Pénz, paripa, fegyver – a népi bölcsesség ezt a három dolgot tartja szükségesnek egy háború megvívásához. Az amerikai elnökválasztás kapcsán e három feltétel közül a fegyvert – szó szerinti jelentésében – szerencsére kizárhatjuk, még ha a Donald Trump ellen két hónapon belül megkísérelt második merénylet tükrében, illetve a Capitolium 2021. januári kifosztása után egyre nő az aggodalom a politikai erőszak miatt. Ahogy bármely másik országban, a politikusok és az őket támogató szervezetek pénzforrásai az Egyesült Államokban is kiemelt fontosságú szerepet játszanak a kampány során, hiszen ez határozza meg, mennyit áldozhatnak paripára, azaz stratégákra, stábtagokra és aktivistákra, valamint átvitt értelemben fegyverekre, mint például rendezvényekre, illetve offline, digitális, rádió- és tévéhirdetésekre. Kamala Harris és Donald Trump összecsapása a 2020-as küzdelmet beelőzve a valaha volt legdrágább elnökválasztási kampánnyá teheti az ideit, de vajon az is fog nyerni, aki több adományt gereblyézik össze?
Az NBC News beszámolója szerint egyes Joe Biden újraválasztási kampányához közel álló források azt állítják, az elnök adományokból származó bevételei jelentősen bezuhantak. A Biden-kampány szóvivője visszautasította, hogy a pénzügyi helyzetük "katasztrofális" lenne, és azt mondta, az "alulról jövő", kisebb összegű támogatásaik szépen muzsikálnak.
Donald Trump várható republikánus elnökjelölt egy zártkörű eseményen kijelentette: ha ő lett volna az elnök, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, szétbombázta volna Moszkvát, Kína pedig Peking pusztulására számíthat, ha ő lesz az elnök, amikor megtámadják Tajvant – írja a Washington Post bennfentes információk alapján.
Donald Trump volt amerikai elnök, a republikánusok várható elnökjelöltje zárt ajtók mögött gazdag donoroknak kijelentette, amennyiben újra megválasztanák, leverné a palesztinpárti tüntetéseket az Egyesült Államokban – írja a The Washington Post.
Elkezdtek mozgolódni a Republikánus Párt donorjai, hogy olyan jelölteket finanszírozzanak, akik felvették a harcot a politikai formáció „Trump-mentesítéséért” – írja a Newsweek.
A mesterséges intelligencia az élet egyre több területén ad támpontot az egyéni döntésekhez: melyik weboldalra érdemes klikkelnünk a Google szerint, mik a legérdekesebb hírek számunkra a Facebookon, milyen filmet nézzünk meg a Netflixen, vagy kivel érdemes megismerkednünk a Tinderen. De talán kevesen gondolnak rá, hogy az optimalizáló algoritmusok a közösségi döntésekben is egyre nagyobb szerepet kapnak, például hogy a diákokat – a preferenciái és pontjaik alapján – melyik iskolába, egyetemre vegyék fel, vagy a vesebetegek az immunológiai adataik alapján kitől kapjanak vesét. A vesebetegek Európa legtöbb országában, és most már hazánkban is, az úgynevezett vesecsere-programokban cserélhetik el egymással az inkompatibilis donorjaikat, hogy végül mindenki megfelelő szervadományozóhoz jusson. A vesecsere-programokat működtető optimalizáló algoritmusok tervezésében a KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoport tagjai is részt vesznek.
A súlyos betegeknél jók a vérplazmakezelés tapasztalatai - jelentette ki a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója szombaton a közmédiának nyilatkozva.
A 2014-es adatok alapján továbbra is az Európai Unió és tagállamai a világ első számú segélyezői: a támogatások és segélyek több mint a felét ők adták a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás (ODA) keretében - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett összesítéséből.
Elhárultak a jogi akadályok.
Elromlott a hangulat.
Szombaton döntések várhatók.
Messze még a felzárkózás.
Donald Trump vámjai megtették hatásukat.
Jelentős kockázatokat azonosítottak.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.