Közzétették az Egyesült Államokban a személyes fogyasztások indexét (PCE), amely alapján az inflációs nyomás februárról márciusra csak kis mértékben nőtt, a Fed számára sokkal fontosabb magindex viszont csökkenést mutatott.
Kis késés után a személyi kölcsönöket is utolérte az infláció elleni jegybanki küzdelemmel magyarázható kamatemelkedés, de még nem olyan drasztikus formában, mint a lakáshiteleket. Az, ami tavaly ilyenkor 10,9% volt az aktuálisan elérhető legjobb banki személyikölcsön-ajánlatok átlagában, az most 12,1%, ami pedig 7,8% volt, az most 10,0%. Egy 3 millió forintos személyi kölcsön teljes visszafizetendő összege nagyjából 180 ezer forinttal nőtt egy év alatt, és mivel további drágulás várható, érdemes mielőbb hitelt felvennie annak, aki ezt tervezi. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Fordulat történt év elején a személyi kölcsönöknél: a lakáshitelek után ezeknél is megindult a drágulás a kamatkörnyezet emelkedése hatására. A kisebb összegű kölcsönöknél több mint 2 százalékpontos, a nagyobb összegűeknél több mint 1 százalékpontos emelkedést látunk azóta. A teljes visszafizetendő összegben mindez már több tízezer forintos emelkedést jelent. Több banki forrásunk is tart a fogyasztás idei lefékeződésétől, ami negatívan hathat erre a hitelpiaci szegmensre, ugyanakkor óvatossá teheti a piacvesztéstől tartó bankokat a túl gyors kamatemelésekkel szemben. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Közel ezermilliárd eurónyi többletmegtakarítást halmoztak fel az eurót használó háztartások a pandémia alatt, elérve az eurózón GDP-jének mintegy 8%-át – írja az IMF egy friss elemzésében. Szerintük ha ennek a pénznek csak a harmadát elköltötték volna az emberek 2020-ban és 2021-ben, az 2,5 százalékponttal emelte volna meg az eurózóna GDP-jét és 0,75 százalékponttal az inflációt a második év végére
A legfrissebb adatok szerint soha nem fogyasztott még annyi áramot egy hónap alatt Magyarország, mint idén januárban, a fogyasztás elérte a 4470,9 gigawattórát (GWh) - tette közzé a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. a honlapján csütörtökön.
Az Európai Központi Bank friss jelentése szerint örökre megváltoztathatta a koronavírus az európai háztartások fogyasztási szokásait – számol be a hírről a Bloomberg.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felefelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott; az üzleti várakozások hónapok óta tartó javulása szeptemberben már csak hibahatáron belüli volt, a fogyasztói várakozások pedig kis mértékben, de harmadik hónapja romlottak - közölte a gazdaságkutató az MTI-vel.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon várhatóan nem a koronavírus-járvány alatt felhalmozódott megtakarítások, hanem a jövedelmek várható erőteljes emelkedése lesz a lakossági fogyasztás élénkülésének elsődleges hajtóereje.
Vártnál kevésbé lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban éves szinten Japánban, ahol a becsültnél magasabb lett a munkanélküliségi ráta.
A várt 0,4%-os emelkedés helyett stagnáltak májusban a lakossági személyes kiadások, és a várt 0,6% helyett „csak” 0,5%-kal emelkedtek havi szinten a volatilis elemektől megtisztított fogyasztói árak – közölte az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma pénteken. Ez látszólag megnyugtató, de valójában továbbra is intenzív fogyasztói inflációról beszélhetünk havi alapon fél százalékos, éves szinten pedig 3,4%-os emelkedés mellett.
A 2018-as 71%, majd a 2019-es 73% után 2020-ban 74%-ra emelkedett az egy főre jutó magyar GDP vásárlóerőparitáson, azaz folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlaga felé a koronavírus-válsággal tarkított 2020-as évben is – derült ki az Eurosatat hétfőn közzétett adataiból. A lengyelek 2019-ben még velünk egy fejlettségi szinten voltak, de tavaly 76%-ra ugrottak, azaz elléptek mellőlünk és ugyanez látszik a háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás terén is: ott is nagyobbat ugrottak előre, mint mi.
Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.
Az osztrák jegybank felfelé módosította a növekedési előrejelzését a szokásos féléves prognózisában a javuló aktivitás és az egyre jobb kilátások miatt.
A tavalyi visszaesés után az idén márciusban már nőtt a villamosenergia-fogyasztás, ilyen magas értéket öt éve nem ért el a tavasz első hónapjában - közölte Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-vel szerdán.
Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A GKI konjunktúraindexe áprilisban megközelítette a tavaly márciusi, még a nagy zuhanás előtti szintjét, sőt még várakozásokon felül is teljesített, míg a lakossági bizalmi index jelentősen a várt alatt maradt - közölte a GKI Gazdaságkutató az MTI-vel. A lakosság a saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz képest erősen javulónak, a jövőbeli megtakarítási képességüket viszont még az őszinél is rosszabbnak érzékelték.
Hosszú évek óta most először élvezik a befektetők osztatlan figyelmét az inflációvédett kötvények a tengerentúlon, egy hét alatt újabb 1,2 milliárd dollárt gyűjtöttek a Tipsek – írja a Financial Times.
A koronavírus hatására az emberek globálisan 5400 milliárd dollárnyi extra megtakarítást halmoztak fel a Moody’s becslései szerint, ami várhatóan nagy löketet adhat majd a pandémiából való gazdasági kilábalásnak – számol be a hírről a Financial Times.
Ahhoz, hogy az eurózónában a fogyasztás beindulásával párhuzamosan löketet kapjon a gazdaság is az újrainduláshoz, nagy szükség lenne azoknak az idős embereknek a megtakarításaikra, akik a pandémia alatt jelentős összegeket halmoztak fel. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ezeket az embereket fogyasztásra lehet bírni – írja a Bloomberg.
A koronavírus-járvány enyhülése után a legtöbben utazásra, nyaralásra költenének, a BÁV Zálog szerdai közleménye szerint ugyanis a válaszadók 36 százaléka erre fordítana komolyabb pénzt. A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók, ezt 34 százalék említette a tervezett nagyobb összegű kiadások között.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
