Hamburg karakán példáját követve, de egy másik, mondvacsináltnak tűnő indokkal betiltják az Uber taxiszolgáltatást Berlinben is - számolt be a Financial Times. Az amerikai cég értékét több mint 18 milliárd dollárra (4000 milliárd forint) taksálják, így ez a világ legnagyobb startupja, a taxisok lobbija azonban már másodszor tett keresztbe nekik a németeknél.
A befektetések esetében az egyik legfontosabb feltétel, hogy tudjuk mibe fektetünk, sajnos sok nyugdíjalap ezt csak a maga kárán tanulja meg. Az anglikán egyház nyugdíjalapja a Wonga startup céggel járt pórul, az egyik kockázatitőke-befektetésüket idő előtt nagyobb veszteséggel kellett eladniuk, mert az megsértette a befektetési politikájukat. Az eset miatt újra fellángolt a vita az etikus befektetések körül, az egyik oldal szerint túl nagy hozamáldozata van a váltásnak, míg a másik oldal szerint, ha csak a hozamokat kellene hajszolni, akkor bőven elég lenne drogot vásárolni vagy profi pókereseket foglalkoztatni- írja a Financial Times.
Hány év kell ahhoz, hogy egy startupból 1 milliárd dolláros internetes cég legyen? Milyen területen érdemes próbálkozni? Hol vannak a legnagyobb internetes cégek és hányadik a sorban Magyarország a startupok világában? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a legfrissebb World Startup Report.
A tapasztalatok szerint a kezdő vállalkozóknál a legnagyobb problémát a vállalkozási ismeretek hiánya jelenti, ezért is fogott olyan programokba a Nemzeti Innovációs Hivatal, amely segít leküzdeni a cégek számára az akadályokat. Ezek között kiemelhető a Startup Tavasz, amely azt mutatta meg, hogy kellő odafigyelés mellett akár néhány hónap leforgása alatt is óriási változás állhat be egy startupper életében. Mivel a fő cél Budapestet régiós startup központtá fejleszteni, további projekteken dolgozik a hivatal - mondta el Spaller Endre, a NIH elnöke a Portfolio-nak adott interjújában.
A Szilícium-völgyben nagy a felhajtás egy fuvarozási alkalmazást létrehozó cég körül, az Uber négy éve alakult, a befektetők viszont annyi bíznak benne, hogy 1,2 milliárd dollárt sikerült összegyűjteniük a globális terjeszkedéshez. Szakértők szerint ennél nagyobb összeget csak a Facebook tudott megszerezni a tőzsdére lépés előtt, a társaság pedig már most 18,2 milliárd dollárt ér. A pénzt alapkezelők és a kockázati tőkések adták össze, a Reuters által megkérdezett elemzők nagyon optimisták a jövőt illetően.
Alex Ferguson úgy gondolja, nem csak edzőként lehet sikeres: ezúttal a világ élvonalába tartozó focicsapat helyett egy startupba fekteti a bizalmát. A Manchester legendás ex-edzője egy előre fizetett (pre-paid) kártyákkal foglalkozó induló cégbe száll be - írja a Finextra.com.
Bevételt még alig termel, de máris milliárdokra értékelik a befektetők Pinterest nevű közösségi képmegosztó oldalt. A vállalat most kapott egy 200 millió dolláros befektetést kockázati tőke társaságoktól. Ez ismét előtérbe hozhatja az újabb technológiai lufival kapcsolatos aggodalmakat - írja a Marketwatch.
Szívesen jelennek meg kockázatitőke-befektetők a régióban, jól mutatja ezt az Earlybird esete is, amely hátszámjegyű összegeket helyezett ki 3 cégbe is. A bolgár, török és román cégek között az a közös, hogy technológiai iparágban érdekelt startupok, amelyek kreatív megoldást találtak az országokban látható kihívásokra - írja a Benzinga. Magyar szála is van az egyik tranzakciónak, ugyanis a Tjobsrecruitba az iEurope is beszállt.
Óriási összegeket fektettek be a kockázati tőkések Amerikában az első negyedévben, a startupok 9,47 milliárd dollárhoz jutottak, amely a legnagyobb 2001 második negyedéve óta. A statisztikák szerint a legtöbb pénz a szoftvercégekhez került, a sort a Dropbox, az Airbnb és a Tango Me vezette. Miközben a tőzsdéken a technológiai cégek papírjai szenvednek, a kockázati tőkések elmozdultak az érettebb fázisú cégek irányába, amely érzékelhető a jóval nagyobb egy cégre jutó befektetési összegből is - írja az Associated Press.
A magyar startupok, a jó ötletek felkarolása nemcsak az egyes cégek egyedi érdeke, hanem a gazdaság egészére is pozitívan hathat. Sokszor kiváló ötletek tűnnek el a süllyesztőben azért, mert az innovatív kezdeményezésekhez már nem párosul az a tudás, ami a megvalósításhoz is szükséges lenne. Többek között ebben segíthetnek azok a programok, amelyek a startupok indulása körüli bábáskodás szerepét, és az üzletképtelen ötletek kiszűrését is segítik. Pataki Róbertet, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettesét kérdeztük meg arról, hogyan is működik egy ehhez hasonló innovációs verseny.
Adórendszerbeli könnyítésekkel segítené a kormány a startupokat, az erről szóló javaslatok idén őszre elkészülhetnek, így a jövő évi költségvetésbe már be is építhetik őket - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
A Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke 2014. február 1-jétől Spaller Endre, akit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevez ki. Ebben az évben a hivatal főbb célkitűzései közé tartozik a Runway Budapest program megvalósítása - áll a NIH közleményében.
Éppen hogy csak megalapították őket, még bevételt is alig-alig termelnek, de máris dollármilliárdokat érnek - nem egy ilyet találunk most a technológia szektorban a startupok között. A Dropbox, vagy a kínai mobilgyártó, a Xiaomi már 10 milliárd dollárt ér a legutóbbi befektetések alapján, összehasonlításképp a teljes magyar tőzsde piaci kapitalizációja alig 20 milliárd dollár.
Évente rendkívül sok magánszemély alapít első vállalkozást, a startupok nagyobb része viszont olyan alapítókkal büszkélkedhet, amelyek már korábban is aktívak voltak. Sajnos a kezdő cégek töredéke tud a szó legszorosabb értelmében startup vállalkozássá válni. Nagy probléma, hogy ágazatok szerint a valódi innovatív szektorok alig szerepelnek, arányaiban sokkal több friss cégtulajdonos van a kereskedelemben és a logisztikában - derül k,i az Opten elemzéséből.
Európában a kormányok keresik azokat a lehetőségeket, amelyek képesek a jövőben magasabb gazdasági növekedést biztosítani, a közelmúltban ennek megfelelően felértékelődött a gyorsasan növekvő startupok piaca. Nem csak mi magyarok próbálunk startup központot kialakítani, a Wall Street Journal egy hosszabb cikkben foglalkozik az angolok és franciák között kialakuló versenyről, utóbbi ország vezetői ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy a szigetország vonzóbb feltételekkel átcsábítja a fiatal vállalkozókat. Az állam több százmillió eurót fordít a startup ökoszisztéma fejlesztésére, nagy francia vállalkozók pedig 100 millió eurós nagyságrendű projekteken dolgoznak, például a világ legnagyobb inkubátorházát Párizsban akarják létrehozni.
A kormány a következő uniós költségvetési ciklusban mintegy 140 milliárd forintot szán uniós és hazai forrásból a magyarországi startup világ erősítését célzó programokra - mondta Cséfalvay Zoltán kedden Budapesten. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára megerősítette: szeretnék, ha Budapest 2020-ra Közép-Kelet-Európa startup fővárosa lenne.
A Dropbox új céget vásárolt meg, a Sold érdekessége, hogy az alapítók között egy magyart is találunk Lakatos Dávid személyében. A bő fél évvel ezelőtt elindított applikációjuk lényege az volt, hogy megkönnyítsék egy tárgy értékesítését az interneten, a legtöbb terhet átvállalva az ügyféltől. A projekt több befektető érdeklődését is felkeltette, most viszont egy olyan lehetőséget kaptak, amelyet nem utasíthattak vissza.
Az innováció kiemelten fontos Magyarország számára is, igaz sok tekintetben le vagyunk maradva Európához képest, azonban a startup ökoszisztéma hihetetlen gyorsasággal fejlődik. A Portfolio.hu Budapest Economic Forum egyik szekciójában a startupokról volt szó, mint kiderült, a rendszer még korántsem tökéletes, ezért is nagyon fontos, hogy a most induló inkubátor és akcelerátor programok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. Ma már nem a finanszírozás jelenti a kihívást, hanem az, hogy piacképes ötleteket találjanak a befektetők. A panelbeszélgetésben megjelenő két startupper is bizonyítékul szolgálhat viszont arra, hogy jó úton haladunk.
Egy friss felmérés szerint a világ legjobb startup ökoszisztémái között igaz a Szilícium-völgy foglalja el az első helyet, azonban sorrendben a második pozícióban Izrael áll, Tel Aviv várossal. A mai napon tartott budapesti innováció konferencián az országból számos szakértő érkezett, hogy elmondják, miként lehet egy innovatív rendszert felépíteni. Mint kiderült, a két ország között sok a hasonlóság, a magyar startup rendszert jelentősen felfejlesztő Jeremie-program például az 1990-es évek elején Izraelben elindított programhoz nagyon hasonló. A megfelelő tudás itthon is rendelkezésre áll, sőt a kockázati tőke finanszírozás is, azonban még számos területen előrelépést kell elérni. Így például a vállalkozói mentalitást, a kockázatvállalási hajlandóságot kell meghonosítani, és olyan ösztönző rendszer szükséges, amely képes az ötleteket minél nagyobb arányban piacképes termékké alakítani.