Jelentős szerepet kaphat Európa széndioxid-mentes energiellátásában a hidrogén, amelynek zöld és kék jelzőkkel illetett előállításában is nagy lehetőségek rejlenek. A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint a hidrogén 2050-re a világ energiaszükségletének akár negyedét is fedezheti, ráadásul a következő évtizedben a hidrogén ára 70 százalékkal csökkenhet az olcsó megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament és a világ vezető energiacégei is látnak fantáziát az ezirányú fejlesztésekben.
Tegnap a Tesla részvényeinek árfolyama nagyot emelkedett, ezzel pedig a főtulajdonos-alapító Elon Musk vagyona is megugrott a virtuális számlálón, méghozzá olyannyira, hogy Musk vagyona már nagyobb, mint a világ egyik legnagyobb olajvállalata, az Exxon a piaci kapitalizációja.
A két amerikai olajóriás, a Chevron és az Exxon is ma tette közzé második negyedéves számait. A vállalatok nem okoztak csalódást, árbevétel és eredmény tekintetében is verték az elemzői várakozásokat. Emellett a Chevron bejelentette, hogy a harmadik negyedévtől folytatja a részvényvisszavásárlási programját évi 2-3 milliárd dolláros várható ütemben.
Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az olajár, és a márciusi megtorpanást követően tovább folytatódik a rali. Ez nem véletlen, hiszen nagyban zajlik a gazdasági kilábalás, bár a globális olajkereslet várhatóan csak 2022-re állhat vissza a koronavírus-járvány előtti szintekre. Ezzel párhuzamosan azonban alaposan visszaesett az olajtermelés is, és egyelőre meglehetősen cammogós a visszaállás, különösen az amerikai palaolajtermelők esetében látszik, hogy nem sietik el a dolgokat, és inkább a hozamokra koncentrálnak a terjeszkedés helyett. Ennek köszönhetően jelentősen visszaesett az olajtartalékok szintje is, bár egyes becslések szerint őszre visszaállhat a kereslet és a kínálat egyensúlya. Távolabbra tekintve azonban egyre rosszabbnak tűnnek a kilátások, az olajkitermelésben több száz milliárd dollárnyi beruházás eshet ki a koronavírus-járványnak köszönhetően, és az elmúlt években is egyre inkább elmaradoznak a tőkebefektetések a szektorban, ami hosszú távon okozhat még komolyabb fejfájást. Változás pedig inkább az ellenkező irányban várható, mivel egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiaátmenetet, és hagyjanak fel a fosszilis tevékenységeikkel.
A koronavírus-járvány és a korábbi évek alacsony olajárainak egyik következménye, hogy a nagy olajtársaságok bizonyított készletei alaposan megcsappantak, mivel csökken a beruházások mértéke és a jelenlegi felfedezések sem hozták meg a várt eredményeket. A jelenlegi becslések alapján már csak kevesebb mint 15 évre elegendőek a források, pedig ebből kellene finanszírozni a meglehetősen költséges energiaátmenetet.
Az OMV Petrom olajvállalat lesz a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező operátora abban az esetben, ha az amerikai ExxonMobil a Romgaz román állami gázvállalatnak adja el az 50 százalékos részesedését - jelentette be pénteken az OMV Petrom.
2020-ra történetük egyik legrosszabb éveként nézhetnek vissza a világ legnagyobb olajcégei, egyszerre érte keresleti és kínálati sokk az iparág vállalatait, a zuhanó olajárak, a meredeken visszaeső kereslet masszív veszteséget okozott a supermajor olajvállalatoknak. A kilátások azonban nem rosszak, az olajár jóval magasabb szinten áll most, mint tavaly tavasszal, az iparág vállalatai hatékonyabbá váltak, a bevételek emelkedésével meredeken bővülhet a supermajor olajvállalatok profitja. A részvényárfolyamok esésével főként az európai olajcégek papírjai forognak vonzó árazáson.
Nem sokáig várt a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések tekintetében Joe Biden, és már első hivatali napjaiban odacsapott az olajcégeknek. Először még szerdán este érkezett egy rendelet a belügyminisztériumtól, amely 60 napra kvázi felfüggesztette az olajjal és gáztermeléssel kapcsolatos új engedélyek és lízingek kiadását szövetségi területeken. Emellett azonban a Bloomberg értesülései szerint komolyabb dolgok is zajlanak a háttérben, és jövő héten jöhetnek nagyobb bejelentések, amik akár tartós moratóriumhoz vagy tiltáshoz is vezethetnek. Az érintett olajcégek részvényei erősen estek a tegnapi kereskedésben.
A koronavírus-járvány által egyik leginkább sújtott szektor idén a turisztika és a légiközlekedés mellett az olajipar volt, amely elképesztően gyengén teljesített az év egészét tekintve még annak ellenére is, hogy november óta azért már adott magáról némi életjelet. Ettől függetlenül a járvány előtti teljesítménytől még nagyon messze vannak az olajtársaságok, akik hatalmas veszteségeket szenvedtek el tavasz óta, és jellemzően igyekeznek minden létező módon lefaragni a költségeiket, kezdve a beruházások és az osztalékok visszavágásától egészen a munkaerő jelentős mértékű elbocsátásáig. Ez azonban már nem csak a túlélés érdekében történik, hanem azért is, hogy megpróbáljanak megújulni az olajtársaságok, de egyelőre a jelek szerint még nem állnak igazán a helyzet magaslatán.
Történetének legnagyobb értékcsökkenési leírását jelentette be az Exxon, amelynek mértéke elérheti akár a 20 milliárd dollárt is. Emellett pedig további megszorításokat vezet be a cég a jövő évi tőkeberuházásai kapcsán, amelynek a költségkerete így a legalacsonyabb lesz az elmúlt másfél évtizedben. Ez jól mutatja, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe továbbra is az olajipari vállalatok a koronavírus-járvány következtében.
Elérte legmagasabb pontját a GTC fejlesztésében megvalósuló közel 30 ezer négyzetméteres, Váci úti folyosón épülő Pillar irodaház. A járványügyi helyzetre való tekintettel az ehhez kapcsolódó bokrétaünnepséget online formában tartották meg.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a nagy olajtársaságok nyereségessége, ami komoly fejfájást okoz a befektetőknek, de még ennél is jobban aggódnak, hogy mit hozhat a jövő ezen cégek számára. A profitok növelése és a szép osztalékhozam persze továbbra is fontos, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon érik el a társaságok, akik előtt több kihívás is áll a következő időszakban. Egyrészt csökkenteniük kell a költségeiket, és a nagyobb nyereséggel járó forrásokra kell koncentrálniuk, miközben ezekből kell finanszírozniuk az energiaátmenethez kapcsolódó befektetéseiket.
Ma is és az elmúlt napokban is újra esett az olaj ára, amivel a Brent és a WTI jegyzése is 40 dollár alatt áll. Az esésnek számos oka van, mind a keresleti oldalon, mind pedig a kínálatin, és nagy a bizonytalansági faktor is. A globális keresleti kilátások szinte folyamatosan romlanak a koronavírus-járvány növekvő esetszámaival párhuzamosan, az OPEC pedig képtelen csökkenteni és összehangolni tagjainak termelését. A közelgő amerikai elnökválasztás és egy újabb fiskális stimulus körüli bizonytalanságok szintén rátesznek még egy lapáttal a piaci volatilitásra. Az esést pedig megszenvedik a nagyobb olajtársaságok is, amik eddig sem voltak könnyű helyzetben.
Tovább száguld az olaj ára, miután a vártnál lassabban telítődnek az olajtárolók, amerikai vállalatok vágják vissza a termelésüket, és megélénkülhet a kereslet a gazdaságok újranyitása következtében.
Az orosz olajtermelés 15 százalékkal is csökkenhet az idén az OPEC és a nagy olajtermelők között született megállapodás értelmében - idézte szerdán az Interfax hírügynökség Alekszandr Novak orosz energiaipari minisztert.
Ötödével csökkentik 2020-ra tervezett költségeiket a világ legnagyobb olaj- és gázipari vállalatai amiatt, hogy összeomlottak az olajárak a koronavírus-járvány, valamint a Szaúd-Arábia és Oroszország között kirobbant árháború következményeként.
Hatalmas divattá vált az olajtársaságok zöldülése Európában, főleg annak fényében, hogy az Európai Unió papírforma szerint törvénybe fogja iktatni a 2050-es nettó karbonsemlegességi célt. Az amerikai olajóriásoknak és az Egyesült Államok kormányának azonban szögesen ellentétes a hozzáállása a klímaváltozás kérdéséhez, szerintük csupán nem több, mint kozmetika amit a zöldülési erőfeszítéseikkel az európai olajtársaságok művelnek.
Ennyire izgalmas OPEC+ ülés még nem volt a szervezet 2016 óta fennálló történetében, ugyanis a szaúdiak bekeményítettek, és kvázi megzsarolták Oroszországot, ezzel egy dupla vagy semmi játékot játszva. Amennyiben bejön a szaúdiak stratégiája, akkor elszállhat az olaj ára, ha viszont Moszkva beleáll a küzdelembe, akkor viszont igazi mészárlás törhet ki az olajpiacon.
2014 és 2016 között amikor 110 dollárról 30 dollárra esett az olaj ára, akkor az Exxon nem hozott megszorító intézkedéseket, most azonban csökkentené a konferenciákra járó munkavállalói utazási költségeit. Komolyan aggódhat a menedzsment az olaj jövőbeni ára miatt.
A héten Davosban igencsak két tűz közé szorultak a nagy olajtársaságok, ugyanis Greta Thunberg a fosszilis üzemanyagok felhasználásáank azonnali felfüggesztését követelte, ezzel szemben Donald Trump pedig bátorítja a szénhidrogének felhasználását. Ezzel párhuzamosan európai olajcégek élen járnak a zöldülésben, míg amerikai társaik igencsak lemaradóak, nem is beszélve arról, hogy amennyiben Ázsiát és Afrikát nem sikerül érzékennyé tenni az üvegházhatású gázok kibocsátása kapcsán, addig az európai intézkedések hatásai eltörpülhetnek globális szinten.
