Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Francois Hollande francia elnök egyetértenek abban, hogy Európát lassú növekedés és defláció fenyegeti - számolt be róla a francia elnöki hivatal egyik tisztségviselője. Ezzel tehát hivatalossá vált az, amit az EKB sokáig tagadott, hogy valóságosak a deflációs veszélyek Európában.
Több felajánlást is tesz Magyarország a csütörtökön kezdődő walesi NATO-csúcson az ukrajnai harcok miatt kialakult helyzet kezelésére, így katonákat küld a Baltikumba, javasolja a pápai bázisrepülőtér fejlesztését, és felajánlhatja a magyar honvédelmi költségvetés megemelését is - írta keddi számában a Magyar Nemzet, meg nem nevezett információira hivatkozva.
Régóta arra számítanánk, hogy megáll a hozamesés a rövid állampapírok esetében, de ez eddig még nem történt meg. Olyannyira nem, hogy a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama 5 bázisponttal esett. A kedvező kereslet mellett az adósságkezelő immár csak a terveinek megfelelő 40 milliárdnyi forrást vonta be.
Júliusban még tovább estek a termelői árak az eurózónában, konkrétan deflációt mutatva ezen termékkörben. Ez sajnos az általános inflációs környezetről nem túl sok jót mond el, az Európai Központi Bank pedig csütörtökön dönt, hogy mit kezdjen a helyzettel.
Tavaly 453 millió euróval, idén az első fél évben csaknem 300 millió euróval kisebb volt a külkereskedelmi mérleg többlete, mint ahogy azt korábban tudtuk. A KSH hagyományos revíziója kisebb külkereskedelmi bővülésre utal, talán még a GDP-növekedést is visszahúzza 0,1-0,2 százalékponttal, de azért a fő képet nem írja nagyon át. Az orosz és az ukrán piacunk nagyon szenved.
Módosítaná a letelepedési államkötvény feltételeit Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Véleménye szerint ugyanis nemzetközi viszonylatban túl olcsó a magyar kötvény, így ő 250-ről 300 ezer euróra emelné a névértékét.
Az Európai Uniónak nem szabad bedőlnie Putyin blöffjének, mert az orosz elnök nem fogja elzárni a gázcsapokat - írja a Financial Times európai kiadásának keddi számában Matthew Bryza, a tallinni Védelmi Tanulmányok Nemzetközi Központjának igazgatója, az Egyesült Államok korábbi azerbajdzsáni nagykövete.
EU-s források szerint napirenden lehet az orosz állampapírok vásárlásának tilalma az uniós szankciók keretein belül, azonban a hétfői nap folyamán még nem született végleges döntés. Mindeközben az ukrán központi bank holnaptól betiltotta a lakossági kártyás valutafelvételt, és a készpénzes tranzakciók valutanemét kizárólagosan az ukrán hrivnyára korlátozta. Rasmussen NATO főtitkár nyilatkozata szerint fokozni fogják a szervezet jelenlétét a keleti tagállamokban, lerövidítve ezzel a védelmi erők reakcióidejét. Ezekkel párhuzamosan a rubel történelmi mélypontra süllyedt a dollárral szemben.
Hétfőn amellett is erősödni tudott kissé a forint az euróval szemben, hogy közben az orosz-ukrán feszültség igen nagy maradt, míg az eurózónás feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek több országban rosszul alakultak. Emiatt mérsékelten borongós volt a hangulat a nemzetközi részvénypiacokon, de a forint euróval szembeni kurzusa egészen 314-ig ereszkedett. Mivel a dollár és a svájci frank - mint menedékdeviza - igen jól teljesít ebben a környezetben, ezért a forint szenvedése miatt ezzel a két fizetőeszközzel szemben továbbra is két és féléves mélypont körül mozogunk.
Beiktatták hivatalukba hétfőn az osztrák kormány új tagjait, köztük Hans Jörg Schelling pénzügyminisztert és Reinhold Mitterlehner alkancellárt.
Számos változás lép életbe szeptember 1-ejétől, folytatódik például a rezsicsökkentés és az iskolakezdés miatt változik a BKK és a MÁV menetrendje, a háztartási villamos-energia ára pedig 5,7 százalékkal fog csökkenni - írja az InfoRádió
A Portfolio Madár István tollából a portáltól megszokott szakértelemmel bemutatja, hogy miként érinti a jegybank által a napokban meghirdetett 200 milliárdos oktatási program a jegybank mérlegét, illetve széles értelemben az államháztartás pozícióit. A bravúros technikai levezetés és nyomában a szerző által elhelyezett sok kérdőjel csupán arra alkalmas, hogy a szerző elhárítsa magától az érdemi kérdés megválaszolását - megengedhető-e, hogy a jegybank igazgatósága (amely az elnökből és az alelnökökből, azaz belső tagokból áll) ilyen horderejű döntést hozzon.
Az osztrák vállalatok számára véget ért a buli Közép- és Kelet-Európában, vagy legalábbis évekre szünetelni fog - írja a Reuters. Az évtizedek óta tartó befektetések és nagy profitok időszaka után most leginkább nagy leírásokkal és politikai zűrzavarral szembesülnek a cégek.
A svájci nemzeti bank (SNB) elnöke ismét megígérte, hogy fenntartják az euróval szemben felállított árfolyamküszöböt, vagyis egy bizonyos szintnél (1,20) már nem hagyják tovább erősödni a svájci frankot. Mindez jó hír a magyar frankhitelesek számára is, hiszen innentől kezdve már csak a forint általános gyengülése emelheti tovább a törlesztőiket.
Történelmi mélypontjára került az orosz rubel a dollárral szemben. A fizetőeszközük az év elejéhez képest közel 14 százalékkal gyengült, aminél egyedül a csődbejutott argentinok és a háború szaggatta ukránok pénze teljesít rosszabbul a feltörekvő piaci devizák Portfolio által készített rangsora alapján.
Tovább romlottak a lengyel konjunktúra-kilátások augusztusban, míg Csehországban továbbra is bővül a feldolgozóipari aktivitás, igaz nem olyan ütemben, mint korábban. Oroszországban változatlanul bővülni tudott a szektor az előző hónaphoz képest az orosz-ukrán válság árnyékában is.
Míg a francia felülvizsgált feldolgozóipari beszerzési menedzser index az előzetesen közzétettnél kissé magasabban alakult, addig a német jóval alacsonyabb lett és a két index 15, illetve 11 hónapja a legkedvezőtlenebb konjunkturális helyzetet jelzi az euróna két legnagyobb gazdaságában. Közben az olasz feldolgozóipari bmi szokatlanul nagymértékben esett és bő 1 év után a bővülés és a zsugorodás 50 pontos határvonala alá süllyedt. Mindezek alapján már nem meglepő, hogy a Markit által közzétett összeurózónás adat is gyengére sikerült, 13 hónapja a legalacsonyabb a szintje, igaz a némethez és a spanyolhoz hasonlóan még ez az adat is 50 pont feletti értéket jelent.
A Magyar Nemzeti Bank fokozatosan új bankjegyekre cseréli le a teljes hazai készpénzállományt. Először az új tízezer forintossal találkozhatunk, az ugyanis már decemberben forgalomba kerül. A teljes átállás 2018-ig tart majd és nettó 15-20 milliárd forintba kerül. Bár nem összehasonlítható a két eset, de az 1990-es években végrehajtott csere nagyjából nettó 3 milliárdba került az államnak. Megjegyzendő, hogy a mostani költség 60 százaléka egyébként is felmerült volna, így a lépésből adódó többletköltség 6-8 milliárdra tehető. Az új bankjegyeket nehezebb lesz hamisítani, noha az ebből eredő veszteségek valójában teljesen elhanyagolhatóak voltak eddig. Ami inkább lényeges, hogy olcsóbb lesz az előállítása (és így a folyamatos cseréje) is a bankjegyeknek, amik további egy-két évtizedig maradhatnak velünk.
Jelentősen mérséklődött júliusról a beszerzési menedzser index, de még augusztusban is a bővülést jelentő 50 pont feletti tartományban van.
A hivatalos kínai beszerzési menedzser index lefordult a 27 hónapos csúcsot jelentő júliusi 51,7 pontról, hiszen a ma hajnalban közzétett friss augusztusi érték szerint 51,1 pontra ereszkedett, jelezve a konjunktúra lendületvesztését. Közben a felülvizsgált HSBC feldolgozóipari bmi minimálisan, 0,1 ponttal tovább süllyedt a kritikusan fontos 50 pontos határvonal felé, hiszen már csak 50,2 ponton jár.
Így változtak tavaly óta az árak.
Délután fontos amerikai adatok hozhatnak nagy mozgást.
Előbbit maximálják, utóbbit fizetési formától függetlenül adómentessé teszik.
Nem fizetett a magyar vállalkozó.
Mire elég a 150 ezer forint.
Donald Trumpon is múlhat a magyar bank árazása.
