Évente közel 100 milliárd dollár értékű pénzügyi beruházást jósol a globális gázpiacon a Roland Berger. A német tanácsadócég legújabb tanulmánya szerint hosszú távon az orosz-ukrán háború, a nemzetközi gázáramlatok átrendeződése és az áremelkedés miatt jelentősen változik majd a gáz- és a cseppfolyósított földgáz-kereskedelem. Ugyanakkor az új gázipari eszközökbe történő beruházások hosszabb távú kilátásai már kevésbé bíztatóak.
Az orosz vezetékes és LNG-import súlya az EU-ban 2021-ben még 45%-os volt, ez tavaly az év átlagában 24%-ra zuhant, ha pedig az idén januári eredményt nézzük, akkor már csak 17%-os súlyról beszélünk, mert a vezetékes gázszállítás visszafogása mellett az orosz LNG-import felpörgött – mutatott rá a drasztikus változásra az Európai Bizottság energiapiaci szakértője a Magyar Energiakereskedők Szövetségének mai konferenciáján. Hujber András, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese az orosz gázszállítások visszaesése miatti vészhelyzeti megoldások ismertetése mellett azt is felvázolta, hogy mire lehet számítani a készülő árampiaci beavatkozás terén Brüsszel felől.
Több kedvező körülmény is szerepet játszik a gázárak elmúlt hetekben látott esésében, ma konkrét piacbefolyásoló hír hiányában vélhetően az enyhe időjárásnak örülhetnek a befektetők, de az egyre magasdabb töltöttségű gáztárolók is optimizmusra adnak okot.
Október végéig nagyot esett a tőzsdei gázár 450 forint körülre köbméterenként, így sok olyan magyar gázfogyasztó lehet, aki elkezdett reménykedni, hogy januártól hátha 752 forintnál kevesebbet kell majd fizetnie az átlagfogyasztás fölé lógó gázmennyiségre. Nagyon rossz hírünk van a számukra, sőt az összes magyar lakossági gázfogyasztó számára: a Portfolio kalkulációi szerint a most látható határidős gázárak mellett elképesztően nagy veszteséggel néz szembe az állami gázszolgáltató 2023 végéig, ami jóval több, mint amit idénre és jövőre összesen betervezett eddig a kormány a rezsivédelmi alapba. Így valószínűleg felesleges abban reménykedni, hogy januártól majd lazít a kormány a rezsiszabályokon. Sőt, két további nagy költségvetési akna miatt is inkább azért kell szurkolni, hogy ne szigorodjanak tovább a rezsiszabályok jövőre, ahhoz pedig fontos alapfeltétel lenne a minél alacsonyabb gázár jövőre.
Nem feltétlenül a most következő tél lesz embert próbáló az EU-ban, hanem a 2023-as és a 2024-es, mert orosz gáz nélkül ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az energiaválság előtt és óta hozott intézkedések érezhető változást hozzanak Európában – jelezte a mai újabb energetikai bejelentések kapcsán szervezett interjúk keretében a Szabad Európának Frans Timmermans. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke közben éles hangon bírálta a magyar kormányt az oroszok iránt tanúsított magatartása miatt.
Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.
A mai kereskedésben is tovább esik a gáz ára a holland TTF gáztőzsdén, a novemberi határidős jegyzés már 130 euró környékén áll. Az elmúlt hetekben több, a gázárak letörését célzó intézkedést is bejelentettek az európai kormányok és az Európai Unió.
Átmeneti gázárplafon bevezetésére tett javaslatot ma reggel az Európai Bizottság elnöke, az intézkedés addig lenne hatályban a tervek szerint, amíg az EU ki nem dolgoz egy új gázpiaci indexet. A bejelentés hatására esésbe kezdett az elúlt napokban is csökkenő gázár.
Miután múlt hétfőn bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, hogy frissítette a kormány a közép- és hosszútávú magyar energiastratégiát, most hétfőn pedig a fizetési haladék részleteit jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, kifejezetten aktuális időpontban érkezik október 4-én a Portfolio Energy Investment Forum konferenciája a magyar energetikai szakma vezető döntéshozóinak részvételével. A nap során négy átfogó szekcióban dolgozzuk fel a legfontosabb, illetve leginkább aktuális energiapiaci fejleményeket, lehetőségeket és kihívásokat az ágazat fontos képviselőinek segítségével. Még nem késő regisztrálni akár a személyes, akár az online részvételre, amelyet ezen a linken keresztül lehet megtenni.
A tegnapot közel 6,3 százalékos mínuszban zárta a gáz ára, miután az előrejelzésekhez képesti gyengébb kereslet, a Norvégiából érkező megnövekedett gázmennyiség, valamint az erősebb LNG-import egyaránt hozzájárult az energiapiaci nyomás mérséklődéséhez. Ma reggel azonban ismét emelkedésben van a gáz ára, miután az Északi Áramlat 1 vezetéken hirtelen nyomásvesztést érzékeltek a hatóságok, nem sokkal azt követően, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szivárgást észleltek.
Ma reggel Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy részleges mozgósítást fog elrendelni Oroszországban, ezt követően pedig ismét 200 euró fölé emelkedett a gáz ára. A délutáni órákban azonban úgy tűnik csökken a nemzetközi piacokra nehezedő nyomás, így ismét a kritikus 200 eurós árszint alatt van a jegyzés.
Franciaország várhatóan október 10-e körül kezdi meg a földgáz exportját Németországba - közölte a francia CRE energiaszabályozó vezetője, hozzátéve, hogy a felügyelet jelenleg is a határátkelőn történő áramlás megfordításával kapcsolatos tarifakérdéseken dolgozik.
Nagy mértékben csökkent az orosz Gazprom földgázexportja a Független Államok Közösségéhez (CIS) nem tartozó országok felé, emellett az olajipari óriás vezérigazgató-helyettese is megszólalt az európai exporttilalom kapcsán.
Továbbra is 200 euró felett jár a gáz ára holland tőzsdén, a múlt héten után így ezen a héten sincs mérséklődés a gáz árában.
A holland TTF gáztőzsdén tegnap délután és a mai nyitásban is jelentősen emelkedett a földgáz piaci ára. A drágulásnak több oka is van, és a télre való felkészülési időszakban súlyosbíthatja Európa energiaproblémáit.
Kiélezett költségvetési helyzetben, drasztikusan megemelkedő energiaár környezetben megtette a kormány azt, amit kényszerűen meg kellett tennie, hogy ezzel javítsa a költségvetés és az ország pénzügyi egyensúlyát és főként a gáznál takarékosság felé terelje az átlagnál többet fogyasztókat, de közben ösztönözze a megújuló energiák felé fordulást is – lényegében így foglalható össze a rezsicsökkentési rendszer ma bejelentett módosításának legfőbb üzenete.
Egy ma aláírt megállapodással megerősíti az Európai Unió és Azerbajdzsán az energiaügyi együttműködést, amelynek az a célja, hogy a tavalyi évi 8,1 milliárd, illetve az idei várhatóan 12 milliárd köbméter után 2027-re évi 20 milliárd köbméterre növekedhessen az azeri gázimport az EU-ban a Déli Gázfolyosón keresztül.
Éves fogyasztási korláthoz köti a kis- és középvállalkozások rezsicsökkentés keretében történő energiavásárlási lehetőségét a kormány – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszerelnökséget vezető miniszter. Mivel azt még nem tudjuk, hogy a kkv-k konkrétan milyen áron juthatnak hozzá a gázhoz, illetve az áramhoz, így egyelőre csak azt tudjuk megvizsgálni, hogy a megjelölt éves fogyasztási korlátok szigorúnak, vagy megengedőnek mondhatók-e. Már ez is sokat segít abban, hogy az intézkedés hátterét jobban megértsük.
Az orosz–ukrán konfliktus, valamint a háború következményeként hozott szankciós intézkedések hatására kiugró márciusi árak után áprilisban alacsonyabb áringadozások mellett 100 €/MWh közelében stabilizálódtak az árak a másnapi földgáz piacokon. Az orosz szállítások csökkenése ellenére Európa ugyanannyi gázt importált áprilisban, mint egy évvel korábban, nőtt a norvég és az LNG import – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) áprilisi földgázpiaci elemzésében.
A svájci kormány egy gázipari válságkezelő csoport és egy megfigyelőrendszer felállításáról döntött a közelgő áramhiány korai előrejelzése céljából - közölte szerdán a svájci kormány, miközben felkészül a "súlyos" áramhiány lehetőségére.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Szorul a hurok a Közel-Kelet renegátjának nyaka körül.
Százmilliárdos támogatást küldenek a migrációs nyomással fenyegető afrikai régiókba.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
