A fővárosi önkormányzat január 13-áig várja azoknak a cégeknek az ajánlatát, amelyektől Budapest tömegközlekedésének és finanszírozásának átalakítására kérnek stratégiát, cselekvési tervet - írja a Magyar Nemzet.
Értékesíti több száz hektáros kaszinótelkeit az osztrák kavicskirályként ismert üzletember - írja a Világgazdaság. A Bezenye és Hegyeshalom területén található több mint 300 hektárnyi telket egyben próbálják eladni.
Jövőre már azoknak is lehet esélye új lakást venni, akik nem szeretnének csak a tervek alapján milliókat kifizetni egy ingatlanért, hanem egy már bejárható, használatba vételi engedéllyel rendelkező lakást vásárolnának inkább. Míg az idén ugyanis még kevés lakást adtak át, addig jövőre Budapesten több mint 4800 -4-nél több lakásos épületben található - lakás készülhet el, így bár a kereslet továbbra is erős, de ez a szám már azt jelentheti, hogy a projekt elkészültéig is maradhatnak olyan lakások, amiket még nem adtak el. Legalábbis jelenleg még közel 2000 belőlük nem talált gazdára a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint.
Hamarosan a végéhez ér az elmúlt évek egyik legnagyobb szabású fővárosi kötött pályás közlekedésfejlesztési beruházása. Amellett, hogy a fejlesztés révén 47 új villamossal és 36 új trolibusszal fiatalodott a BKK járműállománya, több pályaszakaszon is felújításra került sor, valamint két kocsiszín is modernizálásra kerül - közölte a BKK a Világgazdasággal.
2016 sok izgalmas pillanatot hozott a főváros irodapiacán. A nagy bejelentések mellett több olyan projekt is elindult, ami a következő években teljesen átszabhatja Budapest jól ismert arculatát. Az alábbiakban a jövő évben Budapesten várható legfontosabb irodafejlesztéseket gyűjtöttük össze.
A következő két évben mintegy 2 ezer szobával bővül a szállodai kapacitás Magyarországon, ez 4000 új szállodai ágyat jelent, vagyis Magyarország és főleg Budapest készül a következő évek turisztikai kihívásaira - hívta fel a figyelmet a KPMG legfrissebb elemzése.
Négy régi budapesti trolit vásárolt a BKV-től az ukrajnai Bila Cerkva, járművenként 5 ezer euróért (kb. 1,55 millió forint).
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések újbóli beindulásától volt hangos a lakáspiacon. Budapesten fejlesztők tucatjai indítottak új projekteket, számos lakás pedig már a tervasztalról elkel - olyan árakon, melyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A legdrágább fővárosi kerületekben bőven 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk, de akad olyan pesti városrész is, ahol már 300 ezer forintos egységáron is vásárolhatunk lakást.
Amikor Matolcsy Györgyöt 2013-ban jegybankelnöknek nevezték ki, nagyon kevesen gondolták volna, hogy az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványok révén alig néhány hónap alatt a magyar ingatlanpiac egyik legjelentősebb befektetőjévé növi ki magát a Magyar Nemzeti Bank. Bár a világban nem példa nélküli, hogy egy jegybank ingatlanvagyont halmoz fel, az alapítványok vásárlásai és az, hogy ingatlanfejlesztőként is ki szeretnék próbálni magukat, mindenképp figyelmet érdemel. Térképen mutatjuk meg a Pallas Athéné alapítványok ingatlanbirodalmát.
Az idei eseménydús év volt a hazai lakáspiacon, az állami támogatások jelentős megemelése, az áfakulcs mérséklése és az adókedvezmény bevezetése egyaránt jelentős felbolydulást okozott a piacon. Bár azt gondoltuk, hogy az árak az idei évben már mérsékeltebb növekedést mutatnak majd, a jelentős érdeklődés és erős kereslet hatására továbbra is jelentős emelkedést produkáltak. Oly annyira, hogy többen már lakáspiaci lufi fújódását emlegetik. 10 pontban szedtük össze, hogyan alakult a lakáspiac 2016-os éve.
Sok minden változott az idén is a lakáspiacon, a kereslet és az azzal járó áremelkedés azonban töretlenül folytatódott tovább. A lakásvásárlók közül sokan csak a vásárlást megelőző nézelődéskor szembesültek - majd kezdtek el szörnyülködni - a mostanában jellemző árszintekkel, illetve azzal, hogy a lakások ára szinte hónapról-hónapra kúszott felfelé.
Az emberiség, mint minden területen, az építészetben is ősidők óta próbálja túlszárnyalni önmagát, legyen szó az épületek formájáról, területéről vagy magasságáról. A Gízai piramisok, az ókori amfiteátrumok és a modern kor felhőkarcolói esetében is igaz, hogy a funkcionalitás mellett nagy szerepet kapott a presztízs, az adott személy vagy nép nagyságának kifejezése. Nincs ez másként ma sem, amikor egymás után épülnek a minden korábbinál magasabb toronyházak, az elképesztően drága luxuslakások és a legszokatlanabb elhelyezkedésű és formájú különleges lakóépületek.
A globális lakásárak lassan elérik a válság előtti szintet köszönhetően az elmúlt évek jelentős emelkedésének, amelynek hatására felerősödtek a félelmek egy újabb lakáspiaci lufi fújódásától. A helyzet azonban nem olyan egyértelmű, mint korábban. A világ lakáspiacai ma nem mozognak annyira együtt, mint a korábbi ciklus felívelési szakaszában, sok helyen még mindig zuhannak az árak, míg máshol rakéta sebességgel nőnek. A vizsgált országok közül valójában kevés az, ahol a jelentős lakásár-emelkedés ellenére felmerülhet egy buborék kialakulásának esélye. Magyarország egyelőre nincs köztük.
Bár a tavalyi év végén az ingatlan-tanácsadók többsége még félve merte kimondani, hogy az idei évre akár az 1 milliárd eurót is meghaladó ingatlanbefektetési volumenre számít, jelenleg már 2 milliárd euróról szóló várakozásokkal is találkozhatunk. 2016 első félévében 910 millió euró értékben köttettek tranzakciók a hazai kereskedelmi ingatlanpiacon, ami nagyobb összeg, mint a tavalyi év teljes volumene. Az idei év tranzakcióit böngészve két fő megállapítást tehetünk: a már korábban is aktív befektetők mellett új tőke is megjelent Budapesten, a transzparenciának pedig bőven van hova fejlődnie a befektetési piacon.
Hiába hagytuk magunk mögött az ingatlanpiaci buborékkal kezdődött gazdasági válságot, a lakásfejlesztők csak lassan tudtak reagálni a hirtelen jött keresletre. Egy társasház felépítése ugyanis akár két évig is tarthat, amíg a telek kiválasztásától a kulcsrakész átadásig eljutunk. A tavalyi és az idei évben kezdődött fejlesztési boom eredményei azonban jövőre érhetnek be először, aminek következtében több ezer lakást adhatnak át a főváros különböző részein.
A Cushman & Wakefield 2016. december 1-én a tulajdonos CIB Bank képviseletében értékesítette a pénzintézet budapesti, Szabadság téren lévő, korábbi székházát egy német befektetőnek.
Kétmillió eurós beruházással korszerűsítette az - idén tíz éves - Duna Towert a tulajdonos-üzemeltető GTC Magyarország. A négy hónapon át tartó munkálatok eredményeképpen 3000 négyzetméter közösségi tér újult meg és az épület teljes műszaki rekonstrukciójára is sor került. A 31 500 négyzetméter bruttó bérbe adható területet kínáló irodakomplexumban új földszinti lobby, kávézó és étterem, illetve terasz és kert várja az ott dolgozókat. A munkálatok során az épület légkondicionáló rendszerét is korszerűsítették.
A Skanska eladta Nordic Light névre hallgató budapesti irodaházat az Erste Alapkezelő Zrt. ingatlanalapjainak. A tranzakció megkötésére decemberben került sor, az ingatlan pedig 2017 első negyedévében kerül új tulajdonosához, aki 67 millió eurót (kb. 20,8 milliárd forint) fizet érte. A svéd alapítású fejlesztő ezzel párhuzamosan már építi legújabb budapesti irodaházát is, a Soroksári úti Mill Park első ütemét.
Hiánypótló összeállítással rukkolt elő idén a Portfolio Ingatlanmagazin. A hazai ingatlanpiac történetében először publikálta a szektor 50 legbefolyásosabb szereplőjének listáját, amellyel a mértékadó iparági média már régóta adós volt. Míg a legtöbb üzleti szektor már régóta rendelkezik saját "számvetéssel", iparági listákkal, rangsorokkal a "legnagyobbakról, legbefolyásosabbakról, leggazdagabbakról", az ingatlanszektorban még soha nem született ilyen összeállítás.
Átment a gyári biztonsági teszteken a Metrowagonmash által felújított, a 3-as metróvonalra szánt szerelvény budapesti prototípusa - közölte a felújítást végző társaság az MTI-vel.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Alaposan tanulmányozták az ukrán mérnökök.
Mindenkinek megvan a preferált jelöltje.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
