Mindhárom célértéket megsérti a február elsejei állapot szerint a németországi gáztárolókban együttesen tárolt gáz mennyisége, így kritikus szintről beszélhetünk – írja keddi számában a Handelsblatt. Bár a lap nem említi, de érdemes megjegyezni, hogy a mostani kissé 37% alatti töltöttségi arány alig marad el a 2017-es 41,2%-tól, illetve a 2021-es 45,7%-tól.
A legfrissebb információk szerint a magyar kormány évi 1 milliárd köbméterrel több oroszt gázt venne a keddi moszkvai tárgyalások nyomán a hosszú távú szerződés keretében, így kalkulációink szerint egyéb forrásokkal együtt a teljes éves magyar gázigény négyötöde le lenne fedve biztosnak mondható forrásokból.
A legfrissebb információk szerint még mindig nem lehet tudni, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát a következő hetekben és ha igen, az milyen területi következményekkel jár, de az már előre biztosan kijelenthető, hogy az orosz támadás megindításával járó kölcsönös gazdasági-pénzügyi szankcióknak az Európai Unió jobban meginná rövid és középtávon a levét, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok. Leginkább amiatt, mert a gázpiacon olyan nagy az EU oroszoktól való függése, hogy azt nem lehet gyorsan és teljes mértékben pótolni semmilyen más csatornán keresztül, még amerikai rásegítéssel sem. Így az európai gázhiány és a vele járó korlátozások szélsőséges forgatókönyve se zárható ki, a gázár további drasztikus emelkedéséről, az inflációs, lakossági fogyasztási és költségvetési következményekről nem is beszélve. Nem véletlen mindezek miatt, hogy a magyar ellátásbiztonság erősítése érdekében a kormányfő azt jelentette be ma reggel, hogy még több gázt szeretne beszerezni az oroszoktól, a tárolói kapacitásaink ugyanis ezt lehetővé teszik.
A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.
Igaz-e, miszerint ezer köbméterenként 225 dollár körüli áron kapjuk a 15 éves magyar-orosz gázszerződés keretében a gázt azért cserébe, hogy nem szállítunk visszafelé belőle az ukránoknak - szegezte a kérdést a mai Kormányinfón Orbán Viktornak a Financial Times, mire a kormányfő kétszer is kitérő választ adott. Azt viszont elismerte, hogy a tőzsdei árakhoz igazodik a gázárképlet. Utóbbi önmagában is fontos információ, mert így az egekbe emelkedő mostani tőzsdei árak idővel igenis hatással lesznek az állam beszerzési költségére. A horvát LNG-tervek is elhangzottak a mai év végi Kormányinfón.
Hazai üzemanyag portfóliója bővítése céljából a Shell Hungary Zrt. megvásárolta az M0 autópálya szigetszentmiklósi lehajtója melletti Shell töltőállomás közvetlen szomszédságában található LNG töltőállomást, amely a cég tervei szerint az első ilyen egység a következő években kiépülő országos lefedettséget biztosító hálózatában – derül ki a társaság közleményéből.
A magas piaci földgázárak miatt különösen érdekes lenne tudni, hogy a szeptember végén aláírt, üzleti titok miatt nem nyilvános hosszú távú magyar-orosz gázszerződés milyen részleteket tartalmaz. Izgalmas kérdés például, hogy a szerződés mit jelent pontosan az MVM rögzített lakossági árai, illetve eredményessége és ennek esetleges költségvetési vonatkozásai szempontjából. A nagyrészt spekulatív okok miatt kialakult gázpiaci helyzet az egész európai, így a magyar gazdaságot és vállalatok jelentős részét is kedvezőtlenül érinti, de ellátásbiztonsági kérdés nincs - mondta lapunknak Bank Dénes, a GKI Innova ügyvezető igazgatója.
Augusztus utolsó napján 78,5% körül volt a magyar gáztárolók töltöttségi szintje, ami alacsonyabb volt az egy évvel ezelőtti 92,5% körüli, illetve a 2019-es 88,5% körüli szintnél, de jóval magasabb volt, mint a régiós töltöttségi szintek – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) havi földgáz piacmonitoring jelentéséből. Mindez tehát azt jelenti, hogy viszonylag magas töltöttségi szint mellett érte el a gázpiaci vihar Magyarországot, hiszen augusztus legvégén az irányadó holland TTF gáz ára 48 euró volt megawattóránként, szeptember végére viszont már 91 eurós záró ár alakult ki, az elmúlt napokban pedig 150 euró felett is járt, jelenleg 106 euró körül hullámzik.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia piacmonitoring jelentése szerint augusztusban tovább folytatódott az áram árának emelkedése az európai és a hazai piacokon.
A magas ázsiai árak, az LNG-szállítmányok volumene, a nemzetközi karbantartások és az alacsony európai tárolói töltöttségi szintek miatt globális hiány jellemezte a júliusi gázpiacot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) piaci riportja szerint ennek következtében egész évben maradhatnak a magas európai gázárak.
Miközben szinte egész Európa le van maradva a földgázbetárolással, a magyar piacon gyorsított ütemben halad a folyamat, idén a tavaly júniusi mennyiség kétszerese került a tárolókba. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss piacmonitoring riportja szerint nyár elején jelentős drágulás jellemezte az európai földgázpiacot, tavaly júniushoz viszonyítva négyszeresére nőttek az árak.
Lengyelországnak adott igazat az Európai Unió Bírósága a német-cseh Opal gázvezeték ügyében, és ez magyar ellátás orosz gáztól való függőségének csökkentése szempontjából is pozitív fejleménynek tekinthető.
A szűkös földgázpiaci kínálat és a villamosenergia-fogyasztás növekedése évtizede nem látott magasságba emelte a szén árát, amihez egyebek mellett a Kínát is sújtó csapadékszegény időjárás hatása is hozzájárul. A szénárak emelkedése az olaj, a réz és más árupiaci termékek - a koronavírus-vakcináció nyomában járó fellendülés által hajtott - drágulását is túlszárnyalja.
Az elmúlt hónapokban jelentősen növekedtek az olaj- és földgázárak, ami nagyban köszönhető a gazdasági felpörgéssel járó magasabb keresletnek, de annak is, hogy a kínálati oldal egyelőre csak döcögve tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. A koronavírus-járvány ugyanis mélyebb sebeket ejtett a szektoron, mint azt elsőre sokan gondolnák, és emellett ott vannak az energiaátmenettel járó rendkívül költséges kihívások is, és a növekvő szén-dioxid-kvóta árak. Emiatt a következő években további áremelkedés várható, amit Kína és a fejlődő országok egyre magasabb igényei hajthatnak – derül ki a Fitch Solutions friss olaj- és földgázipari elemzéséből.
Az elmúlt években a bőséges likviditás és az egyre csökkenő árak jellemezték az európai földgázpiacot, ami több tényezőnek volt köszönhető, többek között a rekordmagas tárolói készletezésnek és az LNG-túlkínálatnak. A körülmények azonban változnak: a tárolókban lévő gázmennyiség alaposan lecsökkent, miközben az ázsiai piacok elszívják az erőforrások egy jelentős részét. Ha ez nem lenne elég, az EU tovább szigorít a károsanyag-kibocsátás feltételein, ami már most is soha nem látott magasságba emelte a szén-dioxid-kvóta árát. Mindezek pedig drágulást hoznak nem csak a földgáz, hanem a villamosenergia piacán is, ahol szintén számos tényező az áremelkedés irányába hat – vagyis aki arra számít, hogy októberig úgyis csökkennek majd az árak, bizony alaposan hoppon maradhat. Érdemes tehát minél hamarabb megkötni a szükséges szerződéseket.
Miután a külföldi országok közül korábban jó ideig csak Magyarország jelezte érdeklődését a horvát LNG-terminál, illetve az ezáltal az orosz gázzal szemben kínált alternatíva iránt, úgy tűnik, most már Ukrajna is szeretne részesülni az új beszerzési útvonal és forrás jelentette előnyökből.
Már közel 10 éve annak, hogy először felmerült az ötlet, hogy kibővítsék a Balti-tenger alatt húzódó földgázvezetéket, amely megduplázná az eddigi kapacitásokat, és később az Északi Áramlat-2 nevet kapta. A projekt fő kivitelezője az orosz Gazprom, de a finanszírozásban bőven részt vállaltak európai vállalatok is, mint amilyen a Shell, az OMV vagy az Engie. Minden a legnagyobb rendben haladt a munkálatokkal, azonban 2019 végén az Egyesült Államok szankciókat lengetett be, és ezzel a csővezeték komoly geopolitikai és energiaellátási küzdelmek csataterévé változott, ahol a tét Európa ellátása földgázzal. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk az Északi Áramlat-2 hátterét, az amerikai szankciókat és azok következményeit, de kitérünk Európa energiafüggőségére, valamint a legújabb fejleményekre és a lehetséges lefutásra is.
Orbán Anita tölti be a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesi pozícióját, egyúttal januártól az igazgatótanács tagja is lesz. Az új vezérigazgató-helyettes a Tellurian LNG fölgázipari vállalat londoni leányvállalatától érkezett a Vodafonehoz.
A horvátországi Krk LNG visszagázosító terminálban sikeresen lefejtették az első cseppfolyósított gáz (LNG) szállítmányt, melyet a Magyar Földgázkereskedő Zrt.(MFGK) horvátországi leányvállalata számára le is szállítottak - közölte az MTI-vel az MVM Csoporthoz tartozó földgázkereskedő társaság hétfőn.
Kikötött pénteken a krki Omisaljban az első amerikai LNG-tankerhajó 143 ezer köbméter cseppfolyósított földgázzal és ezzel az úszó terminál megkezdte kereskedelmi termelését - közölte Hrvoje Krhen, az LNG Hrvatska vállalat igazgatója, hozzátéve, hogy ezt egyhónapos próbaüzem előzte meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
