Több mint 1%-ot emelkedett ma az olaj árfolyama azt követően, hogy a hírek szerint Kína enyhíteni tervezi a koronavírussal kapcsolatos karanténszabályokat a külföldiekre vonatkozóan, ez pedig nagyobb energiaszükségletet vetít előre a világ vezető olajimportőr országában – számol be a hírről a Reuters.
Az európai tőzsdéken megtorpant az emelkedés, miután nem találják az irányt a vezető börzék, Amerikában is vegyes volt a kép a nyitást követően, de zárásra pirosba fordultak az indexek.
Az európai tőzsdéken egész nap kitartott a jó hangulat, és Amerikában is komoly pluszban zártak a tőzsdék, miután a nemzetközi hangulat javulása mellett a dollár gyengülése és a vártnál jobb gyorsjelentések is pozitív hatással voltak a részvénypiacra. Idehaza is jó hangulatban telt a kereskedés, a hazai nagypapírok közül az OTP vezette az emelkedést, miután a bank papírjai kitörtek az augusztus óta tartó csökkenő trendből.
Felfelé vették ma az irányt a világ tőzsdéi, Európában erre okot adhat az a fejlemény, hogy Nagy-Britanniában új pénzügyminisztert neveztek ki Jeremy Hunt személyében, aki új gazdasági tervet mutatott be, ami alapján szinte az összes, korábban öszeállított költségvetésben javasolt adócsökkentést eltörlik. Emellett kimondottan pozitív felütéssel indította a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezont a Bank of America a tengerentúlon, ez is fűtheti a mai ralit. Az amerikai indexek egész nap szépen teljesítettek, végül komoly pluszban zártak.
Európában jó hangulatban telt ma a kereskedés, Amerikában a nyitást követően azonban lefordultak a tőzsdék, ezzel visszaadva a tegnapi emelkedés nagy részét. A nemzetközi átlaghoz képest felülteljesített ma a magyar tőzsde, miután ma reggel az MNB alelnöke, Virág Barnabás online háttérbeszélgetést tartott, ahol bejelentette, hogy a kamatfolyosó tetejét, az egynapos fedezett betét kamatát 25 százalékra emelte a Monetáris Tanács, ami 950 bázispontos emelést jelent, az alapkamat emellett változatlan maradt. A bejelentést követően a forint erősödésbe kezdett, ezzel pedig a hazai eszközökre, így a részvénypiacra nehezedő nyomás is mérséklődni tudott.
Tűkön ülve várta a piac a mai napot, ugyanis ma érkezett meg az USA-ból a szeptemberi inflációs adat. Eleinte még a dollár gyengüléssel, a tőzsdék pedig emelkedéssel várták a Fed kamatpolitikája szempontjából kiemelten fontos adatot, azonban hirtelen fordult minden a piacon, amikor kijöttek a hivatalos számok: az USA-ban ugyanis a vártánál nagyobb mértékben nőtt az infláció (a maginflációval együtt), mint arra a piac számított, ez pedig felerősítette az agresszívebb jegybanki politikával kapcsolatos várakozásokat. A forint a korábbi erősödés után történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben, az európai tőzsdék gyorsan ledolgozták a korábbi emelkedést, az amerikai tőzsdéken is nagy eséssel indult a nap, igaz, hamar fordult a kocka.
Továbbra is jellemzően negatív hangulat uralkodik a globális részvénypiacokon, hiszen a magas infláció, a jegybanki szigorítás és a növekedéssel kapcsolatos aggályok dominálják a befektetői hangulatot. Utóbbira egyébként az IMF is rátett egy lapáttal tegnap, hiszen visszavágta a jövő évi növekedési előrejelzését. Összességében tehát a nemzetközi hangulat továbbra is jellemzően negatív, az ázsiai tőzsdék gyengén teljesítettek a szerdai kereskedésben, az európai tőzsdéken pedig vegyes mozgásokat lehetett ma látni. Hasonló a helyzet a tengerentúlon is, ahol a pozitív és a negatív tartomány között ingadoznak a vezető indexek.
Ma reggel publikálta a KSH a szeptemberi inflációs adatokat, amelyek 20,1 százalékos emelkedésről számoltak be, erre 1996 óta nem volt példa Magyarországon, az adatok közzétételét követően ismételten történelmi mélypontra gyengült a forint és a magyar tőzsdén is negatív hangulatban telt a kereskedés. Európában is estek a tőzsdék ma, Amerikában pedig kifejezetten volatilis volt a nap, melynek végére jellemzőben mínuszba kerültek a vezető indexek.
Európában vegyes a kép a vezető börzéken, a magyar tőzsdén azonban egész nap rossz a hangulat, miután Augusztusban az előzetes adatok szerint 1,3 milliárd euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, a friss adat új csúcsot jelent, a publikálást követően történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is.
Általánosságban véve rossz a hangulat a magyar tőzsdén, miután augusztusban az előzetes adatok szerint 1,3 milliárd euró hiány keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, a friss adat új csúcsot jelent, a publikálást követően történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is. A forint gyengülésével pedig ismét növekszik a hazai eszközökre, így a részvénypiacra nehezedő nyomás is.
Az OPEC+ a héten megállapodott a globális olajkínálat drasztikus csökkentéséről, melynek hatására az olajár a hónapok óta tartó esésből visszapattant. Ha a fordulat tartósnak bizonyul – márpedig gyanús, hogy az OPEC-nek a lépéssel feltett szándéka az olajárak magasan tartása -, az azt jelenti, hogy itt az ideje, újra megnézni az amerikai tőzsdén jegyzett energiavállalatok részvényeit, amelyek kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy profitáljanak a magasabb árakból.
Európában mérsékelt eséssel telt a mai nap, Amerikában azonban jelentős hangulatromlás volt megfigyelhető, miután ma délután kerültek publikálásra a szeptemberi munkaerőpiaci adatok, amelyek szeptemberben a munkanélküliségi ráta csökkenéséről számoltak be, emellett pedig a foglalkoztatottak létszáma is nőtt az előrejelzésekhez képest. Az adatok hatására a dollár ismételten erősödött, ezáltal pedig újra nyomás alá kerültek a tőzsdék.
A hét elején részben a túladottság miatt, részben pedig a gyengülő dollárnak köszönhetően komoly rali alakult ki a tőzsdéken, ennek azonban a megtorpanását láttuk tegnap. Egyrészt a kedvezőtlen gazdasági adatok tettek be Európában, az USA-ban pedig a jegybank képviselőinek szigorú üzenetei rontották a hangulatot. A mai kereskedésben ugyancsak bizonytalanság látszik, hiszen az európai tőzsdék visszaadták a korábbi emelkedést, az amerikai piacok pedig lefordultak.
Februárban kitört az ukrajnai háború, általános pánik söpört végig a tőkepiacokon, és jöttek az embargók is az orosz energiatermékekre, ezek mind olyan tényezők, amik felfelé hajtották a már korábban is emelkedő energiaárakat az év első felében, köztük az olajét is. A gazdasági visszaeséstől való egyre nagyobb félelem azonban erélyes lépésekre sarkallta a világ vezető jegybankjait, jöttek a sorozatos kamatemelések, amikre reagálva tovább szakadtak a tőzsdék, és esett az energiatermékek ára is. Ebben a környezetben ültek össze személyesen több mint 2 év után az olajhatalmak vezetői, hogy a recessziós félelmek ellenére egy rég nem látott mértékű termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés nem más, mint hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
Az USA-ban nemrég kedvező munkaerőpiaci adatokat közöltek, de talán a legfontosabb piacbefolyásoló esemény az OPEC-ülés volt ma, a tagországok képviselői 2020 márciusa óta először találkoztak személyesen - a legfrissebb előzetes értesüléseknek megfelelően nagy mértékben, napi 2 millió hordóval vágják vissza a kitermelést az olajhatalmak. Az Európai Bizottság elnöke emellett korábban bejelentette, hogy átmeneti gázár sapkára tesz javaslatot, amely addig lenne hatályban, amíg az EU ki nem dolgoz egy új gázpiaci indexet - a hírre első reakcióra ütöttek egyet a forinton, illetve az európai gáztőzsdén beesett a gázár. Az európai tőzsdék szerdán jellemzően estek, a vezető amerikai részvényindexek nagyjából stagnáltak.
Egy hét alatt 13, csak az elmúlt három napban 9 százalékot emelkedett az olaj ára, a rali nem véletlen, a befektetők arra készültek, hogy a nagy olajkitermelő országok évek óta nem látott mértékben vágják vissza kitermelésüket. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a kínálat szűkítése napi néhány százezer hordónyi lesz, ami inkább csak jelképes, jelzés értékű lépés lett volna, később azonban az OPEC-országok képviselőitől szivárgó információk alapján már napi 500 ezer, majd egymillió hordós csökkentésre lehetett számítani, a mai OPEC+-ülés előtt azonban már a napi 2 millió hordós termeléscsökkentés is az asztalon volt. Végül a nagy kőolajkitermelők arról állapodtak meg, hogy az előzetes híreszteléseknek megfelelően napi 2 millió hordóval csökkentik a kitermelést - írja a Wall Street Journal.
A tegnapi nap után ma is kitart a jó hangulat a tőzsdéken, Európában és Amerikában is pluszban zártak a vezető részvényindexek. Idehaza is jó volt a hangulat, a forint erősödése mellett a magyar tőzsde is jól teljesített.
A legnagyobb amerikai aggódnak Joe Biden terve miatt: az elnök az árak csökkentése érdekében az üzemanyag-export korlátozását fontolgatja. A Reuters birtokába jutott levél szerint a vállalatok felszólították a vezető tisztviselőket, hogy vessék el ezt a lehetőséget.
Komoly mínuszban indult a hét a tőzsdéken, a vezető börzék mellett a magyar tőzsde is lejjebb került, a nyitást követően azonban fokozatosan javult a hangulat, délutánra pedig pluszba fordultak az európai részvényindexek, így a magyar tőzsde is. Amerikában szintén kedvező hangulatban indult a kereskedés, mind 3 vezető index szép pluszban nyitott. A nemzetközi hangulat javulásához hozzájárul a dollár gyengülése is, miután a nemrég publikált ISM beszerzési-menedzser index kedvezőtlen képet fest az amerikai gazdaság alakulásáról, valamint a piac már a foglalkoztatottság növekedésének mérséklődését is árazhatja, amely egyike a Fed által legközelebbről figyelt mutatóknak.
Tegnap érkezett a hír, hogy egyes korábbi feltételezéseknél jelentősebb mértékben tervezi a termelés csökkentését az OPEC+ az olajárcsökkenés megállítása érdekében. A tagországok képviselői 2020 márciusa óta most szerdán fognak először találkozni személyesen, a termelés visszavágásáról szóló hírekre az olajárak hevesen reagáltak.