Izrael támadást hajtott végre hajnalban a szír kormányhadsereg ellen, légvédelmi rendszereket ért csapás, a Bassár el-Aszadhoz lojális fegyveres szervezet veszteségeket szenvedett – jelenti a damaszkuszi SANA állami média.
Ma reggel valószínűleg limitált támadást hajtott végre az izraeli légierő Irán ellen, megtorolva a múlt vasárnapi katonai akciót. Felvételek jönnek az incidensről.
Egy vezető iráni katonai parancsnok szerint az Iszfahánban hallható robbanások azután történtek, miután a légvédelem lövéseket adott le egy „gyanús objektumra” – írja a CNN.
Péntekre virradóra Izrael csapást intézett Irán ellen. A félhivatalos FARS hírügynökség szerint három robbanást lehetett hallani Iszfahán tartományban egy katonai bázis közelében, ahol vadászgépek állomásoznak – írja a CNN.
Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.
Hétévi fegyházbüntetésre ítélte hazaárulás ügyében Alekszandr Kuranovot, a Hiperszonikus Rendszerek Tudományos Kutatói Vállalata (NIPGSZ) volt vezérigazgatóját és főkonstruktőrét csütörtökön a szentpétervári városi bíróság.
Izrael fontolóra vette, hogy azonnali megtorló katonai akcióval reagáljon az Irán által elkövetett múlt szombati támadássorozatra, de végül tartva az esetleges eszkalációtól, elvetette ezt a lehetőséget - számolt be az Axios hírügynökség értesüléséről a Sky News. A héten az izraeli hadsereg és a Shin Bet bejelentése szerint légicsapásban életét vesztette a Hamász belbiztonsági részlegének vezetője, Juszef Shabat - tudósított a Times of Israel. Cikkünk folyamatosan frissül.
Izrael eredetileg azt tervezte, hogy Irán területére mér katonai csapást, válaszul a vasárnapi támadásra, de Benjámin Netanjahu és a háborús kabinet amerikai nyomásra enyhébb megtorló akció mellett döntött – írja a Times of Israel.
A múlt hétvégén egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a Közel-Keleten regionális háború söpörjön végig, amit térség és a nyugati világ hatalmai mindenáron megpróbáltak elkerülni. Köztük volt az Egyesült Államok is, ahol az eszkaláció veszélye a gúzsba kötött Kongresszust is cselekvésre ösztökélte. A képviselőházban azonban hónapok óta patthelyzet uralkodik a hajszálvékony többséggel bíró republikánusok Ukrajna körüli belharcai, valamint a demokraták ukrán és izraeli segély párhuzamos elfogadásához való ragaszkodása miatt. Mindez annak ellenére, hogy az alsóház kétpárti mérsékelt többsége támogatja mindkettőt, de Mike Johnson házelnököt a saját pártjának trumpista szárnya gyakorlatilag fojtó szorításban tartja az eltávolításával fenyegetőzve. Johnson a héten új, bonyolult és kockázatos javaslattal állt elő, ami akár a pozíciójába is kerülhet, ennek pedig a választások előtt a demokraták örülnének a legjobban.
Izrael nem számított arra, hogy Irán ilyen erős megtorlást hajt majd végre ellenük, amiért lebombázták Teherán damaszkuszi nagykövetségét, a katonai akciót ráadásul anélkül hajtotta végre Jeruzsálem, hogy konzultált volna az Egyesült Államokkal, ami az amerikai kormány haragját is kiváltotta – tudta meg a New York Times bennfentes, amerikai és izraeli kormányhoz köthető forrásokból.
Az elmúlt napokban szinte az egész világot az a kérdés foglalkoztatta, hogy Izrael mikor és milyen választ fog adni az országot szombat éjjel ért iráni támadást követően.
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka szerint Teherán az Izraellel kiéleződött feszültség hatására felülvizsgálhatja a nukleáris doktrínáját – számolt be a Sky News.
A hétvégén Irán nagyszabású rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, és bár Teherán mindent megtett, hogy az akció inkább erődemonstráció, mintsem valódi fenyegetés legyen, felsejlett egy Irán és Izrael közötti háború rémképe. A 2022-ben kitört heves tiltakozások után az iráni társadalom mély politikai apátiába süllyedt, amit jelez a márciusi parlamenti választásokon való rekordalacsony részvétel. Eközben a keményvonalasok egyre fontosabb pozíciókat szereznek a politikában, minden arra mutat tehát, hogy a rezsim a konszolidáció helyett a lakossággal és a külfölddel való konfrontációt választja. A mélyben azonban forrnak az indulatok az iráni vezetéssel szemben, amely jogosan tart attól, hogy egy Izraellel való háború újra fellobbanthatja az elégedetlenség szikráit.
A héten az izraeli hadsereg és a Shin Bet bejelentése szerint légicsapásban életét vesztette a Hamász belbiztonsági részlegének vezetője, Juszef Shabat - tudósított a Times of Israel.
Az Egyesült Államok beleegyezett Izrael azon tervébe, hogy katonai műveletet hajtson végre a gázai Rafahban, cserébe azért, hogy Izrael ne indítson nagyszabású támadást Irán ellen válaszul Teherán rakéta- és dróntámadásaira - jelentette a Times of Israel.
A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében - közölte a The Jerusalem Post.
Irán szombaton támadást intézett Izrael területe ellen, amely új szintre emelte a két ország között dúló konfliktust. A rakétacsapás nem okozott jelentős károkat a zsidó állam számára, viszont Jeruzsálemben már eldönthették, hogy nem hagyják megtorlás nélkül az eseményeket. Egy ilyen lépés viszont könnyen kiterjedt háborúvá fajulhat, amely egy csomó országot magával ránthat a Közel-Keleten. Elemzésünkben azt nézzük meg, hogy melyik fél pontosan ki(k)re számíthat egy elharapódzó háború esetén.
Hullanak az Irán által támogatott Hezbollah parancsnokai, az izraeli kormány őrlődik az elsöprő válaszcsapás és az önmérséklet között. Törökország Izraelt, Szaúd-Arábia Iránt okolja a kialakult helyzetért, amerikai politikusok pedig még a velük szövetséges Katarnak is nekimentek. Híreink a Közel-Keletről szerdán.
Ebrahim Raiszi, Irán elnöke szerdán egy katonai parádén mondott beszédet, amelyben természetesen az Izrael elleni háború lehetséges folytatására is kitért – számolt be a Fox News.