Helyi kóla gyártását kezdi el Oroszországban a Coca Cola HBC - írja a Reuters. Bár a döntés mellett felhozható pár mentő körülmény, összességében mégis erősen úgy tűnik, hogy a Coca-Cola szép csendben kilép a nyugati világ azon vállalati köréből, amelynek tagjai ténylegesen elhagyták az orosz piacot.
Augusztus 1-től átlátszóra cseréli Észak-Amerikában a Sprite ikonikus zöld színű műanyag palackját a Coca Cola, a lépés része a vállalat zöldítési erőfeszítéseinek - írja a CNN.
Kismértékben emelkedik a Cocal-Cola és a McDonald’s árfolyama ma azt követően, hogy közzétették második negyedéves gyorsjelentésüket. Mind a két vállalat árakat tudott emelni, ezzel tompítva az alapanyagárak emelkedését.
Miután a Coke és a Pepsi felfüggesztette az oroszországi eladásait, a Cola Csernogolovka készítői azt remélik, hogy piacot szereznek Oroszországban, épp az amerikai gyorsétteremláncokon keresztül, amelyek még működnek az országban.
A tegnapi nap tengerentúlon lezajlott zuhanásában különösen feltűnő volt egyetlen szektor hanyatlása. Ez pedig az ún. Consumer Staples, amelyben nem-ciklikus jellegű termékek gyártói vannak jelen. Az egyébként is feltűnően nagyot csökkent főbb indexekhez képest a piacnak ezt a szegmensét a 2-3%-kal is jobban büntette a piac. Ráadásul ezt nap közbeni folyamatos eladásokkal tette, ami mögött rengeteg esetben komoly disztribúció áll, vagyis az intézmények nagy tételekben szabadultak meg pozícióiktól. Mi állhat ennek a hátterében és miért nagy probléma ez a teljes részvénypiac szempontjából?
A Twitter megvásárlására tett 44 milliárd dolláros sikeres ajánlatán felbátorodva Elon Musk a platformon viccelődött egy új potenciális felvásárlási célpontról - de még a világ leggazdagabb emberének is túl drága lehet ez az ötlet.
A Coca-Cola Magyarország több mint 800 millió forintos beruházással éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását az országban - közölte a vállalat szerdán az MTI-vel.
A nagyvilágban szinte minden napra jut egy-egy nagyvállalati bejelentés ESG témakörben. Egyes cégek még a célkitűzéseikről, mások az első lépésekről, az úttörők pedig már az eredményeikről is be tudnak számolni. Az ESG Today összesítése alapján mutatjuk be a múlt heti történéseket, a vállalati szektor fenntarthatósági lépéseit illetően.
Bár a főbb részvényindexek a tengerentúlon egyelőre még tartják magukat, de a befektetők már jó pár pofont kaptak az elmúlt hetekben, ami miatt egyre inkább a kockázatok csökkenése van számukra a napirenden. Az egyik legfőbb félelem az utóbbi negyedévekben felpörgő infláció, és így olyan részvényeket keresnek, amelyek egyrészt stabil bevételekkel, ígéretes osztalékhozamokkal rendelkeznek, továbbá jellegükből adódóan nem, vagy legalábbis kevésbe szenvednek el visszaesést, ha a fogyasztóknak mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk. Ezek közé tartoznak az olcsó, de mégis egyfajta élvezeti értéket nyújtó élelmiszereket adó cégek, amelyek a fejlett országokban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat célozzák meg. Éppen azokat, akiket a pénzromlás egyébként is jelentős mértékben sújt, de akik ezeket az ételeket és italokat még meg tudják fizetni.
A pénteken kezdődő tokiói Olimpia több szempontból is egyedülálló lesz: ez lesz az első az ötkarikás játékok közül a második világháború óta, melyet nem az eredetileg tervezett időpontban tartottak meg, és ez lesz az első, melyen nem vehetnek részt nézők. A játékokon azonban nem csak a versenyzők és a sportfogadók, hanem a befektetők is nyerhetnek: az Equilor legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, mely szponzorok lehetnek az Olimpia nyertesei és vesztesei.
Egyre tudatosabban választják ki az emberek a mindennapi fogyasztási termékeiket és sok esetben már előnybe is részesítik azokat, amelyek az egészséges életmódba leginkább illenek, sőt ezért akár magasabb árat is hajlandók fizetni. Így indulhatott meg a nemcsak vegánok körében népszerű növényi alapú italok térhódítása is, amelyekből a magyar piacon is lehet már szép számmal találni. A vállalatok előrejelzései azt mutatják, hogy nagy potenciál van ebben a szegmensben, ahol komoly növekedést várnak az elkövetkező években is. Ezen termékek vélhetően az angol tükörfordítás miatt a köztudatban tejként vannak jelen, tévesen, hiszen nem minősülnek tejnek, ezért a cikkben is italokként hivatkozunk rájuk.
Aki nézi az idei foci-Eb mérkőzéseit, az az unalmasabb percekben bizonyára észrevette, hogy a pályákat körülvevő hirdetőtáblákon egészen más nevek tűnnek fel, mint a korábbi tornákon. Adidas, McDonald’s, Carlsberg, ezeknek a cégeknek a hirdetéseihez voltunk hozzászokva, idén viszont a Cristiano Ronaldo miatt reflektorfénybe került Coca-Cola kivételével szinte az összes szponzor teljesen új, és meccs közben olyan márkák reklámjai úsznak be a látóterünkbe, mint a TikTok, a Bajnokok Ligájából már jól ismert Gazprom, a Booking vagy a kínai Alipay, utóbbinak a reklámja gyakran kizárólag kínai írásjelekkel jelenik meg az európai stadionokban. Szakértők szerint a szponzorációknál látott gyökeres átalakulás nagyrészt a pandémia következménye, hiszen a legtöbb stadionban továbbra is korlátozott a nézőszám és a személyes kontaktusok száma még mindig nagyon alacsony a korábbi évekhez képest, így a márkáknak a fizikai interakció helyett sokkal inkább a digitális megoldások felé kellett elmozdulniuk a fogyasztókkal való kapcsolatteremtésben.
Elon Muskhoz hasonlóan mozgatta meg a Coca-Cola árfolyamát Cristiano Ronaldo kedden, miután egy sajtótájékoztatón odébb tolt két kólás üveget, és meglengetett egy vizes palackot. Ezt követően esésbe kapcsolt a Coca-Cola részvényeinek árfolyama és több milliárd dollárral csökkent a cég piaci kapitalizációja.
Bár a részvénypiacok összességében még mindig emelkednek, a belső átalakulás miatt egyre nehezebb olyan részvényeket találni, amelyek jó vételi lehetőségeket tartogatnak. A technikai elemzés segítségével most megnézünk egy olyan ágazatot, amelyikben lévő papírok jó része fontos ellenállás környékén van, amelyek áttörésével nagy emelkedés is kialakulhat a közeljövőben.
Az új megállapodást a kormány képviseletében a külgazdasági és külügyminiszter írta alá. Szijjártó Péter az együttműködés megerősítését azzal indokolta, hogy a Coca-Cola magyarországi vállalata a következő évekre 30 milliárd forintos fejlesztési programot tervez. Ebből 10 milliárd forint jut az értékesítési hálózat fejlesztésére, míg az összeg nagyobbik részét kapacitásbővítésre fordítják. Így hamarosan Dunaharasztiban jöhet létre a cég legnagyobb közép-európai gyártóbázisa - tette hozzá.
A magyar fogyasztók próbálhatják ki először azt az innovatív papírpalack prototípust, amit a Coca-Cola és a dán Paboco startup fejlesztett ki tavaly. Az év második negyedévében 2000 hazai vásárló találkozhat az újfajta csomagolási megoldással. Az első európai piaci teszt során a Coca-Cola növényi alapú itala, az AdeZ kerül az új papírpalackba, és Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedőjével, a Kifli.hu-val kötött partnerségen keresztül juthat el a fogyasztókhoz, olvasható a Coca-Cola közleményében.
Idén is kiadták a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeinek frissített listáját, amelynek első három helyezettje már harmadik éve ugyanaz a három vállalat: a Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé – számol be a hírről a The Guardian.