A kutatók megerősítették, hogy 2016-tal együtt 2020 volt eddig a legmelegebb év a Földön és ezzel hivatalosan is az elmúlt évtized volt a valaha mért legmelegebb 10 év a világban - számol be róla a CNBC.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet elvesztette a norvég kormány elleni pert a sarkvidéki olajfeltárások ügyében, miután a norvég legfelsőbb bíróság kedden jóváhagyta a sarkvidéki olajkutatásra vonatkozó kormányzati terveket, elutasítva azt a keresetet, amely szerint a terv megvalósítása sérti az emberek egészséges környezethez való jogát.
Az elmúlt években a pénzügyi felügyeletek is felfigyeltek a klímaváltozás kockázataira, és bár egységes fellépésről még nem lehet beszélni, az egyértelmű, hogy a klímaváltozás kockázata nemcsak az egyes piaci szereplőket érinti, de globálisan is veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. Éppen emiatt elengedhetetlen az egységes követelményrendszer kialakítása a szabályozói oldalon, például olyan stressztesztek előírása, amit a pénzügyi intézmények 2008 óta alkalmaznak.
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghőmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hőhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemű olvadásához.
Az utóbbi 141 év legmelegebb januárja volt az idén - figyelmeztet a Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration). 2020 év az öt legforróbb év között lehet, amióta rendelkezésre állnak adatok.
Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most "szinte biztosak" abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta.
Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett első klímakonferenciája óta a Föld több mint fél fokkal lett melegebb, óriási mennyiségű jég olvadt el és világszerte pusztító időjárási katasztrófák sora következett be - írja az MTI. Az ENSZ kéthetes klímakonferenciája hétfőn kezdődik Madridban.
Az elmúlt közel 120 évben az évi középhőmérséklet jelentősen növekedett Budapesten, miközben a csapadék mennyisége kissé csökkent - olvasható ki a KSH fenntartható fejlődésével kapcsolatos felméréséből. A fagyos napok száma folyamatosan csökken, a hőségnapok száma emelkedik.
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot - írta hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely azt is kiemelte: a melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik. A három hónap csapadékösszege 26 százalékkal maradt el az 1981-2010 közötti telek átlagától, miután már október-novemberben is szárazság volt.
2017 a második legmelegebb év volt az ipari forradalom óta a földön. 2016 volt a legforróbb esztendő, 2015 és 2017 pedig "holtversenyben" a második - erről adott ki közleményt ma a World Meteorological Organization (WMO). A szervezet márciusban publikálja majd az álláspontját a klímaváltozásról, de mivel a bolygónk hőmérséklete a 19. század óta 1,1 fokkal emelkedett, sejthető, hogy aligha fog optimista hangot megütni.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy tőkekövetelmény-csökkentő szabályozást vezet be azoknak a bankoknak, amelyek zöldenergia-befektetéseket finanszíroznak - írja a Financial Times. A javaslatot egy zöldenergiás akcióterv részeként márciusban mutathatják be, így hirdetve hárobút a bolygó jövőjét fenyegető globális felmelegedés ellen.