Kijöttek a friss állampapír-statisztikák, ezek alapján augusztus végén már 9460 milliárd hevert forintos lakossági állampapírokban, ami év eleje óta 840 milliárdos állománybővülést jelent. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a legtöbb lakossági megtakarítás az inflációkövető prémium állampapírban van, azonban a lista további része már tartogat meglepetéseket.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. A lakosság állampapír-állománya és aránya viszont csökkent tavaly, amit részben a MÁP+-ból való kiáramlások magyaráznak. Ezt az év második felében megugró PMÁP és DKJ-kereslet sem tudta kellően ellensúlyozni, utóbbi viszont érdekes változásokat hozott a lakossági lejárati szerkezetben.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
8710 milliárddal zárták a januárt a forintos lakossági állampapírok, ami közel 100 milliárdos növekedést jelent a december végi állományhoz képest. Ha a MÁP+-on múlna, nem lenne ilyen rózsás a helyzet, a papírból ugyanis újfent több százmilliárd forint áramlott ki. Az inflációkövető állampapír és a bónusz papír viszont ezúttal meg tudta fogni a lakossági pénzeket.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
Hiába az újragondolt Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, nem sikerült megtörni a 2022-es évet végig kísérő állománycsökkenést, így december végén 8620 milliárdos egyenleggel zártak a forintos lakossági állampapírok, ami évekkel visszavetette az állománybővülést. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a MÁP+ volt, 2022 slágere pedig az inflációkövető állampapír, és az idei év is úgy tűnik, hogy ez utóbbi papírnak kedvez majd.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Először még úgy tűnt, hogy októberben sikerült megfogni a hónapok óta tartó lejtmenetet a forintos lakossági állampapírok állományában, de a november ismét csalódást keltő számokat hozott: további 350 milliárd forinttal csökkent az állomány, ezt elsősorban a MÁP+-ból kiáramló pénzek hajtották. Az inflációkövető prémium állampapír és a bónusz állampapír sem tudta ellensúlyozni a folyamatot, ezekbe mindössze 100-100 milliárdnyi friss nettó tőke érkezhetett.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
A teljes összeget nem, de egy részét magyarázza a Magyar Állampapír Pluszból kifolyó milliárdoknak a lombardhitelek láthatóan leépülő állománya. A MÁP+ indulásakor még ezen nyerészkedő, elsősorban privátbanki ügyfelek egy része a mostani magasabb kamatok mellett inkább a lombardhitelek visszatörlesztése mellett döntött, ehhez viszont a fedezetül szolgáló MÁP+-állományok egy részét használták fel. Még kérdés, meddig folytatódik a hajdani szuperállampapír leépülése, de a nyáron még hátravan több száz milliárd forintnyi papír és hitel kamatfordulója is. Mindeközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír állománya jelentős mértékűre duzzadt. Azt már most is látni, hogy az ÁKK idénre tervezett lakossági állampapír-értékesítése nem fog megvalósulni, az új terveket szeptember magasságában mutathatják be. Úgy tudjuk, december környékén pedig egy új, fix kamatozású lakossági állampapír konstrukciót is piacra dobnak.
Egyértelműen az emelkedő infláció alakítja a lakossági állampapírok közötti erőviszonyokat idén, a MÁP+ a friss adatok szerint tovább növelte veszteségeit áprilisra, miközben az inflációkövető prémium állampapír kirobbanó formában van. A PMÁP szárnyalásának, illetve az egyéves állampapír növekvő keresletének köszönhető, hogy a lakossági állampapírok piaca múlt hónapban némi növekedést is fel tudott mutatni.
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Érdekes számokat hozott a március is a magyarok megtakarításaiban, az állampapírok állománya jelentősen esett, miközben közel hasonló állománybővülést lehetett látni a részvényeknél. Az első negyedévben összességében az állampapírokban és a befektetési alapokban lévő lakossági vagyon is csökkent, a részvényektől viszont még az orosz-ukrán háború sem tudta elijeszteni a magyarokat.
Változik a Magyar Államkincstárnál is a MÁP+ kamatfizetési időszakon kívüli visszavásárlási árfolyama, holnaptól már a kincstárnál is 99,5%-on váltható vissza idő előtt a papír, ami 25 bázispontos csökkenést jelent. Ahogyan arról múlt héten írtunk, a legtöbb forgalmazónál legújabban már 99,25-99,5%-on váltották vissza a papírt, úgy tűnik tehát, hogy a kincstár is beáll ebbe a sorba.
A termeléscsökkentés feloldása megnövekedett kínálathoz vezethet.
Az új védelmi miniszter személye is megvan.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Jack Teixerát 15 év börtönre ítélték.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!