Felfedte a dél-koreai hírszerzés, hány észak-koreai katona harcolhat az oroszok oldalán
A dél-koreai hírszerzés szerint mintegy 10 900 észak-koreai katonát telepíthettek a Kurszki területre, néhányuk már a harcokban is részt vett – írja a Reuters.
A dél-koreai hírszerzés szerint mintegy 10 900 észak-koreai katonát telepíthettek a Kurszki területre, néhányuk már a harcokban is részt vett – írja a Reuters.
Oroszország atomfegyverei elrettentésre valók, Moszkva álláspontja továbbra is az, hogy a nukleáris háborút el kell kerülni – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ma Brazíliában.
A Balti-tengeren található két távközlési kábel megrongálódása komoly aggodalmakat keltett az európai vezetők körében. A német védelmi miniszter szerint nem lehet véletlen baleset, és több ország külügyminisztere is Oroszország szerepét gyanítja a háttérben - számolt be a Politico.
Olaf Scholz német kancellár múlt pénteki telefonhívása Vlagyimir Putyinnal komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Több európai vezető szerint a lépés gyengíti az EU egységes fellépését Oroszországgal szemben, és erősítheti Putyin pozícióját.
Oroszország újfajta fegyvereket fog bevetni Ukrajna ellen, ha az ATACMS típusú harcászati ballisztikus rakétákat valóban orosz terültek ellen használják - jelentette be Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás egyik vezető alakja.
Ellentmondásos hírek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy az európai hatalmak is engedélyezték a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését Oroszország területe ellen. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter viszont még nyitva hagyta a lehetőséget – írja a The Moscow Times.
Ukrajna engedélyt kapott az Egyesült Államoktól arra, hogy Oroszország területét támadják nagy hatótávolságú ATAMCS-rakétákkal, Kína a helyzetre reagálva azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket.
November 17-én jelent meg a hír, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Az ügy azóta rengeteg hullámot gerjesztett, egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot.
Putyin háborús nézetei nem változtak - nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár vasárnap az orosz elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetéséről.
Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök kétórás megbeszélést folytatott Limában, a perui fővárosban az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumon (APEC). A kínai elnök többek között a leendő Trump-kormányzattal történő együttműködés fontosságáról is beszélt.
Február 23-án előrehozott választások jönnek az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban, miután szétesett Olaf Scholz hármas koalíciója. A jelenlegi felmérések szerint nagy eséllyel visszatérhet a hatalom csúcsára Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU, egy a Merkel-érával kritikus jelölttel, Friedrich Merzcel az élen. A szélsőjobboldali AfD előretörésével azonban a hagyományos pártok annyira meggyengültek, hogy újra hármas koalíció jöhet, és a három pártból kettő szinte bizonyosan a nemrég véget ért közlekedésilámpa-koalícióból csatlakozhat a konzervatív erő mellé.
A Georgiától 1992-ben elszakadt miniállam, az "Abház Köztársaság" elnöke szombaton kijelentette: készen áll a tisztségéről való lemondásra és parlamenti választások kiírására, ha az ellenzéki tüntetők elhagyják az általuk az előző napon elfoglalt parlamenti és kormányzati épületeket - jelentették orosz hírügynökségek. Aszlan Bzsanija egyúttal azzal vádolta az ellenzéket, hogy "államcsíny elkövetésére tett kísérletet".
Két év kihagyás után Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt egymással – írja a Tagesschau.de.
Megrohamozták a tüntetők a hivatalosan Grúziához (Georgia) tartozó oroszbarát Abháziában a parlament épületét, miután egy olyan törvényt fogadtak el, amely elsősorban Moszkvának kedvez.
November 6-án délelőtt már szinte biztossá vált, hogy a republikánus elnökjelölt hatalmas győzelmet arat majd az amerikai elnökválasztáson, ez pedig azonnal beindította a spekulációkat Ukrajnával kapcsolatban. Az azóta eltelt időben azonban más folyamatok is megindultak.
A lengyel-ukrán kapcsolatok feszültté váltak a katonai segítségnyújtás kérdése miatt. Lengyelország hangsúlyozza, hogy jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának a háború kezdete óta, míg az ukrán fél további segítséget sürget, különösen a vadászgépek tekintetében. A nézeteltérések ellenére a két ország továbbra is együttműködik a biztonsági kérdésekben - tudósított a The New Voice of Ukraine.
Az Egyesült Államok aggodalommal figyeli az észak-koreai katonák Oroszországba történő megjelenését, és Joe Biden elnök ezt a kérdést más vezetőkkel is meg kívánja vitatni. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős fejleménynek nevezte az eseményeket, és összehangolt politikai lépéseket helyezett kilátásba.
Irán ENSZ-nagykövetével egyeztetett Elon Musk techmilliárdos, aki várhatóan Donald Trump megválasztott elnök kabinetjébe is beül majd – írja a Newsweek.
A floridai Mar-a-Lagoban tartott rendezvényen beszélt Donald Trump, az újonnan megválasztott amerikai elnök. A beszéde közben kitért az ukrajnai háború ügyére is – írja a Kyiv Independent.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök és januárig hivatalban lévő elődje, Joe Biden amerikai elnök szerdán Ukrajnáról és a Közel-Keletről is szót ejtett az Ovális Irodában rendezett találkozójuk keretében - írja a Reuters. Mint arról beszámoltunk, a két régi rivális a hatalom zökkenőmentes átadását hangsúlyozta.
Hónapok óta nem nézett ki ilyen jól a grafikon.
Fokozódik a politikai feszültség.
Fellélegezhetnek az amerikai fogyasztók, az Apple és az Nvidia.
Ománi közvetítéssel zajlik a beszélgetés az atomprogramról és más fontos ügyekről.
Az orosz külügyminiszter szerint az amerikai elnök érti messze a legjobban az ukrajnai háború gyökerét.
Eddig nagy szolgálatot tettek.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
