Csütörtökön több fontos amerikai gazdasági adat is érkezett, amelyek összességében csökkentették a recessziós félelmeket, és pénteken is táplálták az emelkedést a tőzsdéken. A fontosabb európai tőzsdék a brit piac kivételével pluszban zártak, és kezdeti bizonytalankodás után pluszba fordultak az amerikai indexek is, végül idei legjobb hetüket könyvelték el. A budapesti tőzsdén négynapos szünet jön, legközelebb szerdán lesz kereskedés.
A vártnál érdemben alacsonyabb lett az amerikai termelői infláció, ami kedvező lehet a szeptemberi Fed kamatdöntő ülése szempontjából: a friss adat ugyanis beleillik abba a trendbe, hogy az amerikai gazdaság lassulásával együtt az inflációs nyomás is csökken, ez pedig afelé mutat, hogy a Fed elkezdheti szeptemberben a kamatcsökkentési ciklusát. A hír hatására megugrottak az amerikai részvényindexek, az erősödést a Nasdaq vezette.
Az munkavállalók egyre inkább úgy érzik, hogy a jelenlegi munkahelyükön ragadtak, mivel a munkaerőpiaci lehetőségek szűkülnek az Egyesült Államokban. A munkaügyi szakértők ezt a tendenciát egy esetleges recessziótól való növekvő félelemnek tulajdonítják, ami történelmileg arra késztette a munkavállalókat, hogy jelenlegi állásukban maradjanak.
David Roche veterán befektető szerint jövőre eljöhet a medvepiac az amerikai tőzsdéken, a guru szerint akár 20 százalékos beszakadásra is van kilátás. A lefordulást a vártnál kisebb kamatcsökkentések, a lassuló amerikai gazdaság és a mesterséges intelligencia körül kialakult buborék okozhatja szerinte, írja a CNBC.
A német 10 éves államkötvények hozama pénteken április közepe óta a legnagyobb heti emelkedést produkálta, miután a világ legnagyobb gazdaságának kilátásaival kapcsolatos aggodalmak uralták a változékony hetet. Az amerikai munkanélküliségi kérelmek csütörtöki adatai enyhítették a recesszióval kapcsolatos félelmeket, miután az előző héten gyenge nem mezőgazdasági foglalkoztatási adatok miatt világszerte zuhantak a részvényárfolyamok, és a befektetők az államkötvények biztonságába menekültek.
Hétfőn 399 fölé gyengült a forint az euróval szemben, de a 400-as szintet egyelőre nem értük el. Ma reggel kis erősödést látunk, és úgy tűnik, a részvénypiaci esés is megállt (legalábbis átmenetileg).
A globális kereskedelem barométerének tekintett Maersk hajózási óriáscég vezérigazgatója, Vincent Clerc szerdán kijelentette, hogy az amerikai recesszió jelei nem láthatók, mivel a teherszállítási kereslet továbbra is erős. Hozzátette: a konténerkereslet általában jó indikátor a makrogazdasági alaperőnek.
A híres amerikai recessziós indikátor megalkotója, Claudia Sahm szerint a Fed-nek 50 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatokat szeptemberben, de egyelőre annál korábbi, úgynevezett vészhelyzeti kamatvágásra nincs szükség. Elmondása szerint, ha a bejövő adatok ne kezdenek el javulni, akkor a recesszió kockázata valós lehet.
Ma reggel némi emelkedés látszik az előző napok esése után a tőzsdén, ezzel együtt a devizapiacon is látszik némi fordulat. A japán jen az előző hetek nagy erősödése után tegnap délután visszagyengült kissé, ez csökkentette a nyomást a többi eszközön. Ma fontos piacmozgaó adatok nem jönnek, így az esetleges jegybanki megszólalókra kell figyelni.
Múlt hét végén jelentősen elgyengült a forint a vártnál a kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, közelebb került a jegyzés a 400-hoz. Hétfőn folytatódott az esés, miután a piaci hangulat tovább romlott. Fellélegzést a délutáni amerikai makrogazdasági adatok hoztak.
Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke arról beszélt, hogy szerinte még nincs recesszióban az USA, de utalt arra is, hogy a gyenge munkapiaci adatok nyomán csökkenteni kellene a kamatot.
Az előző havi nagy visszaesés után augusztusban a várt javulás helyett tovább romlott és gazdasági teljesítményromlást vetít előre a Sentix gazdaságkutató intézet euróövezeti konjunktúraindexe.
Az elmúlt hetekben érdemi esésnek indultak a globális tőzsdék, amely különösen múlt pénteken és ma hajnalban gyorsult be. Az amerikai recessziós kockázatok emelkedése, a japán jegybank monetáris szigorítása és az AI-val kapcsolatos bizonytalan hírek együttesen járultak hozzá a piacok eséséhez egy olyan helyzetben, amikor azok amúgy is túlvettek voltak és a részvénypiaci emelkedést már csak egy maroknyi cég vitte a hátán. Érdemes körüljárni azt, hogy milyen okok vezettek az eséshez és mi lehet ennek a következménye.
A vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok hatására már 61,5%-es esélyt ad a piac annak, hogy az amerikai jegybank szeptemberben akár 50 bázisponttal is csökkentheti a kamatokat.
Folytatódott a munkaerő-piaci helyzet lassú javulása májusban: a foglalkoztatottság kissé nőtt, így egyre közelebb kerül korábbi csúcsához, a munkanélküliség pedig csökkent.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a hazai magánegészségügy, a járó- és fekvőbeteg szolgáltatók tavalyi évéről volt szó, amelyről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben azt jártuk körbe Bukta Gáborral, a Concorde elemzési üzletágvezetőjével, hogy mennyire lehetnek most kapósak a Wizz Air fapados légitársaság részvényei egy várakozáson felüli pénzügyi év és optimista kilátások után, miközben bőven vannak recessziós félelmek Európában.
A jegybankárokat hallgatva azt hihetnénk, hogy a közelmúltban tapasztalt magas infláció pusztán a Covid utáni extrém bizonytalansági környezetben bekövetkezett, megbocsátható előrejelzési hiba volt. Miközben jelenleg uralja a piacokat és a pénzügyi sajtót is, ez a narratíva olyan szintű jegybanki függetlenséget feltételez, amely a jelenlegi volatilis gazdasági és politikai környezetben egyszerűen irreálisnak tekinthető. Még ha a jegybankoknak sikerül is az inflációt belátható időn belül 2% alá vinniük, az újabb, 5-7 éven belüli inflációs hullám valószínűsége jelentősen megnőtt.
Véget ért a pangás időszaka, és ha nem is kitörő lendülettel, de bővülésnek indult a gazdaság - ez a kép rajzolódik ki a Portfolio elemzői felméréséből, amelyet a holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok kapcsán készítettünk. Az idén fokozatos élénkülés lesz a jellemző, bár az év egésze így sem hoz majd kitörő számokat, mivel a lakosági fogyasztás és az export is gyengébben muzsikál, mint pár hónapja gondolták a szakértők.
A magyar gazdaságpolitika az ország versenyképességének növelését a következő években az ipar és az államilag vezérelt fizikai beruházások óriási felfuttatására alapozná. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy elhibázott stratégia, ami a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést, és közben más területekre kellene koncentrálni.
Több hónapnyi ellentmondásos kommunikáció után úgy tűnik, egységes vélemény alakult ki a kormányon belül, hogy mekkora lehet a magyar gazdaság idei növekedése. Eszerint 2024-re 2,5%-os GDP-bővülés várható - most már ezt gondolja a Nemzetgazdasági Minisztérium is.
Martí Zoltán kérdezte a kormányfőt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Végső megoldás: atombomba?
A Szilícium-völgy legnagyobb vállalatai fognának össze.
Szomorú módja ez egy karrier lezárásának.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
