2024 szeptemberében India némileg váratlanul arra szánta el magát, hogy a víz elosztásáról szóló szerződés megváltoztatását vesse fel riválisánál, Pakisztánnál. A kérdés olyan történelmi sebeket téphet fel, amely ismét minden eddiginél kiélezettebbé teheti a helyzetet a két atomhatalom között, pedig kézzelfogható érveket sorolt fel Újdelhi. A téma rendkívül kényes, hiszen alapvető biztonsági szempontokat sérthet mindkét oldalon, közben a háttérben már egy harmadik óriás, Kína és készülhet a beavatkozásra.
India 2024 júliusában mutatta be a Zorawar könnyű harckocsi prototípusát, amelyek könnyebben tudnak mozogni a Kínával közös hegyvidéki határszakaszon – számolt be a Defense News.
A 21. században a fokozódó globális versenyfutás miatt a hegemón szerepre törő hatalmak figyelmébe kerülnek olyan térségek is, amelyeket korábban szinte teljesen elfelejtett a világ. Ezek közé tartozik az Afganisztánhoz tartozó rendkívül szegény Wakhan-folyosó is, ahol szinte középkori állapotok uralkodnak. A völgy egyszerre több okból is a döntéshozók figyelmének középpontjába került, ráadásul egyszerre több ország is növelte az aktivitását. A növekvő érdeklődés vélhetően a jövőben sem fog alább hagyni, mivel túl sok potenciál rejtőzik az elszigetelt területben.
Kína évek óta folyamatosan egyre jobban növeli a hadereje fejlesztésére szánt összeget, amelynek köszönhetően folyamatosan egyre modernebb eszközöket mutatnak be. Peking ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2035-re már ezer darabosra növelje az ötödik generációs vadászgépek számát a légierő kötelékében, miközben India pánikolva igyekszik behozni a lemaradását - írja az EurasianTimes.
Az Eurasian Times beszámolt arról, hogy a tajvani és indiai elemzőházak modelleket végeztek egy esetleges kínai támadásról a jövőben.
Az India és Kína közötti himalájai határszakasz a világ egyik legkonfliktusosabb zónájának számít. A felek között húzódó Tényleges Ellenőrzési Vonal (LAC) mentén mindkét ország légiereje vadászgépek sorát kezdte telepíteni – számolt be az Eurasian Times.
Újdelhi és Kína között évtizedek óta tartó feszültséget okoz a két ország közötti határ pontos vonala, a nézeteltérés néha összecsapásokig fajul. A kínai állami média egy eddig még sosem látott felvételt hozott nyilvánosságra a legutóbbi esetről.
Miközben India és Kína között egyre feszültebb a kapcsolat az északi határviták miatt, a nagyhatalmak közé szorult Bhután igyekszik egyensúlyozni közöttük. Ez azonban egyre nehezebb kihívás jelent számára, mivel a himalájai megoldatlan kérdések miatt a feszültség nem látszódik oldódni a nagyhatalmak között – írja a South China Morning Post.
A Nepálban végbement politikai átrendeződés, amely során a miniszterelnök egy Kína-barát vezetővel kötött szövetséget. Ez tovább mélyítheti a Kína és India közötti rivalizálást Dél-Ázsiában, mivel mindkét ország a régióban kívánja növelni befolyását - tudósított a Nikkei Asia.
Peking diplomáciai tiltakozást nyújtott be Újdelhiben, miután Narendra Modi indiai miniszterelnök hivatalosan megnyitotta egy Arunácsal Pradesh-i alagtat. A terület ellenőrzését mindkét hatalom magáénak követeli – jelentette a South China Morning Post. .
Régóta ismert tény, hogy India és Kína nem ápol egymással túl jó viszonyt. A rivalizálásnak számos területe van, a tengeri hajózási útvonalak ellenőrzésétől kezdve a hegyvidéki határvitákon át egészen az alapvető természeti erőforrásokhoz való hozzáférésig. Ez utóbbi az, amely egy kevésbé ismert pontja a két nagyhatalom közötti versenyfutásnak, pedig egyre fontosabb szerepet kaphat a jövőben. Peking eddig még nem villantotta meg az összes lehetőségét a tibeti és himalájai vízkészletek elzárásával, de ennek már csak a veszélye is arra kényszeríti Újdelhit, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Ebben pedig egyelőre nem állnak túl jól.
India legfelsőbb bírósága hétfőn helybenhagyta Narendra Modi miniszterelnök kormányának 2019-es döntését, amellyel visszavonták India egyetlen muszlim többségű régiója, Dzsammu és Kasmír különleges státuszát, valamint 2024. szeptember 30-i határidővel elrendelték az általános választások megtartását.
A Himalája és a Hindukus térségében a jég olvadása a 2010-es években a 2000-es évekhez képest 65%-kal felgyorsult, az esemény pedig hosszútávon a gleccserek megfogyatkozásához és eltűnéséhez vezethet - írta meg a Reuters a Nemzetközi Integrált Hegyvidékfejlesztési Központ (ICIMOD) jelentése alapján, amely kiemelte, hogy az évszázad végére a gleccserek térfogatának akár 75%-os csökkenése is bekövetkezhet. A gyors olvadás jelentős árvízkockázatot és vízhiányt jelenthet a hegyvidéki területen élő 240 millió ember számára.
Két repülőgép-hordozó hajóval tartott hatalmas hadgyakorlatot az Arab-tengeren az indiai haderő. Az erődemonstrációval India a térségbeli befolyását igyekszik növelni. Kínának is üzennek a mindkét fél számára kulcsfontosságú régióban.
A Hindukus-hegység és a Himalája létfontosságú vízrendszerének az éghajlatváltozással összefüggő zavarai veszélyeztetik 16 ázsiai ország gazdasági fejlődését és energiabiztonságát - összegezte egy kutatás eredményeit a Reuters.
India kedden visszautasította, hogy Kína átnevezzen olyan földrajzi helyeket, amelyek keleti állama, Arunácsal Prades a területén vannak.
A védelmi szövetségtől várnak biztosítékot.
A VSquare információi szerint Orbán Viktor is tárgyal az ügyben.
Bíznak a jó kapcsolatban.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
