Ezekben a percekben tette közzé az ÁKK, hogy lezárja a jelenleg vásárolható FixMÁP sorozatának (2027/Q3) értékesítését. A mostani, évi 7%-os kamatot adó FixMÁP-ot augusztus 15-ig lehet még megvásárolni.
Augusztus 21-től pedig egy új, 2027/Q32 sorozat jön a 3 éves futamidejű papírból, de az eddigiekhez képest már alacsonyabb kamattal fog forogni, 7% helyett 6,75%-kal.
A FixMÁP január 8-től vásárolható, 3 éves futamidejű állampapír, amelyet eddig évi fix 7%-kal hirdetett az adósságkezelő. A kamatfizetéshez fontos adalék, hogy azt a papír negyedévente fizeti ki.
A friss kiírás szerint az új, alacsonyabb kamaton forgó FixMÁP az alábbi bontásban fizet majd kamatot:
Miért csökken a FixMÁP kamata?
Természetesen az adósságkezelő "fejébe" nem látunk bele, de a kamatcsökkentés hátterében vélhetően az elmúlt időszak meredeken csökkenő állampapírpiaci hozamszintje állhat. A magyar hozamgörbe hosszú és rövid oldalán is jelentősen estek a hozamok, elsősorban a nemzetközi piaci folyamatok hatására, a július elejétől eltelt egy hónap leforgása alatt 70-100 bázispontos esést is látni lehetett. Vélhetően erre reagált az ÁKK azzal, hogy levágta a FixMÁP kamatát, amelynek
kamata így már csak hangyányival jobb a MÁP Plusz évesített 6,73%-ánál.
Tegyük hozzá, múlt hét hétfő óta több mint 40-50 bázispontot emelkedett a magyar kamatszint, persze ez nem vigasztalja azokat, akik a következő hetekben akartak FixMÁP-ot vásárolni.
Aki tehát szeretne még 7%-on FixMÁP-hoz jutni, az augusztus 15-ig, azaz csütörtökig még megteheti.
A FixMÁP a legnépszerűbb lakossági papír
Az ÁKK pont annak a papírnak vágta le így a kamatát, amely az elmúlt hetekben a legtöbb lakossági pénzt vonzotta be. A heti értékesítési adatok szerint a FixMÁP volt a legkeresettebb konstrukció, ezt a bónusz állampapír, majd a megújult MÁP Plusz követte.
A június végi adatok szerint a FixMÁP-ban közel 500 milliárd forintnyi megtakarítás hevert, a legtöbb pénz azonban továbbra is a prémium magyar állampapírban parkol.
Úgy tűnik tehát, hogy valóban az intézményi piacra szeretnék terelni az adósságfinanszírozás nagyobb szerepét, Nagy Márton nemrégiben így fogalmazott:
Ha a lakosságnak 7-8 százalékon lehet eladni egy papírt, miközben a bankok megveszik 6 százalékon, akkor az egy olyan kamatkülönbözet, ami miatt már megéri, hogy többet bocsássunk ki a bankok számára, és kevesebbet a lakosság számára,
mivel optimalizálni kell, a költségekre is tekintettel.
Mindez afelé mutat, hogy a kormány lakosságnak szánt szerepe az adósságfinanszírozásban csökken, így vélhetően az se jelent olyan nagy problémát a jövőben, ha a kamatok visszavágása miatt visszaesik a lakosság kereslet. Kérdés persze, mi lesz akkor, ha a várva várt banki kereslet sem úgy érkezik, ahogyan azt a kormány megálmodta.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
