Az Európai Unió új kiberbiztonsági szabályozása, a NIS2 irányelv, hamarosan hatályba lép, és jelentős változásokat hoz a magyar vállalatok számára. A 2024-től kötelező regisztráció és a kiberbiztonsági auditok szigorú követelményei kihívás elé állítják a közép- és nagyvállalatokat, amelyeknek fel kell készülniük a kiberfenyegetések elleni védekezésre. Az új szabályozás célja, hogy egy egységes és magas szintű kiberbiztonsági keretet hozzon létre az Európai Unióban, de a nem megfelelő felkészülés súlyos bírságokat vonhat maga után – hangzott el az RSM Hungary a témában rendezett webináriumán.
Az Európai Bizottság, az Európai Kutatási Térség országai és az érintettek együttműködve kidolgozták az irányelveket, amelyek támogatják az európai kutatóközösséget a generatív mesterséges intelligencia (MI) felelős használatában. A cél az, hogy ne öljék meg az innovációt, de korlátozzák az új technológia felhasználását, hogy azt ne használják etikátlan vagy jogsértő módon.
A magyar kormány azt állította, hogy a belengetett, majd most végül elvetett háztartási kiserőműves fogyasztóknál tervezett havi bruttó szaldó elszámolást az Európai Unió direktívái írták elő. Azonban ennek épp ellenkezője olvasható ki az EU-s jogszabályokból, informálisan pedig több brüsszeli tisztviselő is azt mondta a Portfolio-nak, hogy érthetetlen ez az érvelés a napelemesek díjfizetésének átalakítására.
A kínai államtanács vasárnap iránymutatásokat adott ki a külföldi befektetések növelésének és a külföldi befektetési környezet optimalizálásának érdekében. A 24 iránymutatást tartalmazó dokumentum hangsúlyozza a külföldi befektetők jogainak és érdekeinek fokozott védelmének szükségességét, beleértve a szellemi tulajdonjogok érvényesítését is. A külföldi befektetésekkel rendelkező vállalatok számára adótámogatást és adókedvezményeket is javasol, például a nyereség Kínában történő újrabefektetése esetén a forrásadó alóli ideiglenes mentességet.
Az Európai Parlament az ipari szennyezéssel kapcsolatos két uniós irányelvről készül szavazni, amelyeknek része lehet, hogy kártérítés járjon a légszennyezettség miatt az embereknek.
Az Európai Bizottság minden tagállamban keményebb fellépést javasol a korrupció ellen. Elő is terjesztettek egy kötelező érvényű direktívát, amely az egyes országok vesztegetési ügyei, közbeszerzési szabálytalanságai ellen is komolyabb szankciós lehetőségeket vezetne be. Noha az apropót a katargate-botrányban felszínre jött külföldi befolyásolási kísérletek adták, de az unión belüli oligarchák kaphatják a legnagyobb pofont. Magyarország épp most szigorít a korrupcióellenes szabályain, de a brüsszeli terv újabb jogszabályváltoztatásokat vetít előre.
A közép-európai régióban Magyarországon van a legkevesebb felsővezető a cégek menedzsmentjében, de az oktatás, a közigazgatás és a politika területén is utolsó helyen kullog az ország. A kisebb mértékben, de egész Európára jellemző jelenség nem csak az esélyegyenlőség szempontjából jelent problémát, hanem gazdasági hátrányokkal is jár, egyes felmérések szerint a több női felsővezetőt foglalkoztató cégek akár 25 százalékkal is nyereségesebbek is lehetnek. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában.
Félelem a cégeknél, remény a munkavállalóknál – vívmány vagy fenyegetés az Európai Bizottság javaslata az európai minimálbérrendszer (és nem a minimálbér) bevezetésére? Magas-e a magyar minimálbér? Az Európai Bizottság javaslatát elemzések és konzultáció előzte meg, és noha egyszerűnek látszik és egyáltalán nem olyan radikális, mint azt előtte sokan gondolták, megváltoztathatja azt, ahogy erről az intézményről gondolkodunk.
A CFA Institute által megkérdezett befektetési szakértők szerint a tavaly januárban útjára indított MiFID 2 és Priips sem váltotta be a hozzá, elsősorban szabályozói oldalról fűzött reményeket - számol be a hírről a Financial Times.
Januárban lépett életbe az európai uniós piacon a MiFID 2, az irányelvvel kapcsolatban azonban sok még a kérdőjel - számol be a hírről a Financial Times.
Az Euro IRP legfrissebb tanulmánya szerint a kisebb elemzőcégek jelentős bevételtől estek el az EU januárban életbe lépett MiFID 2-es szabálya miatt idén. Van olyan szolgáltató, amely szerint a független szolgáltatók fele eltűnhet a piacról - számol be a hírről a Financial Times.
Spanyolország és Szlovénia máig nem implementálta a januárban már életbe lépett MiFID 2-es irányelvet, emiatt pedig komoly büntetést kaphatnak az EU-tól - számol be a hírről a The Trade.
Egy tanulmány szerint a cégek 40%-a nem teljesíti a MiFID 2 ügyfelekkel való telefonbeszélgetések rögzítésére vonatkozó előírásokat, ez pedig 5 millió eurós bírsághoz is vezethet - írja a Teleware kommunikációs technológiai cég kutatására hivatkozva a The Trade.
Már most elegük van a német bankoknak az EU MIFID 2-es szabályozásából, a szigorú előírások ugyanis megölik a bizniszt - írja névtelen forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Még mindig folyamatosan jelennek meg a tisztázó válaszok és útmutatók a MiFID 2 kapcsán, annak ellenére, hogy a befektetők védelmét célzó EU-s irányelv már több mint egy hónapja hatályba lépett. Az uniós hatóságok most egy fontos kérdésben, a célpiac meghatározásában foglalnak állást, e nélkül ugyanis gyakorlatilag nem lehet semmilyen befektetési terméket sem értékesíteni az ügyfélnek.
Egyre több alapkezelő és befektetői egyesület emeli fel hangját a januárban életbe lépett MiFID 2-es irányelv egyik fő szabálya ellen, a költségek és díjak részletes kimutatása ugyanis nem segíti, sokkal inkább megtéveszti a befektetőket - számol be a hírről a Financial Times.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
