Februárban a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzése szerint 3,9 százalékos lehetett az infláció. Amennyiben a pénteken megjelenő tényadat igazolja az elemzői konszenzust, úgy pontosan egy év után emelkedhet megint az inflációs mutató, igaz, nem sokkal: a januári áremelkedési ütem 3,8% volt.
Pontosan három éve a közgazdász szakma figyelmét az infláció köti le. Éppen 36 hónappal ezelőtt, 2021 februárjában volt az utolsó alkalom, amikor az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex inflációjának (minden tétel tekintetében, 12 havi százalékos változás alapján) megegyezett vagy alatta maradt a Federal Reserve 2%-os céljával.
Kissé csökkent az infláció az eurózónában, és a maginfláció is mérséklődött, igaz, utóbbi a várakozásoknál enyhébb mértékben - derül ki az Eurostat friss közléséből.
A várakozásoknak megfelelően nőtt az éves infláció decemberben az eurózónában, a maginfláció viszont a vártnál nagyobb mértékben esett. A főmutató emelkedése várható volt, és nem jelenti azt, hogy a dezinflációs folyamat elakadt.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.
Hosszú idő után először majdnem nem a magyar infláció lett a legmagasabb az Európai Unióban. Az októberi adatok szerint Európában összességében gyorsan csökken a pénzromlás üteme.
Októberben meglepetésre 9,9%-ra, tehát egy számjegyű tartományba csökkent az infláció Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szintén megerősíti, hogy jelentősen enyhült az árnyomás, az utóbbi hónapokban már kifejezetten alacsony inflációs környezet jellemző a gazdaságban.
A Magyar Nemzeti Bank és a Gazdasági Versenyhivatal létrehozta a megújított Versenystatisztikai Adatbázist - jelentette be Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, hogy a jegybank célja az infláció további letörése, ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a verseny.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása, amelyben három témát dolgozunk fel. Az első részében arról volt szó, hogy a kormány mégis uniós pénzhez juthat egy kiskapunak köszönhetőn, még mielőtt meg tudna állapodni a bizottsággal a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz vagy akár a kohéziós források lehívásáról. Ezt azonban még a 2024-es választási kampány keresztülhúzhatja. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A műsor második részében Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója volt a vendégünk, aki a cég első féléves jelentéséről, az energetikai piac kihívásairól, valamint a vállalkozás jövőképéről beszélt. A harmadik részben a friss inflációs adat volt a téma, amely okozott némi csalódást, azonban a dezinflációs célokat nem veszélyezteti. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio markoelemzőjét kérdeztük.
Fél év után elakadt az éves infláció csökkenése az eurózónában áprilisban, az áremelkedés mértéke kissé felülmúlta az elemzői várakozásokat. A közléssel együtt az is bizonyossá vált, hogy az Eurostat adatbázisában több mint egy órával szereplő szám pontos volt, azaz az inflációs adat a közlés előtt már nyilvánosan elérhető volt.
Ma közzétette teljes inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank, a főbb megállapításokat pedig sajtótájékoztató keretében teszik közzé. A korábban vártnál sokkal magasabb infláció, alaposan lefékező gazdaság - ez a nagy kép 2023-ra.
Augusztusban 0,3 százalékra esett le az eurózónás infláció - derült ki az Eurostat előzetes közléséből. A múlt hónapban 0,4 százalékon állt az éves mutató, míg az Európai Központi Bank középtávú célja 2 százalék volna, ami miatt egyre sürgetőbb Mario Draghi jegybankelnök számára a helyzet. A piac számított a visszaesésre, de a dezinflációs folyamat makacs fennállása már egyre inkább deflációval fenyeget.
Bár a gazdaság növekszik, de az infláció jelentősen lassul, így ma a svéd jegybank nagy meglepetésre nem 25, hanem 50 bázisponttal 0,25%-ra csökkentette az alapkamatot. A hír az összes elemzőt meglepte, és a váratlan döntést tükrözi, hogy a svéd korona az euróval és a dollárral szemben bő 2%-ot zuhant percek alatt, majd kissé szépített.
Továbbra is dezinflációs nyomást látunk az eurózónában, ami gyenge keresletet tükröz. A szeptemberi előzetes eredmények szerint 1,1 százalékon áll a harmonizált fogyasztói árindex az augusztusi 1,3 százalékot követően.