Számottevő mértékben növekedett 2018 óta az otthonteremtéshez szükséges összeg hazánkban a Duna House elemzése szerint. Országosan 86%-os emelkedés után 20,6 millió forinttal került többe az ingatlanvásárlás, vidéken csaknem a duplájára, 32,7 millió forintra nőtt a házra, lakásra költött átlagos vételár idén. A Pest vármegyei ingatlanok 125%-kal kerülnek többe, míg a fővárosban mindössze 64%-os drágulás mérhető, itt azonban a választott ingatlanok mérete is 6%-kal kisebb lett, míg az ország többi területén az áremelkedés ellenére sem csökkent az átlagos alapterület.
Éveken át arról szóltak a hírek, hogy nemcsak nominálisan, de a jövedelmekhez képest is egyre drágábbak a lakások, ami Budapestre és a régióközpontokra, de számos más európai fővárosra is jellemző volt. Tavaly viszont fordulat következett be ebben: a lakásárak emelkedése sok helyen megállt vagy akár enyhén vissza is esett, de ahol nem, ott is erősen mérséklődött a korábbi dinamikus áremelkedés. A jövedelmek ezalatt tovább emelkedtek, így érdemes megnézni, hogy valóban könnyebb-e most lakást venni, és ha igen, mennyivel, mint egy-két évvel ezelőtt.
A napokban tette közzé a KSH és az MNB is a legfrissebb lakásárindexét, melynek kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője is elmondta véleményét, aki szerint a KSH jelentéséből kitűnik, hogy a lakások típusa is erősen befolyásolta a piaci árak tavalyi alakulását. Emellett a regionális változások is erősek, de ezúttal az olcsóbb országrészekben volt nagyobb az áremelkedés, miközben a budapesti agglomerációban még mindig árcsökkenés volt mérhető.
Közzétette az MNB a 2023 negyedik negyedévre vonatkozó lakásárindexét, ami alapján a megelőző negyedévhez képes 0,7 százalékos csökkenés, év/év alapon pedig 5,8 százalékos növekedés történt az országos lakásárakban. Utóbbi érték a tavalyi második és harmadik negyedévinél is magasabb, vagyis - az alacsony bázis miatt - ismét erősödni látszik a lakásárak országos növekedése.
Az éve eleji tranzakciószámokat látva egyre inkább úgy tűnik, hogy 2024 a lakáspiaci élénkülés éve lesz. A magasabb kereslet viszont egyelőre mérsékelten jelent csak meg az árakban, de az év második fele ebben is változást hozhat. Mennyivel emelkedhetnek a következő egy évben a budapesti lakásárak? A használt vagy az új lakások fognak jobban drágulni? Milyen térségek és ingatlantípusok lehetnek az átlagnál keresettebbek Magyarországon, és hogy alakulhat a befektetők és a külföldi vásárlók száma? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az idei első Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben, melynek lakásépítésekre és lakásvásárlási támogatásokra vonatkozó részeit külön cikkekben mutatjuk majd be.
A tavalyi harmadik negyedév fordulópont lehetett az európai lakáspiacon, amikor a lakásárak 2022 elején kezdődött csökkenése megállt, éves alapon mindössze 1 százalékkal voltak lejjebb az árak, mint a megelőző év azonos időszakában. A kontinens országai között viszont nagy különbségek vannak, az élmezőny és a sereghajtó három-három országa mellett bemutatjuk Magyarország és az unió átlagának változását.
Nagyrészt véget ért a fejlett gazdaságokat sújtó globális lakásárcsökkenés - írja az OECD adatai alapján a Financial Times. Szakértők szerint a piac fordulóponthoz érkezett, mivel a 37 iparosodott OECD országban a harmadik negyedévben 2,1%-kal nőttek a nominális lakásárak az előző három hónaphoz képest.
A KSH után az MNB is kiadta legfrissebb lakásárindexét, melyből kiderül, hogy 2023 harmadik negyedévében minden településtípuson enyhén csökkentek a lakásárak a megelőző negyedévhez képest. Budapesten 2,0 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, melynek révén a nominális éves lakásár-dinamika a második negyedévi 4,9 százalékról 1,3 százalékra lassult.
Az Egyesült Államokban 8,0 százalékkal nőtt az új lakások eladása decemberben az előző hónaphoz képest, így az egész évre kivetített értékesítési darabszám 664 ezer volt - derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtökön közzétett adataiból, ami azt is közzétette, mennyibe kerül egy átlagos tengerentúli lakás.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Megjelent a KSH legfrissebb, a tavalyi harmadik negyedéves adatokat tartalmazó előzetes lakásárindexe. Ez alapján továbbra is a lakásárak stagnálása látható: a megelőző negyedévhez képest 0,3 százalékos árcsökkenés, az előző év azonos időszakához képest pedig 1,5 százalékos áremelkedés következett be. Fontos kiemelni, hogy a jövő hét második felében érkező frissítéskor ezek a számok még változhatnak, illetve az MNB is akkor teszi közzé a legújabb lakásárindexét.
A hagyományokat követve az OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján az idei évben jellemző lakásárak mellett az egy év alatt bekövetkezett árváltozásokat is bemutatjuk. Különböző területi szinteken diagramokon és térképeken nézhetjük meg a lakásárak változását, kiemelten az ország járásait és Budapest irányítószám-körzeteit. Bár az utóbbi időben sokan számítottak árcsökkenésre, egyelőre úgy tűnik, tovább emelkedtek az árak, amiben az összetételhatásnak, vagyis az értékesített ingatlanok típusának, állapotának is szerepe lehet.
Éves átlagban mindegyik lakástípus esetében áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, ám a drágulás üteme lassult, közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. „A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette a szakértő.
A legtöbb európai országban az elmúlt évben érdemben csökkent a lakásárnövekedés üteme, míg több helyen a korábbi áremelkedés kisebb csökkenésbe váltott. Mindez a lakások elérhetőségének javulását hozhatja el. Az MNB legújabb Lakáspiac Jelentése alapján azt néztük meg, hogy mi történt az uniós országok lakásáraival az utóbbi két évben, illetve az egyes fővárosokban hány évnyi jövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Egymásnak ellentmondó adatokat közölt a brit lakáspiacról a Lloyds Banking Group részlege a Halifax és a Rightmove ingatlanos weboldal. Előbbi múlt héten arról számolt be, hogy októberben fél év csökkenés után 1,1 százalékkal ismét növekedtek a brit lakásárak, utóbbi viszont most megcáfolta ezt, 1,7 százalékos további csökkenést mérve. Úgy tűnik, a brit lakáspiacon továbbra is passzívak a vásárlók, ami elősorban a magas hitelkamatokkal magyarázható.
Úgy tűnik, a magyar lakáspiac az egyik legszélsőségesebben mozgó piac Európában, legalábbis ami a lakásárak változását illeti. Míg az elmúlt évtizedben reálértéken Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak növekedése, az előző évben ezüstérmesek lettünk a lakásárak inflációval együtt vizsgált csökkenésében. Cikkünkben sorra vettük az uniós országokat aszerint, hogy hol, mi történt a lakásárakkal reálértéken 2010 óta, emellett a magyar folyamatokat részletesebben is megvizsgáltuk területi és településtípusok vonatkozásában.
A Harvard professzorának cikke.
Ha eső nem is lesz, a szél legalább megélénkül.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A Bradley hírneve töretlen marad.
Ezek másfajta rakéták lennének.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
