Az ipari gázfelhasználás visszaesése, a takarékossági intézkedések, az enyhe időjárás, és a 2023 tavaszára kevésbé leapadt gáztárolói készletek együtteseként tavaly 32,6%-kal 968 TWh-ra esett a német gázimport, míg a gázexport 63%-kal 187 TWh-ra szakadt – közölte csütörtökön a német hálózati hatóság az előzetes adatokat. Az export visszaesése döntő részben azért történt, mert az orosz vezetékes szállítások kiesésével a Németországba érkező „többlet”, exportálható gázból is sokkal kevesebbet lehetett eladni.
Lengyelország tárgyalásokat folytat cseh, szlovák és magyar partnerekkel arról, hogy milyen keretek között szálljanak be a második lengyel úszó földgáztároló és újragázosítási egységbe (FSRU) gázimportjuk növelése érdekében – jelezte kedden a lengyel klímaügyi miniszter.
Minden eddiginél több, 7,2 millió köbméter földgáz érkezik Románia felől Magyarországra a mai napon, érdemben meghaladva a 6,8 millió köbméteres eddigi rekordot – számolt be a román gázszállítási rendszert üzemeltető Transgaz adatai alapján az Economedia.ro gazdasági portál. Az új rekordot a két ország közötti interkonnektor kapacitásbővítése tette lehetővé.
Idén a kínai gázigény 8%-kal 396 milliárd köbméterre nőhet, majd 2025-re 440 milliárd köbméterre emelkedhet és 2040-ben 700 milliárd köbméternél tetőzhet – vázolta ma a kínai állami CNOOC gáz- és árampiaci óriás elemzési központjának szakértője egy konferencián az európai gázárak, és a magyar rezsicsökkentési rendszer, szempontjából is fontos kilátásokat. Az általa elmondott gázigény növekedés ugyanis jóval magasabb prognózist jelent, mint az a három másik releváns előrejelzés, ami szintén a napokban látott napvilágot.
Évi legfeljebb egymillió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol 20 éven át a svájci központú MET Csoport az amerikai Commonwealth LNG-től, amely most fejleszti terminálját a Louisiana állambeli Cameronban – derült ki a MET Csoport hétfői közleményéből, amely a nem kötelező érvényű megállapodás főbb paramétereit rögzíti.
Bár a rekordmagas európai gáztárolói töltöttség miatt a gázpiaci összkép most pozitív Európában, de lehetnek még komolyabb árfolyam kilengések rövid- és közép távon, ha az energiaellátásban zavarok keletkeznek – mutat rá mai gázpiaci elemzésében Flór Nándor László. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy Európa akkora LNG-kapacitásnövelést hajt végre, amely rengeteg kihasználatlan fejlesztéshez vezethet, és közben a világ többi része a kínálati oldalon nem tud lépést tartani a megugró európai LNG-kereslettel, így összességében „az elérhető árak magasabb szinten maradhatnak”. Ezekről a témákról részletesen szó lesz a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferenciáján több előadás és panelbeszélgetés során is.
Idén az első 7 hónapban mintegy 1,6%-kal történelmi csúcsra emelkedett az uniós tagállamok cseppfolyósított orosz földgázimportja, és így az Egyesült Államok után Oroszország lett az EU második legnagyobb LNG-beszállítója idén, mintegy 5,3 milliárd eurót utalva egy orosz vezetésű vegyesvállalatnak – mutat rá friss összefoglalójában a Financial Times.
Bő két hét múlva, június 5-én reggel 8 órától egy teljes hétre leáll a gázszállítás a Kiskundorozsma 2 nevű import belépési pont szerbiai oldalán, mivel a Gazprom elvégzi a Török Áramlaton az éves karbantartási munkálatokat – küldte ki pénteken délután az újabb emlékeztető levelet az FGSZ Zrt.
Miután április elejére öt nagy nyugati céggel aláírta 2023-2024-re a gázszállítási szerződéseket a szlovák SPP gázellátó, amelyek nyomán 70%-ban levált az orosz gázról, az elmúlt napokban arról adott ki közleményeket, hogy lengyel, olasz és német cégekkel keresik a további lehetőségeket az LNG-importra és az újragázosító kapacitásokra. Mindez azt jelenti, hogy bár északi szomszédunk ugyanúgy nem rendelkezik tengerparttal, mint Magyarország, de mégis sokkal előrébb járnak az orosz gázról leválás folyamatában, noha a magyar kormány rendszeresen arról beszél, hogy a leválás az egész régió számára nagyon nehéz a földrajzi fekvés miatt, és részben erre hivatkozva a minap plusz gázvásárlások lehetőségéről is megállapodott az oroszokkal.
Az orosz vezetékes gázexport az EU-ba a tavalyi 60 milliárd köbméter körülről idén 8-10 milliárd köbméterre zuhanhat és ezt a kiesést helyettesíteni kell valamivel, miközben a kínai gazdasági nyitás elszívhat Európába tartó LNG-szállítmányokat, ráadásul az új LNG-kapacitások volumene is elmarad a kieső orosz vezetékes szállítások volumenétől, ezért „ez a tél nagyon nagy kihívás lesz az energiaellátás kapcsán, és akkor az árakról még nem is beszéltünk” – jelentette ki a 4. Budapest LNG Summit konferencián Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az orosz vezetékes szállításokra utalva kijelentette: „A diverzifikáció során sem vagyunk hajlandóak feladni a kapcsolatokat a megbízható szállítókkal, ez semmi esetre sem történhet meg”.
Miután a szlovén kormány azt tervezi, hogy egy új vezeték vezethet Magyarországra, amelyen Algériából érkezhet gáz, most arról tárgyalnak a horvátokkal, hogy beszállnának a Krk-szigeten lévő LNG-terminál bővítésébe. Ez utóbbi a hazai gázellátás b-terve az orosz szállítmányok kiegészítésére vagy kiváltására. Eközben Ljubljana az atomenergia felé is kacsintgat.
Június 5. és 12. között állítja le a Gazprom az éves tervezett karbantartási munkálatok miatt a Török Áramlat gázvezetéken a szállítást – írja az orosz TASZSZ hírügynökség.
Furcsa kettősség jellemezte az elmúlt három napot a kínai elnök moszkvai látogatása során, mert míg Vlagyimir Putyin orosz elnök minden megszólalásában konkrétan vázolta az oroszok nagyratörő kínai gázeladási terveit, addig Hszi Csin-Ping kínai elnök inkább távolságtartóan és konkrétumok említése nélkül letudta az egész témát. Ez is rávilágít arra, hogy az EU-s gázpiacot szinte teljesen elveszítő Oroszország mennyire rá van szorulva arra, hogy Kína minél hamarabb, minél nagyobb mennyiségben vegye meg az orosz gázt akár vezetékes, akár cseppfolyósított formában, mert különben az orosz gázkitermelés és az exportbevételek nagyon megsínylik az ukrajnai háború következményeit. Egy kínai gázpiacra szakosodott elemző emiatt úgy látja, hogy "Oroszország jelenleg valószínűleg kétségbeesettebben akar gázt eladni, mint amennyire Kínának szüksége van".
Még az év végéig megszületik a végső beruházási döntés az izraeli tengeri gázmezők Olaszországgal való összekötéséről, amely vezeték kezdetben évi 10 milliárd, de később évi akár 20 milliárd köbméternyi gázt is szállíthatna az uniós gázpiacra – jelezte az Edison energiaipari csoport gázeszközökért felelős ügyvezető alelnöke a Reutersnek adott interjúban.
Arra fogok javaslatot tenni, hogy a jövő évre is hosszabbítsuk meg az EU-ban a 15%-os gázspórolási szabályt, és azt kérem a tagállamoktól, illetve a cégeiktől, hogy ne kössenek új orosz LNG-vásárlási szerződéseket, mert teljesen meg kell szabadulnunk az orosz gáztól – többek között ezeket a rendkívül fontos információkat jelentette be csütörtökön Kadri Simson. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa éppen azokban az órákban kezdte lebeszélni az új orosz LNG-vásárlásokról a tagállamokat, amikor Moszkvában az orosz miniszterelnök, Mihail Misusztyin, bejelentette a nagyratörő orosz LNG-export terveket. Ennek egyik fontos felvevő piaca elvileg az Európai Unió lenne, de ha a vezetékes után a cseppfolyósított földgázt is teljesen „kiutálják” az EU-ból, akkor a hajókkal szállított termék nyilván meg tudja majd találni a helyét más térségekben is, és éppen ezt a kikerülő stratégiát takarja az orosz bejelentés. Összességében az látszik, hogy nemcsak a német kormány, hanem a vezető uniós döntéshozók is a végleges és teljes szakítást készítik elő az EU és Oroszország között a gázpiacon, összhangban az egy éve eldöntött fő stratégiai céllal.
Egy friss katari miniszterelnök-csere nyomán „a katari-magyar együttműködésnek innentől kezdve tehát a legmagasabb szinten van pártfogója, így még jobbak a kilátásaink arra, hogy a katari LNG-gáz belátható időn belül hozzá tud járulni hazánk energiabiztonságához” – jelezte kedd délelőtti Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
Két, egymástól látszólag független, hír jelent meg pénteken néhány perc különbséggel, de ha egybeolvassuk őket, akkor elég világosan látszik: végleges szakításra készül Németország Oroszországgal a vezetékes gázimportban. Kiderült ugyanis, hogy éppen akkora (54 milliárd köbméternyi) éves kapacitású szárazföldi LNG-terminálokat terveznek a németek, mint amekkora a felrobbantott Északi Áramlat 1 éves kapacitása volt (55 milliárd köbméter). Vették is a lapot az oroszok és néhány percre rá ki is szivárogtatták a Reutersnek, hogy lezárják a vezetékeket és állagmegóvást hajtanak végre rajtuk, de a hírügynökség egyik informátora azt mondta: valójában „eltemették” a vezetékpárt az oroszok, mert arra számítanak, hogy már nem fognak rajta gázt szállítani a németeknek.
Az orosz vezetékes és LNG-import súlya az EU-ban 2021-ben még 45%-os volt, ez tavaly az év átlagában 24%-ra zuhant, ha pedig az idén januári eredményt nézzük, akkor már csak 17%-os súlyról beszélünk, mert a vezetékes gázszállítás visszafogása mellett az orosz LNG-import felpörgött – mutatott rá a drasztikus változásra az Európai Bizottság energiapiaci szakértője a Magyar Energiakereskedők Szövetségének mai konferenciáján. Hujber András, a Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese az orosz gázszállítások visszaesése miatti vészhelyzeti megoldások ismertetése mellett azt is felvázolta, hogy mire lehet számítani a készülő árampiaci beavatkozás terén Brüsszel felől.
Példátlan átalakulás zajlott le a szemünk előtt, hiszen az orosz-ukrán háború előtt az Európai Unió gázimportjának 45-50%-a Oroszországból jött, de ez idén januárra 8% körülre zuhant a Portfolio kalkulációi szerint, azaz a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt levált a közösség az orosz gázról. Ez egyúttal drasztikusan csökkentette az oroszok zsarolási potenciálját is a háborúban és az uniós szankciós döntésekben, igaz nem minden tagállamban megy ilyen gyorsan az orosz leválás. Az egyik utolsó érdemi orosz gázvásárlónak Magyarország számít, ahol az éves fogyasztás mintegy harmadát még mindig a hosszú távú orosz szerződésből fedezhetjük.
A tonnánként 150-200 dolláros árelőny miatt a balti országok szemet hunytak afelett, hogy Oroszországból importálnak autógázt (LPG), amelynek volumene több, mint duplájára ugrott tavaly a háború és a sorozatos oroszellenes szankciók mellett – rakta össze a Reuters három térségi kereskedő és árufuvarozó forrás adatai alapján.
