Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, mi várható az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájában attól függően, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris nyeri a keddi elnökválasztást. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás folytatásában a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárásról volt szó, és arról a frissen megjelent középtávú strukturális tervről, amellyel a magyar kormány az uniós célszintek alá kívánja szorítani a magyar államadósságot, valamint a költségvetési hiányt. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio EU-ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Határidő után kikerültek a magyar kormány új, középtávú gazdasági tervei, amelyek az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárásának kezelésére készültek. A kormány előrejelzése szerint a magyar gazdaság fokozatos, de stabil növekedési pályán halad tovább, amelyhez csökkenő infláció és mérséklődő államadósság társul. A kormány tervei az infláció mérséklésére és a fogyasztás élénkítésére építenek, amelyeket a költségvetési fegyelem és az adósságfék mechanizmus támogat. A kabinet viszont pesszimistább lett: idénre már 1 százalék alatti növekedést várnak csak.
A magyar kormánynak október 31. éjfélkor járt le a határidő, hogy elküldje a túlzottdeficit-eljárás kezelését célzó középtávú költségvetési és strukturális tervét, ez azonban nem érkezett meg – állította a Portfolio-nak több uniós diplomata. A kormányzati forrásaink pedig arról tájékoztattak, hogy ma estig küldhetik meg a dokumentumot. A strukturális kiigazítási és növekedési terv fontos részleteket fedhet fel a jövő évre tervezett költségvetési
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Franciaország több időt kért az Európai Bizottságtól adósság- és hiánycsökkentési terveinek benyújtására, miközben az újonnan kinevezett miniszterelnök, Michel Barnier az államháztartás romló helyzetével és a politikai helyzet bizonytalanságával küzd. Az EU a nyáron indított túlzottdeficit-eljárást Franciaország ellen, hat másik ország, köztük Magyarországgal szemben is.
„Év végére a hiány kedvezőbb lehet a tervezett 4,5 százaléknál, mivel a jelenlegi költségvetési pálya tartható” – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában. A kormány különféle intézkedésekkel, mint például a multinacionális vállalatokra és pénzintézetekre kivetett védelmi hozzájárulással, már idén 400 milliárd forint pluszbevételt vár.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az Európai Bizottság Magyarország ellen ma megindított túlzottdefincit-eljárásáról volt szó, mivel a Bizottság szerint hazánk esetében mind az államadósság, mind a költségvetési deficit túl magas. A részletekről Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben a friss jegybanki kamatdöntést értelmeztük Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank elemzőjével.
Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára. A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
Tizenegy uniós ország, köztük Magyarország, de olyan nagy államok is, mint Franciaország és Olaszország is várhatóan új eljárást kapnak a nyakukba az Európai Bizottságtól. A túlzott állami kiadások miatt lép majd Brüsszel, amint az új költségvetési szabályok idén hatályba lépnek.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás.
Lengyelország pénzügyminisztériuma szerint az ország a GDP 5,1%-os hiányával számíthat arra, hogy az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indít ellene.
Az Európai Parlament is áldását adta az Európai Unió szigorított, tagállami költségvetésekre vonatkozó megreformált ellenőrzési mechanizmusára. A Stabilitási és Növekedési Paktum új szabályai így már biztosan élesednek az idén, ami azt is jelenti, hogy nyáron megindulhatnak a túlzottdeficit-eljárások. Minden jel szerint Magyarország sem ússza meg a brüsszeli keménykedést, ami az elmúlt időszak költségvetési folyamatai miatt egy újabb elhúzódó konfliktust eredményezhet az Európai Bizottsággal.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
Az Európai Bizottság keddi költségvetési jelentésében – a Bloombergnek nyilatkozó, az ügyet ismerő névtelen források szerint – Franciaországot az Európai Unió költségvetési irányelveinek megsértése miatt figyelőlistára teszik, míg Németországot és Olaszországot elmarasztalják, mert nem tartják be teljes mértékben az előírásokat.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei már a megállapodás küszöbén állnak az új, tagállami költségvetésekre vonatkozó szabályok szigorításáról. A tagállamokat így is szorítja az idő: az államadósságszintekre és költségvetési hiányokra vonatkozó stabilitási és növekedési paktum (SGP) rendszerét januárig ki kell dolgozniuk, vagy az eredeti, sokkal kevésbé rugalmas szabályok térnek vissza, ami a legtöbb EU-országot – így Magyarországot is – túlzottdeficit-eljárásba lökné. Az új terv kompromisszumait még Varga Mihály pénzügyminiszter is elfogadhatónak nevezte. Miközben a költségvetési reform központi elemei már körvonalazódtak, továbbra is jelentős viták folynak egyes részterületekről, amelyek a költségvetési fenntarthatóságot erősítenék.
Az Európai Tanács ma lezárta a túlzotthiány-eljárást Spanyolország esetében, megerősítve, hogy az ország a GDP 3%-ában meghatározott uniós referenciaérték alá csökkentette a költségvetési hiányt. Az eljárás még 2009 februárjában indult el az ország ellen, azaz évtizedes folyamat zárult le és ezzel Spanyolország átkerült a Stabilitási és Növekedési Egyezmény megelőző (preventív) ágába, így más szankciós szabályok vonatkoznak rá.
Németországban terjeszkednek.
A kormányerők valószínűleg feladták a települést.
Egy erős évzárás még sokat javíthat a képen.
Minden fronton az orosz haderőé a kezdeményezés.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
