Az Európai Unió még idén megpróbálja tető alá hozni a Japánnal tervezett szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek Donald Trump amerikai elnök megválasztásával megnőtt a jelentősége, mivel félő, hogy az ingatlanmilliárdos elnöksége alatt éles protekcionista fordulatot vesz az Egyesült Államok - közölték uniós források kedden.
"A globalizáció 500 éves aranykorának vége" - sokak szerint röviden így foglalható össze az elmúlt évek, de főleg 2016 eseményeinek legfontosabb tanulsága. Donald Trump elnökké választásával, és az általa tervezett protekcionista intézkedésekkel újabb pofont kaphat a szabadkereskedelem, ami csak tovább súlyosbítaná a globalizáció vélt vagy valós válságát. Az IMF szakértői szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását, a világkereskedelem elsősorban a gyenge gazdasági kilábalás miatt tart ott, ahol, ezért nem kell még temetni a globalizációt.
Az Európai Unió el szeretne kerülni mindenfajta kereskedelmi konfliktust az Egyesült Államokkal, mivel az katasztrofális lenne a világgazdaságra - jelentette ki Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos a Financial Times brit üzleti lapnak nyilatkozva kedden.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűtlen, hogy Donald Trump amerikai elnök bevezetné az elnökválasztási kampányában kilátásba helyezett, mindenre kiterjedő 45 százalékos büntetővámot a kínai importra, mivel ennek súlyos visszaható következményei lennének az amerikai gazdaságra is.
Donald Trump megválasztását követő elképesztő optimizmus az elmúlt hetek nagy visszhangot kiváltó politikai eseményei miatt kezd elillanni, egyre nagyobb a veszélye, hogy az új elnök nem felel majd meg a befektetői várakozásoknak, sőt, egyenesen káros lehet majd a gazdaságra és a pénzügyi piacokra nézve - foglalja össze a Goldman Sachs elemzőinek véleményét a Bloomberg.
Donald Trump megválasztása óta ellentmondást nem tűrően halad afelé, hogy sokak számára leghajmeresztőbb választási ígéreteit is megvalósítsa. Épp ezért nem lehet kizárni azt, hogy az amerikai munkahelyek hazahozatalának érdekében nyíltan beleállna egy globális kereskedelmi háborúba. Bár gyengébb alkupozíciójú országokkal szemben működhet ez a nyomásgyakorlás, Kínával meggyűlhetne a baja az Egyesült Államoknak, ráadásul egy kínai ellenlépés pont azokat az amerikai államokat sújtaná a leginkább, ahol legnagyobb arányban nyerte Trump a választásokat - vélik a Commerzbank elemzői.
Donald Trump aláírta azt az elnöki rendeletet, amelynek értelmében az Egyesült Államok kivonul a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodásból (TPP).
Donald Trump kereskedelmi minisztere, a milliárdos Wilbur Ross nagy amerikai munkahelyvédő hírében áll, a leendő elnökkel egyetértenek abban, hogy meg kell szüntetni az Egyesült Államokat hátrányosan érintő "igazságtalan kereskedelmi gyakorlatot". Most azonban elég kellemetlen helyzetbe került, miután a Reuters kiderítette, hogy 2004 óta az érdekeltségébe tartozó cégek mintegy 2700 amerikai munkahelyet telepítettek külföldre, köztük Mexikóba és Indiába.
Pénteken hivatalosan is átveszi a hatalmat Donald Trump az Egyesült Államok felett, ezzel pedig valósággá válik sok mexikói rémálma. Az infláció a peso zuhanása és az üzemanyagárak emelkedése miatt sokéves csúcsra emelkedhet az idén, tovább fokozva ezzel az amúgy is feszült társadalmi helyzetet. Amennyiben tényleg beváltja legdurvább kampányígéreteit Trump, az rövid távon óriási érvágás lenne a déli szomszédnak, hosszabb távon viszont az USA-nak is visszaüthet a viszony elmérgesedése, hiszen a kínaiaknak kapóra jönne az így keletkező gazdasági vákuum.
Megállapodás született Belgiumban a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) támogatásáról - jelentette csütörtök délben az RTBF francia nyelvű belga közszolgálati rádió és televízió honlapja.
Mindkét fél szeretné, ha még az idén lezárulnának a tárgyalások, de komoly ellentéteket kell még legyőzni a két fél között - hangzott el az Európai Unió és az USA között tervezett transzatlanti kereskedelmi megállapodás (TTIP) tizennegyedik fordulójának tárgyalásai után a Reuters tudósítása szerint.
A foci és az üzlet kéz a kézben jár: egy népszerű focista nevével több millió pólót lehet eladni világszerte. Az idei Eb kiemelten fontos a magyaroknak, hiszen 44 év után a hazai válogatott is kijutott a bajnokságra. Mit jelent ez üzleti szempontból? Jóval több mez, sör és ropogtatni való fogy majd, de kinek hozza a legtöbb profitot a bajnokság? Hol várható kétszámjegyű forgalomnövekedés, és számít-e az értékesítések szempontjából, hogy hogy teljesít a csapat?
Növekedett a dolgozói létszám és a forgalom is több áruházláncnál azóta, hogy éppen két hónapja feladták a kormánypártok a vasárnapi boltzárat - olvasható a Magyar Nemzet hétfői cikkében. Részletes adatok egyelőre nincsenek, de a trendek egyértelműnek látszanak.
Progresszív, kétkulcsos adórendszert akarnak a lengyelek bevezetni a kereskedelmi vállalkozásokra, ami igencsak negatívan érintheti a nagyobb áruházláncokat, a 17 millió zlotys havi bevétel alatti kereskedők pedig teljesen adómentesen dolgozhatnak. A lengyelek az EU tiltakozása ellenére léphetnek - írja a Reuters.
A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) az EU és az Amerikai Egyesült Államok között a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségét hozhatja létre. 2013 óta folynak a tárgyalások, aminek eredményétől mindkét fél új munkahelyeket és gazdasági növekedést vár. Dr. Sharon Freeman, az Amerikai Kisvállalkozói Egyesület (AASEA) elnöke szerint jelentős 21. századi kereskedelmi problémákat old meg a megállapodás aláírása, amiből a magyar kisvállalatok is profitálnak.
Megjelent a Magyar Közlöny pénteki számában a kereskedelemről szóló törvény módosítása, amely ismét lehetővé teszi, hogy a boltok nyitva lehessenek vasárnap. A jogszabály szombaton lép hatályba.
A növekedési várakozásokkal ellentétben, csökkent Németország exportja januárban, míg az import a vártnál nagyobb mértékben nőtt, ami arra utal, hogy a gyenge külföldi kereslet fékezi a legnagyobb európai gazdaság növekedését.
A nagy kereskedelmi cégek idén is átlagon felüli béremelésekre kényszerülnek, köszönhetően a szektorban tapasztalható munkaerőhiánynak, ami a tavalyinál is kedvezőbb alkupozíciót biztosít a munkavállalók számára a kereskedelmi bértárgyalások során - írja a Világgazdaság.
A Tescónál március 10-én kezdődnek a bértárgyalások, erre vonatkozóan szóbeli megerősítést kaptak a cégtől - mondta a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
