Ruanda vasárnap közölte, hogy megkezdte a Marburg-vírus elleni oltás beadását, hogy megpróbáljon fellépni az ebolához hasonló betegség kitörése ellen a kelet-afrikai országban, ahol eddig 12 ember halálát okozta - számolt be a Reuters.
A brit egészségügyi ellátórendszerre olyan hatást gyakorolt a koronavírusjárvány, mintha az országot véget nem érő terrortámadás-sorozat érte volna - mondta egy vezető szakértő a járvány előzményeinek, következményeinek és kormányzati kezelési módjának feltárását célzó brit vizsgálat csütörtöki munkanapján.
Több mint 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül az antibiotikum-rezisztencia a következő 25 évben, további 169 millió ember halálához pedig közvetetten járulhat hozzá a probléma - derült ki a The Lancet című szaklapban kedden megjelent új tanulmányból, amely szerint azonban még mindig nem késő elkerülni a legrosszabbat.
Az ausztrálok még mindig nagyobb arányban halnak meg, mint a világjárvány előtt, ami azt tükrözi, hogy a koronavírus-járvány elhúzódó hatásai világszerte a halálozás és a betegségek tartós növekedését eredményezik – írja a Bloomberg.
Csütörtökön kiadta az ENSZ a legfrissebb prognózisát arra vonatkozóan, hogy hogyan alakul a Föld lakossága a jövőben. Az előrejelzés szerint 2084-ben tetőzhet a lélekszám, mintegy 10,3 milliárd fővel.
Egy friss tanulmány szerint a magányosság jelentős mértékben növelheti a stroke-ot, azaz az agyi érkatasztrófa kockázatát - számolt be a The Guardian.
Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak idehaza. Első hallásra ez nem tűnik magasnak, de érdemes elhelyezni a korábbi évek adatai fényében: 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben. A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk most szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk. Úgy tudjuk, idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni. Most viszont újult erővel támad a pertussis betegség, melynek elsősorban a csecsemők vannak kitéve. Szakértőkkel beszéltük végig az aktuális helyzetet, a jelenség mögött meghúzódó folyamatokat, a kilátásokat és minden fontosabb szereplő feladatát, felelősségét. A megkérdezettek körében egyértelmű konszenzus volt abban, hogy a mostani helyzet még inkább felértékeli a megelőzést, vagyis a védőoltás felvételét: mind a szamárköhögés elleni kötelező gyerekkori védőoltásokat, mind pedig a felnőttkori ismétlő vakcinát.
Rendszeresen monitorozza az általános többlethalálozás alakulását idehaza a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survaillance Központja. A napokban megjelent gyorselemzésükben a járványügyi szakemberek kiemelték: 2023 utolsó heteiben 7% többlethalálozás volt megfigyelhető a 2014-2019-es (vagyis Covid-járvány előtti) évek azonos időszakához képest. Az idősek esetében sajnos ebből a szempontból még súlyosabb volt a tavaly év vége.
Egy friss tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik genetikailag hajlamosak a korai halálozásra, egészséges életmóddal akár 62%-kal csökkenthetik ennek a kockázatát, ami alátámasztja az egészséges szokások és a hosszabb élettartam közötti összefüggést - közölte a CNN.
Világszerte megugrott a fertőző májgyulladás okozta halálozások száma, jóllehet a diagnosztizált fertőzések száma visszaesett - derül ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) keddi bejelentéséből.
A Covid-járvány első megjelenésekor a tüdőkárosodást vizsgálták az orvosok elsősorban, de hamarosan kiderült, hogy a koronavírus és az általa kiváltott gyulladás gyakorlatilag az egész testet érintheti. Kiderült, hogy a szervek közül különösen a szívvel kapcsolatos betegségek és halálesetek száma nőtt meg, méghozzá drámaian - írja a Bloomberg.
A krónikus vesebetegség az egyik legdrágább betegségnek számít az egészségügyi rendszerek számára. Bár könnyű kiszűrni, lehet gyógyítani, mégis a legtöbb esetben rejtve marad. Magyarországon 1,5 millióra teszik az érintettek számát, de tízből kilencen nem is sejtik, hogy vesebetegek, és az orvosok sem gondolnak erre, így kezelést sem kapnak. A fő problémát nem önmagában a betegség okozza, hanem az, hogy krónikus formája növelheti a magas vérnyomás, a szívbetegség vagy a stroke és így a halálozás kockázatát. Ez az oka annak, hogy előrejelzések szerint 2040-re az idült vesebetegség lesz az ötödik fő halálozási ok a világban, és hogy hazánkban már most a magas halálozási arány egyik fő okaként tartják számon a szakemberek.
Kína népessége 2023-ban 2,08 millióval csökken, a rekordalacsony születési arány és a COVID-zárlatok utáni megnövekedett halálozások miatt - jelentette a Reuters.
Franciaország lakóinak száma 68,37 millió volt 2023. január 1-én. A növekedés egy év alatt 2022-höz hasonlóan 0,34 százalék volt, annak ellenére, hogy a születések száma 6,6 százalékkal csökkent az előző évhez képest - közölte kedden a statisztikai hivatal (INSEE).
Novemberben 6780 gyerek született Magyarországon, ez közel 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel folytatódott a születésszám csökkenése. Egy évre visszatekintve 86 ezernél is kevesebben jöttek világra, ilyen még sosem fordult elő a modern kori történelemben.
A szeptemberi alacsony születésszámot októberben sem követte érdemi javulás, az egy évvel korábbihoz képest 5,9%-kal, 444-gyel született kevesebb gyerek.
A jövővel kapcsolatos várakozások tekintetében a hazai lakosság továbbra is meglehetősen borúlátó – ez rajzolódik ki a Generali Biztosító friss reprezentatív kutatásából, amely a hazai 18-65 éves lakosság pénzügyi tudatosságát, megtakarítási szokásait és a nyugdíjas évekhez kapcsolódó elvárásait vizsgálta.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam. A második részben a demográfiai folyamatokról írok.
Magyarország lakosságszámának csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik majd a következő évtizedekben – állapította meg a Statisztikai Szemle szeptemberi számában megjelent tanulmány. Az elemzés alapforgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi 9,6 millióról 8,5 millióra csökken az ország népessége. A tanulmány két másik lehetséges forgatókönyvet is felvázolt arra vonatkozóan, hogy mennyi lesz az ország népessége kevesebb mint harminc év múlva. A magas (vagyis a jelenlegi szintet meghaladó) termékenységi rátával jellemezhető forgatókönyvük szerint sem kerülhető el a létszámcsökkenés: ebben a verzióban 800 ezerrel lennénk kevesebben 2050-re. Az úgynevezett nemzetközi vándorlás nélküli szcenárió esetében (amikor a számítás egyáltalán nem veszi figyelembe az országba bevándorlók, illetve az azt elhagyók számát) pedig 8,2 millióra csökkenne az ország lakosságszáma az évszázad közepére.
Berlini egészségügyi kutatók becslése szerint idén Németországban mintegy 3100 ember halt meg a magas hőmérséklet miatt. A hőség okozta halálesetek többsége a 75 éves vagy annál idősebb személyek körében következett be - jelentette a Robert Koch Intézet.
Az infláció magas,ű drasztikus kamatemelések jöhetnek.
Hiába csökkent a Fed, a hitelkamatok csak emelkednek.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Megérkezett év végi, korlátozott ideig elérhető Signature-akciónk!
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
