A 2021-2027 közötti uniós agrárpolitikai ciklus első évében, 2022-ben 1409,2 milliárd forint értékű agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat fizettek ki, közölte kedden az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).
Ami elromlott az agráriumban tavaly és idén, azt nem lehet egy év alatt helyrehozni – vélekedik Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint egyértelmű, hogy trendfordulót él meg az ágazat, és változtatni kell.
Tartósan számolni kell az ukrán gabona jelenlétével, amely jelentősen könnyebb termelési feltételek mellett termelődik meg, ezért komoly kihívást jelent a hazai szántóföldi növénytermesztés számára – mondta el Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.
Ukrajna legtermékenyebb földjeit az a veszély fenyegeti, hogy a Nova Kahovka-i gát felrobbantása miatt elvesznek, azonban reményt jelenthet, hogy a talaj regenerálódhat, ha a víztározó vize nem mossa el - írja Reuters.
Robbanás történt a Krím központi részében található Hvardijszke régiójában. Az incidensről több felvétel is készült.
A megváltozó éghajlat, a termelési feltételek szigorodása és az import is egyre nehezebb helyzetbe hozza a szántóföldi növénytermesztést Magyarországon, jóllehet ebben kiváló adottságaink és remek eredményeink voltak korábban – hangzott el az Alapvetés, a Portfolio mezőgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjének legújabb adásában, amelyet az Agromashexpo rendezvényén rögzítettünk. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint nagyot kell fejlődnie az ágazatnak, hogy tudja tartani a lépést a kihívásokkal.
Újabb, a gazdálkodókat segítő intézkedésről döntött az Európai Bizottság: a tagállamok kérésére hozott döntés értelmében a gazdák mentesülhetnek bizonyos vetésváltási és parlagkialakítási kötelezettségek alól annak érdekében, hogy hatékonyabban használhassák a területeiket élelmiszertermelésre.
Egyre nő Magyarországon azoknak a területeknek a kiterjedése, ahol a klímaváltozás miatt már nem lehet rentábilisen kukoricát termeszteni, hosszú távra tehát olyan növényeket kell keresni, melyek bírják a megváltozott hazai klímát. Ilyen növény lehet a cirok, melyet Afrikában sok helyen termesztenek, de Európában is előfordul, lévén, kibírja a mostoha körülményeket, és mind emberi fogyasztásra, mind pedig takarmányozásra kiváló – nyilatkozta Braunmüller Lajos, a Portfolio agrár-szakújságírója a Checklist pénteki adásában.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.
Az Európai Bizottság ideiglenes, rövid távú eltérést javasol egyes agrárpolitikai szabályoktól a gabonatermelés növelése érdekében, az intézkedés 1,5 millió hektárral gyarapíthatja a termőterületet - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Eddig mintegy 300 ezer hektárnyi kukorica és 200 ezer hektárnyi napraforgó ment tönkre a súlyos aszály miatt annyira, hogy ezeken a területeken semmiféle termés nem takarítható be. A régóta nem látott aszály ráadásul egy olyan évben viszi el a termés jelentős részét, amikor rendkívül magas árak vannak, vagyis a gazdák – normál körülmények között – kifejezetten jól kereshettek volna idén. Csak az említett két növénynél elképesztő összeg, mintegy 400 milliárd forint a kiesés, ráadásul a kalászos gabonák aratása sem hozott fényes eredményeket. Rontja a helyzetet az is, hogy nem csak a mennyiség, a minőség sem jó a döbbenetes csapadékhiány miatt.
Hiányzik a szántóföldi kultúráknak a csapadék, amelyre a műtrágya bemosódásához is szükség lenne - írja a Világgazdaság, amely megjegyzi, hogy a gabonapiacon jelen van az árnövekedés, azonban némi korrekció figyelhető meg az exportbejelentési kötelezettség előttihez képest.
Több gazdaságban már le is álltak a tavaszi munkák, mert a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint a gazdák nem mindig jutnak üzemanyaghoz. Azt is állítják, hogy emiatt veszélyben Magyarország élelmiszer-ellátásának biztonság, ezért a kormánytól azt kérik, hogy a termelők soron kívül jussanak üzemanyaghoz hatósági áron, írja a HVG.
Egy már korábban is erőteljesen jelentkező drágulási hullámra jött a háború, amely tovább fűtheti az élelmiszerek és takarmányok áremelkedését. Ukrajna, mint a mezőgazdaság és a műtrágya-gyártás kulcsszereplője támadás alatt áll, amelynek hatásait mindannyian érezni fogjuk az élelmiszerek vásárlásakor.
Exporttilalmat rendelt el az orosz kormány az ammónium-nitrátra, a döntés mától érvényes és egyelőre április másodikáig tarthat. A fontos műtrágya-alapanyag tovább drágíthatja a mezőgazdasági tápanyag-utánpótlás már így is kirívó mértékben megemelkedett költségeit, amely az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Az egész világ érezni fogja a szokatlanul forró és száraz kanadai nyár hatását, miután a nagy mezőgazdasági termelőnek számító országban drámaian rossz termés ígérkezik több szántóföldi termény esetében is. A szűkösség drágulást eredményez, amely végigvonul több termékpályán, így a sütőipari termékek, az olajok és a húsok piacán is. A szakértő szerint a mostani forróság egyértelműen a klímaváltozás hatása.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
