Franciaország tervezi, hogy katonai kiképzőket küld Ukrajnába, szövetségesek aggályai és Oroszország bírálata ellenére, a közelgő ukrán elnöki látogatás alkalmával. Párizs egy nemzetközi koalíció vezetését célozza meg, kezdetben korlátozott létszámmal, később akár több száz kiképzővel is – írja a Reuters.
Az ukrán katonák kifejezetten elégedetlenek az Egyesült Államok által leszállított Abrams harckocsik harctéri teljesítményével – derül ki egy CNN által készített harctéri beszámolóból.
Az Egyesült Államok fokozza diplomáciai erőfeszítéseit, hogy meggyőzze Európát arról, hogy Kína milyen mértékben vesz részt Oroszország Ukrajna elleni háborújának segítésében – közölte Kurt Campbell külügyminiszter-helyettes. A politikus figyelmeztette Európát, hogy fokoznia kell az erőfeszítéseit az ázsiai országgal szemben, mert lépések súlyos kockázatoknak teszi ki magát az EU.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Az Egyesült Államok részt vesz az Ukrajna által Svájcban szervezett békecsúcson a következő hónapban. Ezt egy amerikai tisztviselő jelentette be vasárnap, bár nem részletezte, hogy pontosan ki fogja képviselni az országot és milyen szinten.
Diplomáciai és biztonságpolitikai párbeszéd elindításában, valamint a szabadkereskedelmi megállapodást célzó egyeztetések újraindításában állapodott meg vasárnap Jun Szogjol dél-koreai elnök és Li Csiang kínai miniszterelnök. Kína Dél-Korea legnagyobb kereskedelmi partnere, azonban az utóbbi években diplomáciai feszültségek beárnyékolták a két ország viszonyát.
Az elmúlt hetekben két fontos mondat is elhangzott Magyarország kapcsán, amelyek ugyan nem kaptak nagy sajtóvisszhangot, összefüggésüket tekintve mégis érdemes szemügyre venni őket.
Hétfőn letette az esküjét Laj Csing-tö, Tajvan új elnöke, aki még január elején szoros küzdelemben nyerte meg a választásokat, ráadásul a parlamenti többséget nem is érte el. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) vezetőjének beiktatására számos elemző úgy tekintett, mint a lehetséges választóvonalra Tajpej és Peking között, amely elhozhatja azt a háborút, amelytől a fél világ félt a Dél-kínai-tengernél. Bár a ceremónia nem zajlott diplomáciai csatározás nélkül, az összecsapások egyelőre elmaradtak.
Csütörtökön vette kezdetét Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozója Pekingben. A kétnapos eseménytől előzetesen a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését várták a szakértők, miközben a Nyugattal egyre hidegebb a viszonyt ápol mindkét ország. A megbeszélés annak függvényében különösen fontos Európának, hogy Kína államfője éppen egy héttel korábban járt a kontinensen, és nyíltan megmutathatja, hogy az ottani tárgyalások mennyire jártak sikerrel.
A Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok közötti stratégiai megállapodás tervezetéről és Izrael gázai háborújáról egyeztetett a szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán és Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója - jelentette vasárnap a szaúdi állami hírügynökség.
Franciaország, Olaszország és Németország is aggódhat amiatt, hogy több, az energiatermelés szempontjából kritikusan fontos gát Svájc területén van. Az alpesi államra egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a vízügyi döntéseibe vonja be a partnereit, de egyelőre nem adnának beleszólást a szomszédoknak. A helyzet miatt a térség atom- és vízerőművei is bajba kerülhetnek, ami diplomáciai háborúhoz vezethet Európában.
A mianmari polgárháború súlyosbodó összecsapásai ellenére sem változott meg jelentősen a nemzetközi szereplők hozzáállása a konfliktushoz, többnyire a puccsista rezsimmel tartottak fenn (korlátozott) kapcsolatot. Japán és Thaiföld viselkedése azonban jelzi, hogy már megindult a tapogatózás az ellenállók felé.
A Fülöp-szigetek nemzetbiztonsági tanácsadója kínai diplomaták kiutasítását sürgeti, tovább bonyolítva a két ország közötti feszült kapcsolatokat - jelentette a Nikkei Asia.
Véget ért a nagyszabású, öt napos kínai látogatás Európában, amely nagyrészt igazolta az előzetes várakozásokat. Hszi Csin-ping, kínai elnök kettős szájízzel térhet vissza Pekingbe, mivel ameddig a franciáknál erősen megkérdőjelezhető eredményeket ért el (legalábbis a nyilvánosság elé tárt információk alapján), addig az út további állomásainál hangzatos bejelentéseket tettek a felek. Kérdéses azonban, hogy mihez kezd a keleti nagyhatalom a mostani eredményekkel. Ennek jártunk utána elemzésünkben.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az ukrajnai béketervekről, tizenkét új gazdasági megállapodásról – köztük közlekedési és energetikai infrastruktúra-fejlesztési projektekről – tárgyal majd háromnapos magyarországi látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnök a magyar kormány tagjaival.
Május 5-én megkezdte többnapos európai látogatását Hszi Csin-ping kínai elnök. Az előre bejelentett információk szerint a keleti nagyhatalom vezetője három országban fog tárgyalásokat folytatni. A diplomáciai körút első állomása Franciaország, ahol már tényleges nyilatkozatokat is eredményeztek a megbeszélések. Május 7-én Szerbiában tárgyal a keleti nagyhatalom delegációja, végül Május 8. és 10. között Magyarországon zárul az utazás.
2024. május 5-én érkezett a hír, hogy az izraeli parlamenten átment a javaslat, amely szerint Jeruzsálem betiltja a katari tulajdonban lévő al-Dzsazíra médiavállalat működését az országban. Az eset komoly hullámokat gerjeszthet a térségben, mivel a televízió hatalmas eléréssel rendelkezik szerte a világban. Katar egyelőre higgadtan reagált az eseményekre, az ügy háttérében pedig számos lehetséges magyarázat húzódhat meg.
Gazdasági kérdések mellett az ukrajnai háború és a globális biztonság is szóba került hétfőn a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozón Párizsban - derült ki az egyeztetést követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kiadott közleményből, melyben nyíltnak és őszintének nevezte a megbeszéléseket.
Magyarország és Örményország nagykövetséget nyit egymás fővárosában, ez újabb fontos lépés a két ország között sokat javuló viszonyban a diplomáciai kapcsolatok másfél évvel ezelőtti helyreállítása óta - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.