A szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában végzettek több mint tíz százaléka volt munkanélküli fél évvel a szakképzés megszerzése után, azonban a felmérésben résztvevők túlnyomó többsége hamar állást talált – derült ki az MKIK GVI kutatásából.
Továbbra is optimisták a hazai munkáltatók, nagy munkafelvételi kedvről számoltak be 2019 első negyedében - derül ki a ManPower friss jelentéséből. Hasonló eredményre jut az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kutatása is, ám azt is hozzáteszik, hogy a korrekcióval végzett becslés arra utal, hogy a cégek nem fogják tudni tovább bővíteni a foglalkoztatottak számát.
Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, amit most az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérése mutat be 3000 vállalat megkérdezése alapján. A toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiányt) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt években. A munkaerőhiány főként a döntően exportáló, az ipari és építőipari, a döntően vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a dunántúli, valamint a 10-49 fő közötti cégeket érinti. A vállalkozások nagyjából fele úgy véli, hogy 2018-ban enyhülni fognak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, harmaduk szerint azonos mértékűek maradnak, tizedük pedig úgy látja, hogy súlyosbodni fognak e nehézségek.
Az áprilisi zuhanás után júliusban kilőtt a MKIK GVI negyedéves vállalati konjunktúramutatója. A 32 ponttal tavaly április óta nem látott magasságokba emelkedett az index.
A legkiemelkedőbb tanulmányi eredménnyel rendelkező budapesti, pesti és Győr-Moson-Sopron megyei végzős gimnazisták 10 százaléka jelentkezik külföldre egyetemre - derült ki a GVI legfrissebb kutatásából. A legtöbb diák az oktatás jobb minősége és a jobb oktatási rendszer miatt tanulna külföldön.
Az iskolázottság számos egyéni és társadalmi előnnyel jár, melyek közül a kutatásokban a munkaerőpiaci előnyök (magasabb foglalkoztatottság és magasabb bérek) a leghangsúlyosabbak. A képzettség szintje ugyanakkor a munkaerő-piaci és bérelőnyök mellett összefüggést mutat a várható élettartammal, az egyéni egészségi állapottal, az elégedettséggel, a társas kapcsolatok minőségével, a társadalmi és intézményi bizalommal, a politikai részvétellel, társadalmi szinten pedig hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, a hatékonyabb újraelosztáshoz és a társadalmi struktúrák stabilitásához - írja az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete. A GVI az elemzésében az egyéni előnyök közül a szubjektív jóllét és az iskolázottság közötti kapcsolatot mutatja be.
A létszámfelvétel, illetve a beruházások elhalasztása és az általános béremelés a leggyakoribb következményei az idei drasztikus minimálbér-emelésnek a vállalkozásoknál - derült ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi vállalati konjunktúra-vizsgálatából.
Áprilisban váratlanul nagy mértékben romlottak a hazai vállalatok üzleti kilátásai - derül ki az MKIK GVI konjunktúrafelméréséből. A cégek pesszimistábbak lettek a termeléssel, beruházással, jövedelmezőséggel kapcsolatban is.
A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredménye szerint a Konjunktúramutató értéke az áprilisi 49 pontról októberre 48 pontra csökkent, amely a második legmagasabb érték a felvétel kezdete, 1998 óta. A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg a jelenlegi üzleti klímát, de a 2012 októbere óta tartó folyamatos javuló tendencia megtörni látszik - derült ki az MKIK GVI legfrissebb vállalati konjunktúrafelméréséből.
A meglévő technológiákat figyelembe véve automatizálással Magyarországon a munkahelyek 12%-a, mintegy 513 ezer ember munkája lenne kiváltható - ezt mutatják a GVI friss kutatásának eredményei. A fejletlenebb térségek vannak nagyobb veszélyben, miközben a folyamat felerősítheti a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémáját.
Az áprilisi 33 pontos csúcsról júliusban 30 pontra esett vissza az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet negyedévente készített konjunktúra-indexe. A részletekből kiderül: a megkérdezettek a jövőbeli kilátásaikkal kapcsolatban váltak pesszimistábbá.
A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben és csupán 7%-uk jelentkezik külföldre (is) - állapította meg a továbbtanulási szándékokról készített elemzésében a GVI. Az adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban létszámuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években. A GVI kiemeli: mivel a migráció öngerjesztő folyamat, nem zárható ki, hogy akár a közeljövőben jelentősen megnő a külföldi BA és MA képzésekben részt vevő magyar diákok száma.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a brit kilépés (Brexit) hazai online sajtómegjelenéseit vizsgálta egy Textplore nevű szövegelemző szoftver segítségével, amely 3 millió hazai cikket tárol feldolgozott formában. Eredményeik szerint a hírportálok gyakrabban csak 2016 februárja óta foglalkoznak a Brexittel. A cikkek kulcsszavainak vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a sajtó tárgyalja a kilépés gazdasági vonatkozásait, azonban a mélyebb elemzés azt mutatja, hogy a Brexit magyar gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásaival nem foglalkozik a hazai sajtó.
A minimum egy alkalmazottal rendelkező cégek 55%-a nyújt munkavállalóinak legalább egy cafeteria-eszközt 2016-ban, a legnépszerűbb béren kívüli juttatásoknak pedig a helyi utazási támogatások és az Erzsébet-utalvány bizonyulnak - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzéséből. A hazai vállalkozások összességében közepesnek ítélik a béren kívüli juttatások szerepét a cégük munkavállalók körében történő vonzóvá tételében.
Enyhén emelkedett az üzleti bizalom szintje Magyarországon az előző negyedévhez képest, aminek köszönhetően a mutató eddigi legmagasabb szintjére nőtt. Eközben a bizonytalanság összességében mérséklődni tudott, noha az nem egységesen érinti az üzleti szférát - ez derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) áprilisi negyedéves konjunktúra-felméréséből.
A gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolásában jelentős szerepe van a családbarát munkaerő-piaci eszközöknek, például a rugalmas (atipikus) foglalkoztatás különböző típusainak. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) közös munkaerő-piaci kutatásából kiderült: a magyarországi cégek jelentős részénél a gyermekes dolgozók munkaidejüket, illetve szabadságukat az iskolák nyitvatartásához tudják igazítani, azonban a szülők újbóli munkába állását elősegítő intézményi eszközök csak elvétve jelennek a vállalati gyakorlatban.
Kelebián 40,7 fokot mértek ma.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Gyorsan be is rendelték a nagykövetet.
Különben hogy leszünk zéró emissziós ország?
A szolgáltatásokra van igény, de a fogyasztás alacsony?
A stratégia ráadásul működik.
