Megszólalt az IMF a koronavírussal kapcsolatosan
“Közelről figyeli” a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket az IMF, de még úgy látják, „túl korai felbecsülni a járvány gazdasági hatását” - nyilatkozta a szervezet szóvivője a Reutersnek.
“Közelről figyeli” a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket az IMF, de még úgy látják, „túl korai felbecsülni a járvány gazdasági hatását” - nyilatkozta a szervezet szóvivője a Reutersnek.
Középtávon kockázatokat jelenthetnek a világgazdaságra a pénzügyi rendszer olyan sebezhető pontjai, mint az adósságállomány növekedése, és a további monetáris lazítás nem megoldás a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas rangú vezetői szerint.
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján.
A tavalyira becsült 2,9% után idén 3,3%-os, jövőre pedig 3,4%-os gazdasági növekedést produkálhat a világgazdaság - áll a Nemzetközi Valutalap (IMF) most megjelent előrejelzésében. A nemzetközi szervezet 2019-2020-as becslése 0,1 százalékpontos, a 2021-es prognózisa 0,2 százalékpontos csökkentést jelent a korábbi számaihoz képest, vagyis az IMF borúlátóbbá vált a kilátásokat illetően.
Viszonylag csendes hétre számíthatunk, amit a nagy jegybankok döntései határoznak meg. Elsősorban az EKB-ra kell figyelni, de Japánban és Kínában is a napokban döntenek a monetáris politikáról. Itthon alig jelenik meg fontos adat, a tavalyi költségvetés részletes beszámolója érdemel említést.
Horvátországnak meg kell reformálnia a közszférát, többet kell fektetnie az infrastruktúrába, beleértve a digitális szolgáltatásokat is, hogy elkerülje az adósság növekedését - közölte hétfőn éves zágrábi felülvizsgálati látogatását követően a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A jövő pénze lényegében digitális, de hogy a jegybankok milyen szerepet fognak játszani az átállási időszakban, azt az elkövetkező 20 év dönti el – mondta el Tobias Adrian a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Monetáris és Tőkepiaci Osztály igazgatója és Tommaso Mancini-Griffoli az osztály helyettes vezetője a Portfolionak adott interjúban. A két szakértő egy szintetikus megközelítést javasol a jövő pénzére: egy állami-magán partnerséget a digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetésére. Hogy fog 2040-re megváltozni a bankolás a digitális készpénzzel a forgalomban? Mennyire lesz elterjedt a CBDC a mindennapi életben? Milyen előnyei lesznek a fogyasztók számára a digitális készpénznek?
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Egy sor külső és belső kockázat fenyegeti a magyar gazdaságot, elsősorban a nemzetközi környezet romlása jelenthet veszélyt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentéséből. A szervezet azt is elárulta, hogyan tudna Magyarország védekezni az egyes kockázatokkal szemben, mit kellene tennünk, hogy csökkentsük azok lehetséges hatását.
Az IMF elemzése szerint a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése miatt jelentős mértékben nőtt a forgalomban lévő készpénzállomány, évente mintegy 100 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó készpénz iránti kereslet az intézkedés hatására. A készpénzállomány növekedését ugyanakkor az utóbbi években a szürkegazdaság felszámolását célzó intézkedések, az online pénztárgépek bevezetése és az elektronikus számlázás valamelyest lassította. Megállapítják azt is, határozott szabályozói lépések híján a készpénz elektronikus alternatívái nem nyerhetnek gyorsan teret, és kíváncsian várják, a 20 ezer forint alatti tranzakciók tranzakciós illeték mentességének hatását.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Az elmúlt években a magyar gazdaság kiemelkedő növekedési ütemet produkált, sokkal ellenállóbbá vált a külső sokkoknak – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön megjelent országjelentésében. 2020-ban komoly fordulat jöhet, hosszú évek után először eshet a növekedésünk a potenciális szint alá. A szervezetnek konkrét javaslatai is vannak Magyarország számára: fenn kellene tartani a költségvetési fegyelmet, és további reformokkal javítani a potenciális növekedésünket, hogy a kedvező tendencia fenntartható legyen.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint sikerült jelentős előrehaladást elérni Ukrajnával egy új, hároméves támogatási program beindításáról, de még lesznek egyeztetések a következő hetekben.
Guyana, a 780 ezer lakosú dél-amerikai ország gazdasága akár 86%-kal is nőhet 2020-ban és 2024-re akár háromszorosára növelheti a gazdaságának a méretét, így számol az IMF. A hatalmas növekedést egy tervezett olajipari beruházásnak köszönheti a kis ország, amely alapján 2020-ban megkezdődhet az olajkitermelés.
A globális pénzügyi vezetők egyetértenek abban, hogy a növekedés lelassult, de továbbra is reménykednek egy jövő évi szerény növekedésben, feltéve, ha nem súlyosbodnak a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek. Ez derült ki a világ 19 legfejlettebb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő országcsoport (G20) pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek pénteki washingtoni tanácskozásán.
Új fejezet nyílik Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolatában – jelentette ki Varga Mihály Kristalina Georgievával, az IMF új vezérigazgatójával való találkozó után Washingtonban.
Miközben mindenki a friss World Economic Outlook (WEO) kiadvánnyal volt elfoglalva, az IMF váratlanul kiadta szokásos éves vizsgálatának eredményét is Magyarországról. Az úgynevezett negyedik cikk szerinti felülvizsgálatban megállapítják, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez a versenyképességet kellene erősíteni, a költségvetésnek pedig közelítenie kellene középtávú deficitcéljához, hogy a későbbi nehezebb időszakra kellő puffert képezzünk.
Ismét jelentősen feljebb húzta a magyar gazdaság növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a szervezet közgazdászai szerint az idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – olvasható a legfrissebb World Economic Outlook (WEO) kiadványban. Az ország külső pozíciója kapcsán viszont borúlátóbbak lettek a szakértők, már az idén deficites lehet a fizetési mérlegünk.
A globális gazdaság 2019-ben várhatóan csak 3%-kal fog nőni, míg 2020-ban a világ GDP-je 3,4%-kal fog bővülni, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző előrejelzéshez képest - írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) World Economic Outlook 2019-es jelentése. A világ GDP-jének növekedése a pénzügyi világválság óta nem volt ilyen alacsony, és jelentősen elmarad a 2017-es 3,8%-os növekedéshez képest.
A nemzetközi kereskedelmi konfliktusok kumulatív hatása miatt 700 milliárd dollárral csökkenhet 2020-ra a globális GDP - hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új vezérigazgatója kedden első beszédében.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.