A labdarúgó Európa-bajnokság valószínűleg nem ad jelentős lendületet a német kiskereskedelem egészének, de májusban némileg javult a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének németországi kiskereskedelmi ágazati üzleti hangulatindexe.
Nemcsak a diszkontláncoknál, a klasszikus hiper- és szupermarketekben is egyre nagyobb teret hódítanak a sajátmárkás termékek. A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Cikkünk végén töltsd ki a kérdőívünket. Köszönjük!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
Erősen megoszlanak a vélemények a „buy now, pay later” (BNPL) jelenségről. Egyesek a vásárlói élményt forradalmasító üzleti lehetőséget, mások csak az áruhitel újrafestett változatát látják benne. Tény, hogy nálunk is sikerült mára megvetnie a lábát: fél év alatt ötszörösére ugrott azon online kereskedelmi helyek, webáruházak aránya Magyarországon, amelyek ezt az újfajta halasztott vagy részletfizetési lehetőséget kínálják. A finanszírozói oldalon már három magyar és két külföldi céget is találunk.
Márciusban nagyot ugrott a kiskereskedelmi forgalom, ami akár azt is jelentheti, hogy a reálbérek emelkedése nyomán megindul a lakossági fogyasztás. Ezt azonban kellő óvatossággal kell kezelni, mert az elmúlt hónapokban is láttuk már pozitív előjelű változást - például decemberben jelentőset - de ezt kijózanodás követte. A trend azonban most már egyértelműen pozitív.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője szerint fennáll a piac további esésének kockázata, ezért azt tanácsolja a befektetőknek, hogy ne hozzanak elhamarkodott döntéseket a vásárlás vagy az eladás terén, és figyeljék közelről a piaci mozgásokat és az esetleges mélypontra utaló jeleket - tudósított a Cnbc.
Az idei év más lesz a kiskereskedelemben, mint a tavalyi, ugyanis 2024-ben nem az infláció miatt nő a kosárérték, hanem mert többet vásárolnak, több terméket az emberek - mondta Lucenko Viktória, az Auchan Magyarország vezérigazgatója a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián.
A Lidl egyik budapesti áruházánál jelentős változások lépnek életbe a parkolási díjak tekintetében. Az első óra továbbra is ingyenes marad, azonban a második óráért már 1500 forintot kell fizetni, míg a harmadik órától kezdve egy napra 15 ezer forintos díjat számítanak fel - írta meg a Pénzcentrum.
Véget értek a „békeidők” a kiskereskedelemben. Egyrészt a fogyasztói igények változását, a makrogazdasági helyzeten túl, megannyi attribútum fűti. Ráadásul az állami szerepvállalás is egyre hangsúlyosabb, és hangosabb. Utóbbira kiváló példa a SPAR és a magyar kormány csetepatéja. Így nem túlzás, hogy igencsak izgalmas lesz a RETAIL DAY 2024 - Powered by Pénzcentrum konferencia csúcsvezetőket egymás mellé ültető kerekasztala. Hiszen április 11-én egyrészt Heiszler Gabriella most először szólal meg élőben a botrány kirobbánását követően, másrészt betekintést nyerhetünk abba is, hogy a versenytársak hogyan látják a SPAR által fémjelzettt, de a teljes szektort érintő helyzetet.
Nem sok magyar internetező lehet már, aki ne hallott volna a Temuról, a kínai webshopról, amely pár hónapja robbant be a hazai e-kereskedelmi piacra és mostanra az egyik legnagyobb szereplővé vált. Az agresszív terjeszkedés és a szürreálisan alacsony árak komoly felzúdulást idéztek elő az online kiskereskedelmi szegmensben, akkorát, hogy már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik a cégnél. De vajon hogy képes fennmaradni a Temu anyacége, mikor nagy valószínűséggel minden – egyelőre ingyenes – szállításon pénzt veszít, mekkora lehet a részesedése itthon, és mi lesz az áfával, amit a vásárlásaink után kell befizetniük a magyar államkasszába. Ezeknek jártunk utána a Portfolio Checklist különkiadásában.
Megakadt a kiskereskedelmi forgalom emelkedése januárban, azután hogy 2023 decemberében már láttuk a fellendülés jeleit. Úgy tűnik, a fogyasztói bizalom lassan épül vissza itthon, annak ellenére, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum már decemberben emelkedett, vagyis ezt az emelt összeget az érintettek január elején megkapták.
A vállalkozások február 5-e óta kérhetnek vissza nem térítendő állami hozzájárulást tisztán elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. Mostanáig 1658 cég igényelt támogatást 2047 járműre, közel 8 milliárd forint értékben. A zöldenergia hasznosítást ösztönző kiírásra jövő tavaszig várják a pályázatokat – áll az Energiaügyi Minisztérium közleményében.
Soha nem látott kihívások tépázzák a teljes kiskereskedelmi szektort, és ezt már igazolja a legtöbb makrogazdasági mutató is. A versenyben csak az képes talpon maradni, aki tudja a megfelelő válaszokat a szektor legégetőbb kérdéseire. Ilyen többek között a szektort régóta feszítő munkaerőhiány kérdése, az egészséges piaci mechanizmusokat jelentősen megbolygató kormányzati beavatkozások, vagy épp a világgazdaságban zajló ellátási zavarok. De természetesen készülni kell a jövő kihívásaira is, így a piaci szereplőknek foglalkozniuk kell azzal, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a gépi támogatás, illetve automatizáció, továbbá hogyan lehet a csúcsra futtatni a profitot a mesterséges intelligencia segítségével. Ha te sem akarsz lemaradni, akkor neked is a RETAIL DAY 2024 konferencián a helyed!
A tulajdonosi határozat alapján úgy tűnik, hogy első lépésben a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a francia Vinci 80:20 százalékos arányban szerzi meg Budapest Airport üzemeltető anyavállalatának, az Aiport Holding Tanácsadó Kft. részvényeit, az ehhez szükséges pénzt pedig már el is különítette az állam. Később azonban katari befektetőket vonhatnak be, és 51 százalékra csökkenhet az állam tulajdonrésze a Budapest Airportban - számolt be a 24.hu
A kiskereskedelmi forgalom rég nem látott mértékben emelkedett tavaly decemberben, amelyben közrejátszott a fogyasztói bizalom visszaépülése. Ennek jeleit láttuk már a novemberi bérstatisztikában is, hiszen sok cég előbbre hozhatta az év végi kifizetéseket.
Az Egyesült Királyság betiltja a hamis értékeléseket és a rejtett díjakat, így a fogyasztók évente 2,2 milliárd fontot, azaz majdnem ezermilliárd forintot takaríthatnak meg, emellett az új törvények biztosítják majd az árak átláthatóságát - számolt be a hírről The Guardian.
Határértéket meghaladó mikotoxin (deoxinivalenol, DON) tartalom miatt a Bio Fair Trade Kft. visszahívta a forgalomból az egy kilogrammos Nett Food Bulgur terméket - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden.
2023-ban összesen 445 milliárd forintot töltöttek fel a munkáltatók a Széchenyi Pihenő Kártyákra, amely negyedével, azaz több mint 90 milliárd forinttal haladta meg a 2022-ben látott 354,7 milliárd forintos összeget. Decemberben ráadásul kiemelkedő szintet ért el a feltöltések mértéke, ugyanis 2023 utolsó hónapjában 83 milliárd forint érkezett a dolgozók SZÉP-kártyájára - ez 58%-kal volt magasabb, mint a 2022 decemberében feltöltött 52,4 milliárd forint - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében az év egyik legjobban várt makroadatáról, a decemberi és a teljes, 2023-as inflációról volt szó, amely meglepetést okozott az elemzők körében is. A témáról Beke Károllyal, a Portfolio makroelemzőjével beszélgettünk. A második részben a Magyar Telekom erősödésének okait elemeztük, illetve szó volt arról is, hogy mit árul el a papír várható teljesítményéről a technikai elemzés. Erről a Portfolio két részvénypiaci elemzőjét, Fekete Beatrixot és Kaszab Balázst kérdeztük.