Japán, Olaszország és Nagy-Britannia védelmi miniszterei a harci repülőgépek következő nemzedéke közös fejlesztésének felgyorsításában állapodott meg, s bejelentették egy, a gyártást felügyelő háromoldalú kormányközi szervezet létrehozását az év végéig - közölték vasárnap japán tisztségviselők.
Oroszország kifejezetten nagy energiát fektetett a második világháborút követően a rakétatüzérség fejlesztésébe. A Szovjetunió idején százával előállított BM-21 Gradok és BM-27 Uraganok a rendszerváltást követően nagyrészt katonai raktárakba kerültek. Az orosz-ukrán háború fokozódó veszteségei azonban rákényszerítették Moszkvát, hogy reaktiválja a kivont készleteit, a legújabb adatok alapján azonban úgy látszik, Oroszország nagyon közel került a tartalékai feléléséhez.
Már 1500 észak-koreai katona Oroszországban van, akik hamarosan az ukrán frontra kerülhetnek. Ez a szám akár 12 ezerre is nőhet – írja a BBC dél-koreai hírszerzési információkra hivatkozva.
Az ukrajnai háborúban a felek rendszeresen zsákmányolnak különböző hadieszközöket a másiktól, amelyeket aztán újra bevethetnek a harcok közben. Az oroszországi Kurszknál is felvételek is láthatóak, amint egy kanadai gyártmányú Senatort vontatnak el.
Az Egyesült Államok Űrhadereje (Space Force) bejelentette, hogy a Boeing által fejlesztett titkos X-37B űrrepülőgép egy speciális fékezési manővert fog végrehajtani a Föld légkörébe való visszatéréskor, amellyel minimális üzemanyag felhasználásával lesz képes megváltoztatni a pályáját - jelentette a LiveScience.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának friss jelentésében kifejtették, miért kényszerült Moszkva arra, hogy lelője a saját szupermodern drónjának prototípusát.
Törökországban még csak tesztelik a Kaan (vagyis „király”) nevű ötödik generációs lopakodó vadászgépeket, de Kijev már bejelentkezett értük. Vaszil Bodnar, Ukrajna törökországi nagykövete szerint ukrán mérnökök is részt vesznek a sugárhajtóművek fejlesztési munkáiban – írja az Army Recognition.
A Naval News beszámolt arról, hogy a szentpétervári Admiralitás Hajógyár egy újabb Project 636.3 típusú tengeralattjárót bocsátott vízre. A Jakutszk nevű járművel a Csendes-óceáni Flottának szánja Moszkva.
Több orosz portál is videóbeszámolót tett közzé, miszerint az orosz mérnökök rendbehoztak egy megrongálódott és hátrahagyott M88A2 Hercules műszaki mentőjárművet, amelyet jelenleg az orosz csapatok használnak.
OSINT elemzők megpróbálták összeszedni, hogy milyen arányokban lövik ki Ukrajnában az orosz páncélozott szállító és gyalogsági harcjárműveket. A lista élére nem biztos, hogy az a páncélos került, amire sokan számítanának.
Kijev augusztusban indított nagyszabású hadműveletet az oroszországi Kurszk területe ellen, Moszkva mostanra jelentős erősítéseket telepített át a területre – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egy ukrán Telegram-csatorna tette közzé a fényképeit és megállapításait Oroszország UMPB-bomba gyártásának becsült üteméről, ami a sorozatszámok alapján akár jóval magasabb is lehet, mint amit korábban gondoltak.
Örményország védelmi minisztere, Szuren Papikjan Dél-Koreában járt, ahol K2 Black Panther típusú harckocsik esetleges beszerzéséről tárgyalt – írta meg a dél-koreai Chosun Biz információira hivatkozva több haditechnikával foglalkozó lap.
A roncsokról készült friss felvételek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az Ukrajna felett, baráti tűzben megsemmisített Szuhoj Szu-70-es lopakodó drón (UCAV) egy UMPB D-30SzN siklóbombát szállított
Az orosz Uralvagonzavod hadiipari üzemébe szállított, jó állapotú Leopard 2A6-os harckocsi nem a német Leopard-széria exportra szánt változata, hanem eredetileg a német hadsereg megrendelésére gyártották, így valószínűleg sok érzékeny technológiai vívmányt tartalmaz – írta meg több haditechnikai lap.
A török Aselsan cég bemutatta legújabb pilóta nélküli harcjárművét, a ZMA-X-et a törökországi Teknofest 2024 kiállításon. Az új fejlesztés a modernizált ACV-15 gyalogsági harcjárművön alapul, és a török védelmi ipar új szárazföldi drónharcjárműve - közölte az Army Recognition.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Izrael szárazföldi offenzívát fog indítani a Hezbollah ellen, sokakban kérdésként merült fel hogy milyen szerepet fognak játszani a libanoni reguláris alakulatok a konfliktusban. A régió dinamikájában jártas szakértők tisztában voltak vele, hogy nagyjából semmilyet, de érdemes megnézni, milyen képességekkel rendelkeznek a közel-keleti állam fegyveres erői, pontosabban azt, hogy milyen képességekkel nem rendelkeznek, mert a helyzet finoman szólva sem jó.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta jelentős változások történtek egy távol-keleti orosz katonai bázison. A Moscow Times műholdas felvételek elemzése alapján megállapította, hogy a Juzsno-Szahalinszk melletti Dacsnoje haditechnikai raktárbázisról több mint 250 páncélozott járművet vontak ki.
A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt kilenc év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet eredetű harckocsik dolgoznak, az Armaták még a katonai parádékról is teljesen eltűntek. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve, hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.