Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben jelentette be, hogy 2022 januárjától 3% helyett 5%-kal emelkednek a nyugdíjak. Megmutatjuk, hogy ez mekkora plusz összeget jelent az érintettek számára.
Hagyományosan fontos időszak az év utolsó előtti hónapja a nyugdíjasok számára, hiszen amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, az állam nyugdíjkiegészítést és prémiumot is fizet. 2021 novembere azonban több szempontból is különleges, és ezzel gyakorlatilag kezdetét veszi a kormány pénzszórása.
Már csak pár hetet kell várniuk a nyugdíjasoknak és megindul a következő 4 hónapban esedékes plusz pénzeső az érintetteknek. Cikkünkben röviden bemutatjuk, mikor hány plusz forint érkezik a nyugdíjasoknak és ezek (a nyugdíjemelés és a nyugdíjprémium 2021-es összege, valamint a 13. havi nyugdíj 2022-ben várható összege) mit okoznak a nyugdíjak összegében, különböző mértékeknél.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában újabb váratlan bejelentést tett, ami érinti a költségvetés kiadási oldalát, még a 2022-es választások előtt. Jövő februárban a 13. havi nyugdíj maradék fennálló 3 heti részletét is odaadná a nyugdíjasoknak. Összefoglaltuk, mit okozhat ez a költségvetésnek és mit jelent ez az átlagnyugdíj összegének szintjén.
Alighanem Svájc Fribourg kantonjában a legjobb 100 évesnek lenni: a tartomány vezetése fejenként 100 üveg borral lepi meg azokat, akik megérik életük második évszázadát.
A kedd reggel megjelent második negyedéves magyar GPD-növekedési adat után megerősítést nyert: nemcsak a családok örülhetnek majd az erős gazdasági növekedésnek (mert így visszakapják a 2021-es szja-befizetésüket), hanem a nyugdíjasok is. A várakozásokat jócskán meghaladó idei GDP-növekedés miatt ugyanis akár 80 ezer forintos prémiumot is kaphatnak az időskorúak.
A nyugdíjas szónak el kell vesztenie enervált, lemondó, feladást sugalló jelentését: a nyugdíjas nem nyugszik, hanem aktív, hozzáadott-értéket termelő, saját magát kiteljesítő életet él, amelynek során kamatoztathatja az élete során felhalmozott tapasztalati és érzelmi tőkéjét. Az öregeket létszámukban és erejükben egyre növekvő társadalmi erőforrásnak kell tekintenünk - saját magukat is annak kell tekinteniük -, akik a családok mellett a munkahelyi közösségeket, a lakóhelyi közösségeket, és végsősoron az egész társadalmat képesek stabilizálni.
Kérdések és válaszok formájában dolgozza fel a fontos információkat a koronavirus.gov.hu oldal arról, amit tudni érdemes a regisztrált legidősebbek és a 60 év alatti krónikus betegek oltásáról.
A KSH legfrissebb kereseti gyorstájékoztatója tükrében biztosra vehető, hogy a valorizációs szorzók idén közel 10 százalékkal magasabbak lehetnek, mint tavaly voltak - mutat rá friss bejegyzésében Farkas András nyugdíjszakértő. Ez pedig a frissen nyugdíjba vonuló időskorúak számára kedvező hír.
Ahogy arról tegnap részletesen beszámoltunk, megkezdi a kormány a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését: 2021 februárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton a Facebook-oldalán.
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege - immár időkorlát nélkül - marad 28.500 forint, az árvaellátás minimuma pedig - szintén időkorlát nélkül - marad 24.250 forint - mutat rá legfrissebb írásában Farkas András nyugdíjszakértő.
A koronavírus pandémia megszűnésével a gazdaság remélt visszapattanását Magyarországon különösen megkönnyíthetné, ha az erre hajlandó és dolgozni képes nyugdíjasok minél nagyobb számban visszatérnének a munka világába. Emiatt érdemes áttekinteni e téren a jelenlegi helyzetet.
A Natixis frissen publikált nyugdíjfelmérése szerint több tényező is negatívan hat a nyugdíjra gyűjtők és nyugdíjasok életére: az évek óta nulla közeli vagy negatív hozamkörnyezet, a rekord magas államadósság, recesszió, a jövedelmi egyenlőtlenség és a klímaváltozás is. Sőt, a koronavírus második hulláma még nagyobb veszélyt tartogat a munkanélküliség megugrása miatt– derül ki a tanulmányból. Jó hír, hogy még ezen veszélyek közepette is vannak olyan országok, ahol a nyugdíjasok jóléte garantált, de már előre lelőjünk a poént: Magyarország nincs a legjobbak között.
Az első nyolc hónapban a nyugdíjasok esetében számolt infláció jócskán meghaladta a januári szokásos nyugdíjemelés mértékét, ami azt eredményezné, hogy 2020-ban az időskorúak relatíve rosszul járnak. A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban ezt nem engedi, mivel ilyen esetekben életbe lép az automatikus kompenzáció novemberben. Bemutatjuk azonban, hogy ez a kompenzáció idén nem is akármilyen lesz, az elmúlt 10 évben erre csak egyszer volt eddig példa.
Meghaladta a konszenzust az áremelkedés júliusi üteme, a nyugdíjasok inflációja pedig tovább gyorsult. Az előző év azonos időszakához képest már 4,3% a pénzromlás üteme. A nyugdíjas érdekképviseletek csalódottak, mert bár tudják, hogy novemberben ezt kompenzálni fogja a költségvetés, de addig is hitelezik az államot.
A kereskedelmi dolgozók szakszervezeti vezetője szerint túl sok a 9 és 12 óra közötti három óra, ekkor ugyanis lézengenek a boltokban, amire a boltoknak gyakran hosszabbított nyitvatartással kell válaszolniuk, hogy a forgalmuk meglegyen.
Egyszerűsített meghatalmazással és ingyenes ismételt kézbesítéssel könnyíti a nyugdíjasok számára az utalványok kifizetését áprilistól a Magyar Posta. A társaság döntött arról is, hogy a posták - minimális kivételtől eltekintve - legfeljebb 18 óráig lesznek nyitva hétköznaponként.