Mintegy 100 ezer forinttal emelkedett egy negyedév alatt a budapesti új lakások kínálati négyzetméterára, ami a Budapesti Lakáspiaci Riport legfrissebb adatai szerint már 1,63 millió forintnál tart. Ahogy korábban mindig, ezúttal is bemutatjuk az átlag mögött húzódó kerületi különbségeket, illetve azt, hogy ténylegesen milyen árakon kínálják az egyes kerületekben az új építésű lakásokat.
Értékelte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az idei évet, valamint ismertette 2025-re vonatkozó várakozásait. A szövetség elnöke, Koji László arra számít, hogy 2024 egészében az építőipar a múlt évi szinten, vagy attól 1-2 százalékkal elmaradva teljesít, a jövő év viszont nehezebb lesz az építésgazdasági értéklánc szereplői számára.
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, új intézkedéssel fogja támogatni jövő márciustól a lakáspiacot a kormány, melynek célpontjában a lakás-, bérlakás- és kollégiumépítések lesznek. A kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon, ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára erre a három fő célra. Az új lakásfejlesztési tőkeprogram lehetséges piaci hatásairól a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ) kérdeztük.
Megjelent az ELTINGA legújabb Budapesti Lakáspiaci Riportja, melyből kiderül, hogy a budapesti új lakásokat további érdemi drágulás jellemezte. Mindössze egy negyedév alatt 1,53-ról 1,63 millió forintra ugrott az átlagos négyzetméterár, miközben a tényleges átlagár is tovább emelkedett, ami elsősorban a hirtelen megemelkedett keresletnek volt köszönhető. Nézzük, mi jellemzi most a budapesti újlakáspiacot!
Egyenként mérsékelt, együtt már annál jelentősebb hatása lehet a hazai lakás- és hitelpiacra azoknak az intézkedéseknek, amelyekkel a kormány a lakhatást és a hitelhez jutást igyekszik segíteni jövőre. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig az ezeken a területeken az elmúlt hetekben bejelentett nyolc konkrét intézkedésről.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón ismertette, hogy a kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon. Ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára három fő célra, a lakásépítési program jövő márciusban indul. A miniszter beszélt még Varga Mihály kinevezéséről, a csúcsminisztériumról és a forintról is.
2020 óta 2024 lehet a legnehezebb év az európai építési piac számára, de az Euroconstruct előrejelzése szerint, melyet a 98. Konferencián Milánóban mutattak be, jövőre pozitív fordulat jöhet. A következő években az európai építési piac várt bővülésének fő mozgatórugói a felújítási beruházások állami támogatásai és a jelentős infrastrukturális beruházások lehetnek.
Az európai lakáspiac továbbra is növekedési pályán halad, mind az árak, mind a bérleti díjak tekintetében. A Catella legfrissebb jelentése szerint a harmadik negyedévben az átlagos négyzetméterár 5666 euróra (2,35 millió forint) emelkedett, míg a bérleti díjak még erőteljesebb növekedést mutattak. A szakértők optimisták a jövőbeli kilátásokat illetően, bár az új építési engedélyek számának csökkenése aggodalomra ad okot - számolt be a Property Forum.
Bár az adásvételek számában kiugróan erősnek bizonyult a lakáspiacon november, a jövőbeli tranzakciókra utaló lakáskeresések száma októberhez képest visszaesést mutatott az ingatlan.com kereslet-kínálati összesítője szerint, ami több mint 400 ezer hirdetés és egymillió érdeklődés alapján mutatja be a kereslet-kínálat havi és éves változását.
A héten érkezik az egyik legfontosabb piacmozgató adat, ami hatással lehet a nemzetközi kereskedési hangulatra. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, hogy melyik napokon milyen fontos piacmozgató események várhatók.
A Startos Magasépítő Zrt. három éve van jelen a hazai ingatlanpiacon generálkivitelezőként. A cég kezdetben családi házakat épített, de mára olyan beruházások kötődnek a nevükhöz, mint a Tesco-áruházak felújításai vagy a Visual Europe Group fóti virtuális filmstúdiójának építése. De milyen építőipari tendenciákat lát egy generálkivitelező? Mik az ingatlanpiac legnagyobb kihívásai jelenleg? Hogyan alakítják át a külföldi trendek a hazai beruházásokat? Többek között erről kérdeztük Papp Gábort, a Stratos Magasépítő Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját.
Az épületépítési ágazat termelése az idei január-szeptember közötti időszakban 2,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől, és bár az április-májusi adatok kedvezőbbek voltak, júniusban ismét kisebb visszaesés történt, ami az azt követő három hónapban is folytatódott. Szeptemberben így már 17%-os volt a visszaesés. Amennyiben az utolsó negyedévben az említett kedvezőtlen tendencia marad meghatározó, akkor valószínűsíthető, hogy 2024 egészét tekintve az ágazat negatív adattal zárja majd az évet - derül ki az Újház Építőipari Trendmonitor legfrissebb számaiból, ami az aktuális hangulat mellett az előttünk álló időszakra is kitért.
Eddig a lakás-előtakarékossági szerződés összegéből telek, lakás, családi ház, vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, felújítása, bővítése, korszerűsítése volt finanszírozható. Az újonnan hatályba lépett jogszabály-módosítás szerint azonban már üdülő vásárlására, építésére, korszerűsítésére, felújítására és bővítésére is fordítható, ezzel a lépéssel még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása. A kutatásunkban arra keressük a választ, hogy olvasóinknak milyen szempontok fontosak egy megtakarítás kiválasztásánál és milyen célra fordítanák szívesen lakás-előtakarékossági szerződésüket.
Jelentősen élénkült 2024-ben a hazai lakáspiac, ami a makrogazdasági tényezőknek köszönhető. Az infláció csökkenésével párhuzamosan a reáljövedelmek is 7-8 százalékkel bővültek 2024 első félévében, ami pozitívan hatott a fogyasztói bizalomra és a lakásberuházásokra. Előretekintve pedig a kereslet további élénkülése várható - ismertette az MNB legfrissebb Lakáspiaci Jelentésének megállapításait Winkler Sándor, az MNB Ingatlanpiaci elemzések osztályának osztályvezetője és Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság igazgatója, akik azt is kifejtették, mi okozta azt, hogy csökkenés látszik a lakások fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltségében.
A gazdasági növekedés és a kormányzati intézkedések nyomán bővülés várható a lakó-, ipari- és befektetési ingatlanpiacon egyaránt, a hotelpiacot pedig a turizmus pörgeti. A szektor idei visszafogott eredményei ellenére a jövő évi kilátások már biztatók: 2024-ben elérte a mélypontot a piac, de megkezdődött a visszarendeződés. A töretlen lendülettel fejlődő hotelpiac mellett, a ma még gyengélkedő lakóingatlan-fejlesztések prognózisai is egyre jobbak a gazdasági növekedés beindulásával és a külső konjunktúra erősödésével. Az ipari ingatlanok piacán is bővülés tapasztalható. A folyamatos külföldi működőtőke beáramlás jelzi az ország iránti erős bizalmat és tükrözi a kedvező befektetési lehetőségeket valamennyi ingatlanszegmensben. A támogató kormányzati döntések az utolsó negyedévben már érzékelhető eredményre vezettek, jövőre nagy lökést adnak az újlakáspiacnak – összegezte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, XII. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelésen.
Az építőipar egyik fontos szegmense, a hőszigetelési piac olyan alacsony szintre esett vissza, amilyet legutóbb a 2008-as gazdasági válság idején tapasztaltunk. A kereslet zuhanását az építőipari beruházások visszaesése és a lakásépítések számának csökkenése tovább súlyosbította. A Mapei Kft. azonban optimista: a tavasz és a kormány által bevezetett jelentős enyhítések és újdonságok hatására általános javulás várható.
Intenzív szakaszában van a háború.
Megújuló energiaforrásra.
Pedig nemsokára abba kell hagyni a vásárlást.
2 éven belül meg is érkezhetnek az első példányok.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
