Az Európai Unió azt tervezi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Szergej Lavrov külügyminiszter vagyonát is zárolja az újabb körös szigorúbb szankciókkal együtt – értesült a Financial Times három forrásától.
Vlagyimir Putyin csütörtök reggel engedélyt adott Ukrajna megtámadására, azóta nyomul előre az orosz haderő, több ukrán nagyváros tűz alá került, országszerte légvédelmi rakéták hangja hallható, a civil lakosság egy része elmenekül. Érthető módon a befektetők első reakciója is a menekülés volt, súlyos esést láthattunk az orosz tőzsdén, de a kelet-európai részvénypiacok is zuhantak, végül globális hatása lett az Ukrajna ellen folytatott háborúnak. Tegnap azonban nagy fordulat jött az amerikai tőzsdéken, a nap eleji mínuszokból markáns erősödés jött, a jó hangulat pedig átragadt az európai részvénypiacokra is. Furcsa látni egyszerre az Ukrajnában előrenyomuló orosz haderőt és az emelkedő részvényárfolyamokat. Mi okozta a fordulatot?
Az orosz jegybank közlése szerint azok a kártyák használhatatlanná válnak a szankcionáló országokban, amelyeket a szankciós listán lévő orosz bankok bocsájtottak ki – írja a Reuters.
Magyarország is azon országok között volt a tegnap éjjeli EU-csúcson, amelyek a puhább uniós szankciókat támogatták az oroszokkal szemben, hogy legyen még mozgástér egy harmadik szankciós csomaghoz is – derült ki a Financial Times cikkéből és Donald Tusk volt európai tanácsi elnök Twitter-posztjából. A Politico azonban Magyarországot nem említi a hírfolyamában, csak a németeket, olaszokat és osztrákokat.
Mivel a második uniós szankciós csomag is csak félkeményre sikeredett, amelyben az orosz energiaszállításokra nem vetettek ki szankciókat és a SWIFT-rendszerből se zárták ki (egyelőre) az orosz bankokat, így jócskán enyhültek a gázellátási kockázatok, ez pedig a zavartalanul folytatódó orosz gázszállítások mellett beszakította a pénteki kereskedésben a gázárakat.
Oroszország péntek hajnalban ismét rakétákkal támadta Ukrajnát, de az orosz csapatokat több helyen megállították - jelentette ki péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette: az újabb támadások azt bizonyítják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók nem elégségesek.
Bár az első szankciós körnél jóval komolyabb, amit a tegnap éjjeli EU-csúcson körvonalakban elfogadtak az uniós vezetők, de valójában ez is csak félkeménynek mondható és inkább csak közép távon fájhat majd az orosz gazdaságnak, így tehát nem fogja most visszarettenteni az orosz vezetést a további ukrajnai támadásoktól – derült ki azokból az információkból, amelyeket a Politico megtudott. Nem véletlen, hogy az ukrán elnök máris azt rótta fel: túl puhák az uniós szankciók.
Az Ukrajna elleni újabb orosz támadások azt bizonyítják, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók nem elégségesek - szögezte le péntek reggeli televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ma hajnalban Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán számolt be arról, milyen eredményekkel zárult az uniós csúcs Brüsszelben. Üzenetében kiemelte, az állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy a háború semmilyen konfliktushelyzetre nem jelenthet megoldást, közösen elítélték Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben és egységesen szankciók bevezetéséről döntöttek.
Az Európai Unió átfogó új szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig vízválasztó pillanatról beszélt Európa számára - számolt be a brit BBC.
A reggeli nyilatkozatánál is élesebben fogalmazott csütörtökön kora délután Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, ugyanis gyakorlatilag arról beszélt, hogy az EU most készülő második szankciós csomagja az orosz gazdaság elnyomását és a jövőbeli felemelkedésének elvágását célozza majd.
Nagy-Britannia legnagyobb hazai hitelezője, a Lloyds csütörtökön bejelentette, hogy az ukrán válság súlyosbodása miatt "fokozott készültségbe" kapcsol, hogy kivédje az esetleges orosz kibertámadásokat.
Beszédet tartott az Ukrajna elleni orosz támadás kapcsán Ursula von der Leyen, aki kemény szankciókat lengetett be Brüsszel részéről Moszkvával szemben.
A Wizz Air légitársaság nemrég bejelentette, hogy felfüggeszti ukrajnai járatait, miután Oroszország katonai műveletet indított az országban.
A ma hajnalban megkezdődött orosz invázió hírére már a kora reggeli óráktól záporozni kezdtek az uniós vezetők elítélő nyilatkozatai a Twitteren és mindegyikben egyrészt élesen elítélték Oroszország lépését, másrészt nagyon súlyos azonnali szankciókat helyeztek kilátásba. Mivel ma este 8-ra rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze Brüsszelbe, így az eseményen bizonyára el is döntik az első lövésnél sokkal súlyosabb szankciók kereteit.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtök reggel már arra kérte a világ vezetőit, hogy sürgősen cselekedjenek, mérjenek válaszcsapást Oroszországra az Ukrajnát ért katonai támadás miatt.
Svájc egyelőre nem vezet be szankciókat Oroszország ellen a szakadár délkelet-ukrajnai "népköztársaságok" elismerése miatt, de továbbra is szavatolja, hogy ne lehessen kijátszani az alpesi ország közbeiktatásával az Európai Unió által elrendelt büntetőintézkedéseket - közölte szerdán a berni kormány.
Az egyik legsúlyosabb szankciós "fegyver" a nyugati hatalmak kezében, ha az orosz bankrendszert elvágják a globális bankrendszertől, azaz letiltják a SWIFT üzenetküldő rendszer használatát az orosz bankoknál. Ugyanakkor, amit Iránnal könnyedén megtett az EU 2012-ben, azt most nem tudja ugyanolyan egyszerűen meglépni, ugyanis az orosz bankrendszer sokkal mélyebben be van ágyazva a globális pénzügyi rendszerbe, és jelentős járulákos kárral járhat, ha bevetik a SWIFT-szankciót. Megnéztük, hogy milyen hatása lenne, ha mégis így döntenének az első, óvatos szankciós csomagok után.
Miközben hetek óta azt hangoztatták a nyugati hatalmak, hogy ha csak kicsit is behatol Ukrajna területére az orosz hadsereg, rögtön nagyon durva szankciókat kap a nyakába Oroszország, aközben az elmúlt 24 órában bejelentett szankciók csak korlátozottak és inkább egy szankciós lépéssorozat első lépésének tekinthetők. A megváltoztatott nyugati stratégia célja az, hogy a további, egyre súlyosabb szankciók kilátásba helyezésével próbálják elrettenteni Vlagyimir Putyint Ukrajna további területeinek elfoglalásától, de nagy kérdés, hogy ez valóban képez-e visszatartó erőt. A nyugati hatalmak egyelőre óvatos, lépcsőfokokban gondolkodó megközelítése mögött nyilván gazdasági-pénzügyi érdekek, illetve az oroszokkal szembeni nem egységes elutasítás húzódik meg, így viszont a hónapok óta hangoztatott durva szankciós tervekről már most látszik, hogy csak retorikai elemek voltak, amelyek egyfajta bátorítást is jelenthetnek az orosz vezetésnek. A helyzet persze bármikor megváltozhat, amit az is jelez, hogy a brit kormányfő szerda este már a létező legszigorúbb szankciós csomag összeállításának előkészületeiről beszélt és csütörtökre rendkívüli EU-csúcsot is összehívtak.
Legyelország és Litvánia szerint Ukrajna megérdemli, hogy EU-tagjelölt státuszt kapjon, ehhez készek támogatást nyújtani Kijev részére – írja a Reuters.
Több mint 50-et számoltak fel.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Kijev leggyengébb egységeit találták meg az oroszok.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
