A svéd alapkezelőket tömörítő szervezet szerint olyan történt, ami soha eddig a világon: a svéd háztartások 80%-ának van valamekkora vagyona befektetési alapokban, ez jóval magasabb arány, mint bárhol máshol a világban - írja a The Star Online.
Átlagosan 692 100 dollárnyi (kb. 200 millió forint) vagyona van egy amerikai háztartásnak - derül ki a Fed legfrissebb elemzéséből. Az adatot jelentősen torzítja a szupergazdag milliárdosok vagyona, ha a mediánt vizsgáljuk, itt a szám alig 97 300 dollár (vagyis kb. 28 millió forint) - írja a CNBC.
Újabb rekordot döntött márciusban a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya, már meghaladta a 630 milliárd forintot - derül ki az MNB legfrissebb statisztikáiból. A brókercégeknél tartott vagyon szintén új csúcsra ment, főként a devizás értékpapírok megugrásának köszönhetően.
Óriási a vagyoni szakadék a szegényebb és gazdagabb magyar háztartások között, az MNB friss mikroelemzése szerint a leggazdagabb 50%-ba tartozó háztartások kezében van a vagyon 91%-a, ráadásul ez három év alatt semmit sem csökkent. A lenti cikkben 10 érdekes ábrán mutatjuk be, hogy a gazdag és szegény magyar háztartások körében mennyire jellemző a saját lakás és kocsi, kik veszik az állampapírokat, melyek a leggazdagabb és legszegényebb régiók és hogyan alakul a vagyon azokban a háztartásokban, ahol a családfő idős vagy fiatal.
Míg a fejlettebb európai gazdaságokban a háztartások által tartott részvények értéke általában meghaladja vagy megközelíti a GDP 10%-át, addig Magyarországon mindössze a GDP 2%-át teszi ki, de ennek több oka is van. A Hitelintézeti Szemle friss számában megjelent írás szerint az, hogy egy háztartás mennyire hajlandó részvényeket tartani, nagyban függ a vagyontól és a jövedelemtől, és attól is, hogy nő vagy férfi a háztartás feje.
Az amerikai háztartások legfelső 1%-ába tartozók tavaly az utolsó negyedévben kétezermilliárd dolláros vagyont vesztettek - írja a Bloomberg a Federal Reserve adataira hivatkozva.
Rekordszinten áll a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya, az idei növekedést nagyrészt az árfolyamok emelkedése okozta. A brókercégeknél lévő vagyon szintén új csúcsra ment, miután a devizás értékpapírok állománya megugrott decemberben. Friss tendencia, hogy a TBSZ-ek iránti érdeklődés megcsappant, januárban nagyot esett a számuk decemberhez képest.
Nem csökken a különbség az MNB háztartások kezében lévő állampapírokról és az ÁKK lakossági állampapírokról szóló kimutatása között, a harmadik negyedéves adatok szerint közel 2000 milliárd forintnyi állampapír nem a háztartások kezében van. Pedig az utóbbi időben kizárták az intézményi befektetőket a lakossági állampapírok piacáról, emelték a rövidebb futamidejű konstrukciók kamatát és még lakossági állampapír-visszavásárlási aukciót is tartott az ÁKK a bankoknál.
A kelet-európai EU-s országok tőzsdeindexei közül egyedül a magyar, a lengyel, az észt, a lett és a litván tőzsde tudott emelkedést felmutatni a 2007-es értékekhez képest. Az Allianz legfrissebb Global Wealth Reportja szerint a régióban Magyarország rendelkezik a negyedik legnagyobb fejenkénti nettó pénzügyi vagyonnal, minket az észtek, a csehek és a szlovének előznek meg. A tanulmányból kitér arra is, hogy a növekvő politikai feszültségek ellenére tavaly a háztartások pénzügyi vagyona 7,7%-kal nőtt éves összevetésben, mellyel így a globális bruttó pénzügyi eszközök értéke meghaladta a 168 ezermilliárd eurót.
Bár láthatóan csökken az állampapírok növekedési üteme a háztartások értékpapírvagyonán belül, továbbra is ez a legnépszerűbb kategória a magyaroknál: június végén közel 5300 milliárd forintnyi vagyont tartottak a háztartások állampapírban, ennek többségét fix kamatozású konstrukciókban. Érdekesség, hogy az állampapírok mellett az utóbbi fél évben csak a részvények tudtak látható keresletet felmutatni. Mindeközben szép csendben jönnek fel az ingatlanalapok is: június végével 820 milliárd volt ezekből a háztartásoknál, az elmúlt három évben az ezekben kezelt háztartási vagyon fél éves növekedési üteme mindig meghaladta az állampapírokét.
Tíz év alatt csak az 1965 és 1980 között született X-generációsoknak sikerült teljesen kilábalniuk a válságból az USA-ban - írja a MartketWatch egy friss tanulmányra hivatkozva.
Van-e már minden háztartásban mikrohullámú sütő? Lapostévé? Számítógép? Okostelefon? Hozzászokhattunk, hogy amikor a háztartások bizonyos tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságáról beszélünk, akkor a "minél nagyobb, annál jobb" elve vezérel minket. A technológiai fejlődés viszont átírja ezt a logikát.
Továbbra is az állampapírok a legnépszerűbb értékpapírok a magyar háztartások megtakarításai között, igaz, az idei első negyedévben a lakossági állampapírok kereslete jócskán visszaesett az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A befektetési alapok sem tudták még áttörni a 4000 milliárd forintos határt, mindeközben a részvények állománya is leapadt a tavaly decemberi csúcsról.
Közel 206 milliárd forintos havi bővüléssel 7145 milliárd forintra emelkedett a lakossági állampapírok teljes állománya januárban. Fontos változás, hogy a januárban indított, kétéves és hosszabb futamidejű állampapír sorozatokat (2MÁP, BMÁP, PMÁP és P€MÁP) már csak magánszemélyek vásárolhatják - írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Összesen több mint 9600 milliárd forint volt tavaly a háztartások kezében lévő értékpapírok állománya, ennek több mint 55%-át az állampapírok adják. Az élénk lakossági kereslet ellenére a lakossági állampapírok tavalyi állománynövekedésének így is csak kevesebb mint feléért felelnek a magyar háztartások.
Az első negyedévi 74,3%-ról 74%-ra mérséklődött június végére a magyar államadósság a GDP arányában, ami csaknem 9 éve, azaz a válság kitörése és az IMF hitelkeret lehívása óta a legalacsonyabb - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett előzetes adatokból. A csökkenő tendencia nem meglepő annak tükrében, hogy az első után a második negyedévben is többletes volt az államháztartás pénzügyi mérlege. Ez egyúttal azt is előrevetíti: az idei évre belőtt 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélnál jóval jobb egyelőre az alappálya. Közben a lakosság a jelek szerint "úszkál" a pénzben, újra jócskán nőtt a háztartások nettó finanszírozási képessége.
A tavaly év végi 74,1%-ról 74,6%-ra visszaugrott az első negyedévben a magyar államadósság bruttó, konszolidált, névértéken számított állománya a GDP arányában - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások kapcsán figyelemre méltó folyamat, hogy több negyedév óta csökken a háztartások finanszírozási képessége, azaz az újonnan felhalmozott követelések és kötelezettségek különbsége. Ezen belül is érdekes, hogy a háztartások készpénz- és betétállománya az idei első negyedévben kicsit csökkent, közben viszont jócskán nőtt az állampapír állományuk.
25%-kal növekedne a GDP akkor, ha a láthatatlan munka is beleszámítana - mutat rá a Központi Statisztikai Hivatal keddi tájékoztatásában, amit a láthatatlan munka napjának alkalmából adott ki.
A Budapestet is felölelő központi régióban átlagosan 13 millió forinttal több vagyonnal rendelkezik egy háztartás, mint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.
A felek egyetértenek az időpontban.
A háztartások kiadásai is csökkenhetnek.
A hadsereg megnevezte, kit sejt a háttérben.
Egy hónap alatt is jelentős a változás.
Gumicsizmagyártóból mobilgyártó, régiségkereskedőből olajcég.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
