A nagy kereskedelmi cégek idén is átlagon felüli béremelésekre kényszerülnek, köszönhetően a szektorban tapasztalható munkaerőhiánynak, ami a tavalyinál is kedvezőbb alkupozíciót biztosít a munkavállalók számára a kereskedelmi bértárgyalások során - írja a Világgazdaság.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
A magyarországi közoktatásban dolgozók bére nemzetgazdasági összevetésben egyértelműen kevés, de még a közszférában is csak most éri el az átlagot. Az elmúlt bő egy évtizedben a tanárok bére lassabban emelkedett, mint az országos bérszínvonal vagy akár az állami szférában dolgozók bére, azonban a 2013-ban indult emelések jelentős bérfelzárkózást idéztek elő az állami szektor kereseteihez képest.
2013 óta nem volt valós béremelés az egészségügyben, bár a kormány megpróbál különböző ösztöndíjakat annak kommunikálni, azok valójában csak az orvosok egy nagyon szűk rétege számára érhetők el - jelentette ki közleményben a januárban megalakult Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz).
A versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket - állapította meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) legutóbbi, októberi vállalati konjunktúra felmérése alapján. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.
Megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami cégeknél bevezetendő kétmillió forintos bérplafonról szóló népszavazási kezdeményezéshez, miután kedden jogerőre emelkedett a kérdés hitelesítéséről hozott választási bizottsági határozat.
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Rövid távon legfeljebb csak mérsékelni lehet azt, hogy aki tud, az nyugatra megy dolgozni, mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az Index tudósítása szerint egy, a munkaerőhiányról szervezett konferencián. Bár talán a vendéglátásban látszik a leginkább az, hogy nem lehet elég dolgozót találni, mert aki tud, az kimegy külföldre, Rolek szerint az egész magyar gazdaságban hiányzik a képzett munkaerő a hegesztőktől az informatikusokig.
Az elmúlt évek alacsony inflációs környezetében a reálbérek számottevően emelkedtek hazánkban. Az aktuális előrejelzések szerint a javuló tendencia a következő években is fennmaradhat. A versenyszférában tapasztalt gyors nominális bérkiáramlás a válság előtti időszakban alapvetően hozzájárult a tartósan cél fölötti infláció kialakulásához Magyarországon. Ezzel szemben az aktuális hazai adatok - hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokhoz - a bérek és az infláció közötti kapcsolat gyengülését mutatják. A mérsékeltebb inflációs hatást a csökkenő munkát terhelő adó- és járulékterhek, az általánosan kedvező költségkörnyezet, az egyre horgonyzottabbá váló inflációs várakozások és az adósságleépítési periódusban visszafogott keresleti feltételek együttes hatásai okozták.
Az alábbiakban Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB közgazdászainak elemzését közöljük.
Érdekes ábrát tett közzé a Twitteren a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egyes országok minimálbéréről vásárlóerő paritáson amerikai dollárban. A rossz hír, hogy a vizsgált 27 országból csak három helyen keresnek kevesebbet, mint Magyarországon, úgy tűnik, hogy számunkra a lengyel bérek is az álomkategóriába tartoznak.
Megállapodtak a honvédségi dolgozók illetményen kívüli juttatásairól szerdán.
Nehéz munkakörülmények, alacsony létszám és alacsony bérek - ezekkel néznek szembe a magyar ápolók Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke szerint. Jó hír azonban, hogy legalább tavaly már nem nőtt az elvándorlók száma - mondta el az Inforádiónak.
A második negyedévben gyorsult a bérnövekedés a magyar gazdaságban. A várakozásokat meghaladó élénkülésnek számos oka lehet, ezeket a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében sorra vette. Ezek alapján úgy látja, hogy a válság előtti magas bérdinamikára továbbra sem lehet számítani.
Egyre nagyobbra nyílik az olló a vállalatvezetők és alkalmazottak bére között, derül ki az AFL-CIO által készített tanulmányból.
A legfrissebb adatok szerint 2013-ban a férfiak bruttó átlagfizetése 220 000 forint volt, míg a nőké 173 400 forint, vagyis Magyarországon a nők átlagosan 21 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál, ez a különbség pedig évek óta nem változik - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu internetes bérfelmérés legújabb kutatásából.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Az amerikai légierő támaszpontjait pásztázták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Újabb botrány pattant ki az oroszok segítése miatt.
A segélyezés körüli csalásokkal vádolják az EU-t.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
