Olyan súlyos a helyzet, hogy már magát Angela Merkelt hibáztatják
Friedrich Merz szerint a hosszú átmeneti időszak Angela Merkel kancellárságának végén az egyik oka annak, hogy a CDU rosszul teljesít a kampány során - írja a Süddeutsche Zeitung.
Friedrich Merz szerint a hosszú átmeneti időszak Angela Merkel kancellárságának végén az egyik oka annak, hogy a CDU rosszul teljesít a kampány során - írja a Süddeutsche Zeitung.
Armin Laschet, a CDU jelöltje nem igazán találja a helyét a német választási kampányban. A politikus és pártjának népszerűsége még mindig nem tudott elmozdulni a mélypontról, az SPD-s Olaf Scholz pedig továbbra is vezet a méréseken. Laschet bízott abban, hogy legalább a televíziós vitákkal képes lesz javítani pozícióján, de csalódnia kellett. De mi állhat az enervált kampány hátterében? A Spiegel csapata egy hónapon keresztül követte Laschetet, a látottak alapján pedig öt olyan tényezőt nevezett meg, amelyek hozzájárultak az eddig nem túl sikeres szerepléshez.
Egyre közeledik a német választások időpontja, a pártok pedig már teljes mértékben kampányüzemmódba kapcsoltak. A CDU/CSU például az utóbbi időszakban minden erejével igyekezett szavazóit mozgósítani elsősorban azzal, hogy elmondásuk szerint csak ők képesek egy olyan koalíciót megakadályozni, amelyben részt venne a radikális Baloldal (Linke). Olyannyira, hogy még maga Angela Merkel is felszólalt a témában. Na de mi is valójában a probléma a Baloldallal, illetve mekkora esély van rá, hogy valóban a kormányrúd közelébe kerülhetnek? Elemeztük azt is, miként lehetne kancellár Armin Laschet akár egy vesztes választási eredmény esetén is.
Vasárnap este fontos vitára került sor a 2021-es német választás hajrájában a három legesélyesebb párt vezetőjének részvételével. Az eseményen Armin Laschet leginkább az SPD jelöltjét Olaf Scholzot támadta, vélhetően abból adódóan, hogy a CDU már hetek óta az SPD mögött áll a közvélemény-kutatásokon. A jelöltek ezúttal is számos témában fejthették ki véleményüket és ütköztethették érveiket Németország jövőjét illetően. A kérdések között szerepelt többek közt a klímaválság, az adópolitika, a lehetséges koalíciók, illetve az egészségügyi és nyugdíjrendszer is.
Egyre intenzívebben pörög a német választási kampány és egyre többen firtatják, hogy mi lesz a CDU-s jelölt, Armin Laschet sorsa a választási eredményektől függően. Az nem kérdés, hogy győzelem esetén Laschet lenne a kancellár. Mivel azonban a CDU az utóbbi időben igen rosszul teljesít a méréseken, számolni kell azzal is, hogy nem ők nyerik a voksolást, amely Laschet jövőjét is képlékennyé teszi. A Tagesschau elemzése alapján sorra vettük a lehetséges forgatókönyveket egy választási győzelem és egy vereség esetében is.
A német választási rendszer az egyik legbonyolultabb egész Európában, mivel számos olyan részletszabályt tartalmaz, amely érdemben befolyásolhatja a mandátumok kiosztását és a parlamenti patkó összetételét. A szeptember 26-án esedékes szövetségi választás következtében egyre nagyobb figyelem terelődik a választási rendszerre, amelyet alábbi cikkünkben mutatunk be átfogóan.
Markus Blume CSU-főtitkár szerint az uniópártok nem teljesítenének ilyen rosszul a méréseken, ha Armin Laschet helyett Markus Södert jelölték volt kancellárnak – jelentette ki a politikus a Spiegelnek adott interjújában.
A 16 évnyi kormányzás után távozó kancellár első körben semmit sem tervez csinálni és inkább megvárja, hogy valami felkeltse az érdeklődését – írja a Bloomberg.
A CDU főtitkár Paul Ziemiak szerint az Európai Unió szétszakadását idézné elő, ha Olaf Scholz lenne Németország új kancellárja – írja a Spiegel. Markus Söder CSU-elnök szerint pedig az uniópártoknak most hétvégéig van esélyük megtörni a csökkenő népszerűség trendjét.
Olaf Sholz szerint személyes célja, hogy a CDU/CSU-szövetség ellenzékbe kerüljön a német szövetségi választást követően. A kancellárjelölt válaszában kitért egy baloldali kormánykoalíció lehetőségére is – írja a Süddeutsche Zeitung.
A német választások közeledtével a közvélemény-kutatásokon első helyezett SPD egyre inkább igyekszik kancellár-jelöltjét, Olaf Scholzot úgy beállítani, hogy benne fedezhető fel a legtöbb hasonlóság a németek körében még mindig nagyon népszerű Angela Merkellel. Scholz még Merkel ikonikus rombusz-alakú kéztartását is átvette egy címlapfotó erejéig. Közben Merkel már külön nyilatkozatban igyekezett hangsúlyozni, hogy hatalmas különbségek vannak az ő és Scholz elképzelései között. De vajon mennyi igaz ebből? A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) elemzésében összefoglalta, mennyiben hasonlít Scholz a 16 éve regnáló kancellárra.
El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden, kormányfői pályafutása utolsó tervezett parlamenti beszédében.
Annalena Baerbock a Zöldek kancellárjelöltje tegnap a német állampolgárok kérdéseire válaszolt a választási terveit illetően az ARD Wahlarena című műsorában, amelyek között szerepelt többek közt az általános sebességkorlátozás bevezetése vagy a Németországban tárolt atomfegyverek számának csökkentése – írja a t-online.de
Angela Merkel vasárnap nyilvánosan méltatta utódjelöltjét, Armin Laschetet a német szövetségi választás hajrájában – írja a Hill.
Markus Söder CSU-elnök szerint a CDU/CSU-szövetségre a legnehezebb idők köszönthetnek, amennyiben nem nyeri meg a szeptemberi szövetségi választást és nem lesz képes kormányt alakítani – írja a Politico.
Már a német közszolgálati ARD közvélemény-kutatása szerint is az SPD a legnépszerűbb párt Németországban csupán négy héttel a szövetségi választások előtt. Közben a CDU-s Armin Laschet vélhetően tanácsadócsapatot gyűjt maga köré, így próbálva lendületet adni a pártszövetség kampányának – írja a Spiegel.
Az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
Dübörög a választási kampány Németországban, amely a 16 év után leköszönő Angela Merkel székéért folyik. Jelen cikksorozatunkban azon pártokat vesszük sorra, amelyeknek a legnagyobb esélyük van bejutni a német törvényhozásba. Ennek keretein belül megvizsgáljuk a pártok történetét, ideológiai irányultságát és szavazói bázisát, külön kitérve a lehetséges koalíciókra és választási programokra. Ezúttal azt a két politikai tömörülést mutatjuk be, amelyek a legnépszerűbbek a fiatal szavazók körében és amelyek már kisebbik koalíciós partnerként részt vettek Németország kormányzásában: az FDP-t és a Zöldeket.
Öt hét múlva szövetségi választást tartanak Németországban, amelynek eredményeképpen kiderül ki lesz a 16 év után leköszönő Angela Merkel utódja. Jelen cikksorozatunkban sorra vesszük a választáson induló valamennyi párt történetét, ideológiai irányultságát és szavazói bázisát, külön kitérve a lehetséges koalíciókra és választási programokra. Elsőként azt a két politikai tömörülést mutatjuk be, amelyek a második világháborút követően kormányzó erőként voltak képesek vezetni Németországot: a CDU/CSU-szövetséget és az SPD-t. A két politikai nagyágyú párharca mostanra különösen kiélezetté vált, a Forsa legfrissebb felmérése szerint ugyanis az SPD megelőzte riválisát, amelyre 2006 óta nem volt példa.
Tizenhat évnyi kormányzás után hamarosan távozik hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni és ez nemcsak saját hazájára, hanem Európára is érvényes. Merkelre ugyanis széles körben hivatkoznak az Európai Unió de facto vezetőjeként, amely az elmúlt évek fényében nem is olyan túlzó megállapítás. Angela Merkel kormányzása tartós nyomot hagyott többek közt a külpolitika, az energiapolitika, a gazdaságpolitika és a bevándorláspolitika területén. Éppen ezért vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak tartós változásokat hozott Európában és a politikus hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti befolyását a kontinensen.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A Gazprom pénzügyeit intéző Gazprombankot érintik az intézkedések.
Vita zajlik a kamatcsökkentés mértékéről.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
