mintegy 20 000 embert kellett evakuálni az otthonokból és szállodákból, a közelgő utazásokat az utazásszervező cégek lemondták.
Európa egyedülálló kihívással néz szembe, amikor az éghajlati beruházások felgyorsítására és egyidejűleg az adósságráták csökkentésére törekszik. Annak ellenére, hogy a közgazdászok egyre gyakrabban javasolják, hogy az állami klímaberuházásokat több adósság kibocsátásával is lehet finanszírozni, az EU vezetői jelenleg az adósságcsökkentést helyezik előtérbe a zöld átállással és a versenyképességgel szemben. Úgy tűnik, hogy a nagyobb kötvénykibocsátásoktól való vonakodás a 2010-2012-es adósságválságból eredő, a túlzott eladósodástól való európai félelemből ered - ismertette Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch pénzügyi civil szervezet vezető szakpolitikai kutatója az adósságbevonási lehetőségekről szóló friss jelentését az EUobservernek.
Kisida Fumio japán miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása során megállapodást kötött számos technológiai és éghajlatváltozással kapcsolatos témakörben. A Japán és az Emírségek közötti új innovációs partnerség az energiabiztonságra, valamint a chip- és akkumulátortechnológiába történő beruházásokra összpontosít majd.
Az Európai Parlament a jobbközép törvényhozók ellenállása ellenére jóváhagyta azt a törvényt, amelynek célja a leromlott természeti ökoszisztémák helyreállítása a kontinensen. A jogszabály előírja, hogy az országoknak a szárazföldjeik és a tengereik 20%-án 2030-ig intézkedéseket kell bevezetniük a természet helyreállítására.
A globális hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt tudósok és környezetvédelmi csoportok arra sürgetik az ENSZ-t, hogy vonja felelősségre a hadseregeket az üvegházhatású gázok kibocsátásához való jelentős hozzájárulásukért. Egy 2022-es becslés szerint a védelmi erők jelenleg mentesülnek a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodások alól, de a globális kibocsátások 5,5%-áért felelősek.
A pénzügyi vezetők, vállalatok és filantróp szervezetek több mint 2 milliárd dollárt ajánlottak fel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozását célzó kezdeményezések finanszírozására Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában - jelentette be az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egy közös nyilatkozatban.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter pekingi látogatása során arra sürgette Kínát, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal az éghajlatváltozás "egzisztenciális fenyegetése" elleni küzdelemben.
A globális felmelegedés egyre kézzelfoghatóbbá kezd válni mindenki számára, elég, ha csak a tavaly nyári kánikulára és szárazságra gondolunk. Felmerül azonban a kérdés, mekkora a mi karbonlábnyomunk Magyarországon, hogyan tevődik ez össze, illetve mikorra és milyen szintre kellene csökkentenünk, hogy elkerülhessük az éghajlat drasztikus átalakulását. A GreenDependent Delphi szakértői műhelyén elhangzottak alapján bemutatjuk azt is, milyen egyéni és társadalmi megoldások közül lehet választani ahhoz, hogy esélyét se adjuk meg a legrosszabb forgatókönyv megvalósulásának.
Egy friss tanulmány szerint jelentősen növekedett a turbulenciák száma az utóbbi 40 évben, mindez összhangban áll az éghajlatváltozással. A jelenség pedig egyre gyakoribb lesz, ha nem teszünk lépéseket az ügyben – számol be a hírről a CNBC.
Egy friss kutatás szerint a pénzintézetek gyakran nem értik a modelleket, amelyeket az éghajlatváltozás gazdasági költségeinek előrejelzésére használtak, és alábecsülik a hőmérséklet-emelkedés kockázatait – számol be a hírről a Financial Times.
Heves esőzésekre számítanak Pakisztánban a monszun elérkeztével, ezek várhatóan ma kezdődnek és több napig tarthatnak az ország meteorológiai hivatala szerint. Az előrejelzés aggodalomra ad okot a lehetséges áradások miatt a tavalyi pusztító árvíz után még mindig lábadozó régiókban, a szélsőséges körülményeket a monszun esőzéseknek és az éghajlatváltozás miatt olvadó gleccsereknek lehet tulajdonítani. A közelgő időjárási körülmények veszélyt jelentenek a fővárosra, Iszlámábádra, valamint más nagyvárosokra is, írja a Reuters.
A globális hajózási ágazatra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy foglalkozzon a klímavédelmi szempontokkal, így bevezessenek egyfajta éghajlatvédelmi hozzájárulást a szektorban. Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének (IMO) londoni ülésén az országok megvitatják annak lehetőségét, hogy szigorúbb éghajlati célokat határozzanak meg a tengeri szállítmányozás esetében, amely a globális kibocsátás közel 3 százalékáért felelős. Mivel új adók bevezetése is napirendre került, a szállítmányozási árak a jövőben jelentősen emelkedhetnek.