A hazai lakástakarék-penetráció öt-hat éven belül megduplázódhat, így 2030-ra elérheti a 25-30 százalékos arányt – nyilatkozta a fél éve az MBH Bank tulajdonában lévő Fundamenta-Lakáskassza vezérigazgatója.
Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb vagyonkezelője felszólította a kormányt, hogy tegye lehetővé a megtakarítók számára a nyugdíjmegtakarításokhoz való korai hozzáférést, ha a pénzt lakásvásárlásra fordítanák – írja a Financial Times. Ehhez hasonló tervek készülnek a magyar nyugdíjmegtakarítási piacon is.
2023. július elseje óta a kamatjövedelmek után a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mellett 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Eredetileg ez a veszélyhelyzet idejére volt csak érvényes, de egy jogszabályváltozás alapján nagyon úgy tűnik, véglegesen velünk marad a sarc - szúrta ki a Bankmonitor.
Átalakul az OTP-pénztárak vezetése, keddtől egy ügyvezető irányítja az egészségpénztárt és a nyugdíjpénztárt - közölte a társaság kedden.
Újra hódítanának a lakás-takarékpénztárak: az állami támogatás 2018-as megszűnését a Fundamenta évekig tartó egyeduralma után követte, majd 2023-ban több szereplő is visszatért a piacra, kihasználva a megemelkedett kamatkörnyezetet. A szolgáltatók a befizetések után most is 10-30%-os bónuszokkal kecsegtetnek, a tényleges hozam ennél azonban jóval alacsonyabb. Megnéztük, milyen termékekkel operál 2023 végén a három lakás-takarékpénztár.
Hivatalossá vált az a korábbi sajótértesülés, mely szerint az MBH Bank megveszi a Fundamentát, előbbi ugyanis a mai piaczárás után közölte, hogy megszületett az adásvételi szerződés a két cég között.
Nem tett jót a lakástakarék-szerződések állami támogatásának megszűnése: a három fennmaradt szolgáltatónál az elmúlt négy évben szinte minden tekintetben visszaesés következett be, még a kamatkörnyezet emelkedése sem tudta kompenzálni a csökkenést. Az alábbi cikkünkben azt vesézzük ki, hogyan változott a pénztárak helyzete a kormány 2018-as döntése után, és e módosítások milyen hatással voltak az eredményükre.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
Újra három szolgáltató érhető el a lakás-takarékok piacán, miután a Fundamenta évekig tartó egyeduralma után idén márciusban az OTP, majd május elején az Erste is piacra dobta az új termékét. A befizetéseinkre most akár 30%-os kiegészítést is kaphatunk, ezeket azonban nem szabad úgy tekinteni, mintha ugyanekkora hozamot biztosítanának. Legutóbb összehasonlítottuk az OTP és a Fundamenta termékeit, most megnéztük, az Erste hogyan kíván beszállni a versenybe.
Az éppen reneszánszukat élő piaci, állami támogatás nélküli lakástakarékoknál, valamint a nyugdíjcélú megtakarítások 20%-os adójóváírásainál egyaránt beleeshetünk abba a hibába, hogy az ilyen típusú termékeknél megtalálható befizetésarányos kiegészítést úgy tekintjük, mintha ugyanekkora többlethozamot biztosítanának. A valóság azonban az, hogy hosszabb futamidejű a megtakarításunk, a bónuszok annál kisebb tényleges, vagyonarányos megtérülést jelentenek. Megnéztük, melyik terméknél hogyan működik a befizetésarányos kiegészítés, és az valójában mekkora nyereséget jelent.
A lakás-takarékpénztárak 2018-ig egészen jó befektetésnek számítottak: az állami támogatással működő termékek mellett kevés olyan alternatívát lehetett találni, amely alacsony kockázat mellett hasonló hozammal kecsegtetett volna. Aztán a 30%-os állami támogatás hirtelen megszűnése felforgatta a piacot, és a fennmaradt három pénztár, a Fundamenta, az OTP és az Erste közül utóbbi kettő évekre felfüggesztette az értékesítést. Most akár 15-30%-os kiegészítéssel támad mindhárom, de ezek a bónuszok befizetésarányosak, így vagyonarányosan csak egyszámjegyű hozamot biztosítanak. Megnéztük, melyik lakás-takarékpénztár mit ajánl.
Új lakástakarékpénztári megtakarítási formát indított március elsejétől az OTP Bank, amely magánszemélyeknek és társasházaknak egyaránt elérhető, a termék iránt máris nagy az érdeklődés – hangzott el a pénzintézet legutóbbi podcast adásában. Budai József, az OTP Lakástakarék üzleti vezetője ismertette a feltételeket is – köztük a 30 százalékos prémiumról is beszélt.
Ma késő délután jött a hír a Gazdaságfejlesztési Minisztériumtól, hogy meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány 2023. június 30-ig. De nemcsak ez érdekes a közleményben, hanem az is, hogy az MNB irányadó eszközébe is belepiszkál most a kormány: a diszkontkötvénybe.
Meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány 2023. június 30-ig. Ennek értelmében egyes befektetők és több mint 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett rövid futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy hozamánál.
Adózni senki sem szeret, pláne akkor nem, ha azt a befektetésen szerzett nyereségből kell tenni. Jó hír azonban, hogy számos olyan konstrukció áll rendelkezésünkre a piacon, amelyekkel mentesülhetünk a kamatadó megfizetése alól.
Miután az OTP 2019 októberében, az Aegont is magába olvasztó Erste pedig 2020 októberében úgy döntött, felfüggeszti a lakás-takarékpénztári értékesítést az állami támogatás hiányában, csak a Fundamenta működött ezen a piacon az elmúlt években. Egészen máig: visszatért ugyanis az OTP Lakástakarék, akár 5,64%-os évesített hozammal.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Izgalmakban most sincs hiány.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Erre még Ukrajna sem képes.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
