Az orosz-ukrán háború lassan három éve alatt láthattunk már finoman szólva is meghökkentő harctéri fejlesztéseket: a legendás madárkalitkák, teknőstankok, hajóágyúval megpakolt pszh-k, vagy a föld-levegő rakétákkal felszerelt Toyoták mind-mind elég érdekes koncepciót képviselnek. A mostani gépszörnyhöz képest azonban kanyarban sincsenek. Ilyen borzadályt még tényleg nem láttunk.
A lengyel Mista vállalat folytatja több mint 150 BTR-70DI páncélozott szállító harcjármű modernizálását, amelyek valószínűleg Ukrajnába kerülnek. A korszerűsítés során a szovjet korszakból származó alkatrészeket nyugati rendszerekre cserélik, javítva ezzel a járművek mobilitását, tűzerejét és helyzetfelismerő képességét. A BTR-70DI az eredeti BTR-70 ukrán módosítása, amely továbbfejlesztett páncélzattal, nyugati dízelmotorokkal és korszerűsített harci képességekkel rendelkezik - közölte az Army Recognition.
Robbanás történt a német Rheinmetall hadiipari konszern egyik spanyolországi lőszergyárában, hatan megsérültek, egy ember állapota súlyos – írja a DW.
Rengeteg információ látott napvilágot arról, hogy a Kínai Népköztársaság egy hatalmas méretű katonai központot emel a főváros közelében.
Elérkezett a várva várt 2025-ös esztendő, Donald Trump is megkezdte második elnöki ciklusát, ám az orosz-ukrán háború még nem fejeződött be. Hogyan is fejeződhetett volna be, hiszen jelenleg több üzleti szempont és érv szól a háború folytatása mellett, mint ellene. Ha kizárólag a hadiipart nézzük, akkor a feleket bármelyik oldalon is támogató országok, illetve cégek egyelőre inkább a harcok folytatásában érdekeltek. Erős felütés, de mégis, vajon mire figyel napjainkban egy magyar, a hadiipar iránt érdeklődő kkv? Milyen következtetésekre jut, milyen lehetőségeket lát ezekben a trendekben?
Tizenkilenc uniós ország közös levélben szólította fel az Európai Beruházási Bankot (EIB), hogy növelje a védelmi szektor finanszírozását. Az ukrajnai háború és az Egyesült Államok nyomása miatt az európai országok egyre nagyobb összegeket fordítanak hadikiadásokra, és az EIB szerepének bővítése kulcsfontosságú kérdés lesz a hétfői EU-csúcson.
Az orosz-ukrán háború lassan három évében egy valami biztosan nyilvánvalóvá vált: a kis méretű, olcsó drónok ellen a legtöbb modern légvédelmi rendszer tehetetlen. Egy friss videón például az látható, amint az ukránok éppen az oroszok egyik legelterjedtebb légvédelmi rendszerét semmisítik meg.
Orosz ügynökök megpróbálták megölni Armin Pappergert, a Rheinmetall vezérigazgatóját, a német üzletember szerint azért, mert Moszkvát zavarta, hogy vállalata nagyban támogatja a nyugati országok védelmét.
Mostanra már bizonyossá vált, hogy a robbanószerrel megpakolt öngyilkos drónok az orosz-ukrán háború legnagyobb sztárjai. A fegyvereknek ugyanakkor számtalan gyengesége van. A közösségi médiában terjedő felvételek alapján úgy tűnik, az ukránok most kiküszöböltek egyet.
Egy vezető NATO-tisztviselő kedden megerősítette, hogy létezett egy orosz terv a Rheinmetall német fegyvergyártó cég vezetője, Armin Papperger meggyilkolására – írja a Politico.
Litvánia jelentősen növeli védelmi kiadásait az orosz agresszió miatt – jelentette ki Dovilė Šakalienė védelmi miniszter, aki a Politico szerint azt is hangsúlyozta, hogy az európai hadiipar fejlesztése mellett elengedhetetlen az amerikai fegyverek vásárlása is, hogy a transzatlanti kapcsolatok erősek maradjanak. Ráadásul ehhez az uniós forrásokat is jobban becsatornáznák.
A közeljövőben vámot fogok kivetni az Egyesült Államokba importált számítógép chipekre, gyógyszerekre, és ha ezt valaki el akarja kerülni, hozza a termelést az államok területére – ezt mondta republikánus törvényhozóknak kedden magyar idő szerint éjfél után pár perccel Donald Trump a saját Doral golf klubjából.
Az orosz védelmi ipar fokozza a légvédelmi rendszerek gyártását az ipari és egyéb létesítmények védelmének megerősítése érdekében. A döntés hátterében az Ukrajnából indított sikeres drón- és rakétatámadások állnak, amelyek jelentős károkat okoztak orosz területeken. A gyártás növelése mellett új légvédelmi rendszerek fejlesztése is napirendre kerül - írta meg a Military Watch Magazine.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Oroszország és Kína egyre szorosabb kapcsolatot ápol egymással, de a jó viszony nem akadályozta meg, hogy a keleti nagyhatalom hackerei ne próbáljanak meg titkokat kiszimatolni szövetségesüktől – közölte a Politico.
A South China Morning Post számolt be arról az értesülésről, amely szerint új teszteknek vetették alá az új hiperszonikus levegő-levegő rakétákat, ez egyben megerősítette a létezésüket is.
Az Egyesült Államokban régóta foglalkoznak a hatodik generációs vadászgépek kifejlesztésével, de a program egyelőre nem áll túl jól. Fél éve leállították a munkálatokat arra hivatkozva, hogy át kell gondolni az eddig elért eredményeket, és majd az új eredmények függvényében kell meghatározni az irányvonalat a jövőben. A döntés már az új kormányra marad, és ezzel akár évtizedekre behatárolhatják az amerikai légierő jövőjét. A háttérben Kína már felvette a kesztyűt, hogy jelezze riválisának: szeretnének ők globálisan domináns szereplőkké válni a levegőben.
Az indiai haditengerészet régóta várt tengeralattjáró-beszerzési projektjében úgy tűnik, hogy a német ThyssenKrupp Marine Systems (TkMS) maradt versenyben egyedüli pályázóként. A hat új, levegőfüggetlen meghajtású (AIP) tengeralattjáró beszerzésére irányuló Project-75I tender során az indiai L&T és a spanyol Navantia közös ajánlatát elutasították, mivel nem felelt meg a haditengerészet követelményeinek - írta az EurasianTimes.
Dánián keresztül 2Sz1 Gvozgyika önjáró tarackokat adományozott Ukrajnának egy meg nem nevezett európai ország – írja az Army Recognition.
Dél-Korea hétfőn hivatalosan elkezdte kifejleszteni a saját légvédelmi rendszerét, amely nagyban hasonlítani fog az Izraelben már nagy hatékonysággal alkalmazott Vaskupolára – írja a Korean Times.
Európában a védelmi költségvetések növekedése történelmi csúcsot ér el, részben az Oroszország Ukrajna elleni inváziójára adott reakció, részben pedig az Egyesült Államok nyomásgyakorlása miatt. Az Európai Bizottság becslése szerint a következő évtizedben az EU tagállamai összesen 500 milliárd eurót költhetnek védelemre, ami óriási lehetőséget jelent mind európai, mind amerikai és más nemzetközi fegyvergyártók számára – írja a Politico.
Esnek a részvénypiacok, gyengül a dollár.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Így lőtték le Moszkva szupermodern harci gépét.
Nem sok jót jósoltak Oroszországnak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
