Bár Magyarországon, európai viszonylatban magas a saját tulajdonú lakások aránya, a nagyobb városokban, különösen Budapesten a lakosság több mint 10 százaléka él bérelt lakásban. A lakás kiválasztásánál általában az elhelyezkedés és az ár a döntő szempont, de számos apróság van, amire már a lakás első bejárása során, a szerződés megkötése előtt érdemes odafigyelni, hogy a költözés után ne érjen minket kellemetlen meglepetés.
Az amszterdami városvezetésnek elege lett az albérletárak látszólag megállíthatatlan emelkedéséből, ezért drasztikus lépésre szánták el magukat: a tervek szerint megtiltanák az újépítésű lakások megvásárlást követően történő bérbe adását, vagyis a befektetési célú újlakás-vásárlást - írja a Bloomberg.
Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataiból. A bérbeadók elsősorban a nem fizető, és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat a közjegyzői okirattal, amely alapján közvetlenül végrehajtást lehet indítani. A közjegyzők tapasztalatai szerint a problémás esetek 70 százalékában a bérbeadók a nemfizetés miatt mondják fel a bérleti szerződést, végrehajtásra azonban végül csak elvétve - évente mindössze 300 esetben - kerül sor.
Napokon belül, július 25-én kihirdetik az egyetemi ponthatárokat, ami a korábbi tapasztalatok alapján a lakások bérleti piacára is erős hatással lesz. Diákok ezrei kezdenek albérletkeresésbe a nagyobb egyetemi városokban, az erősödő kereslet pedig a bérleti díjak ideiglenes emelkedését vonja magával. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy milyen lakhatási költségekre számíthat egy egyetemista az ország különböző városaiban és mire figyeljen oda, mielőtt rábólintana leendő otthonára.
Budapesten, hosszú távú lakáskiadásnál az új vagy újszerű garzonok havi bérleti díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobásoké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 000 forintot is meghaladhatja, a díjak kerületenként és városrészenként jelentős eltéréseket mutatnak - közölte a Cordia Zrt. az MTI-vel.
Budapest egyik legfelkapottabb része kétség kívül az V. kerület, a belváros népszerűsége az ingatlanok árában is jól látszódik. Egyes utcákban jóval egymillió forintos négyzetméterár felett kerülnek eladásra a lakások, emellett a szűkös kínálat is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz helyzetben legyenek a vásárlók. Van azonban még néhány kisebb lakás, aminek a hirdetések alapján 25 millió forint alatt van a kínálati ára, ezekről készítettünk egy képes listát.
Az egyre magasabb lakásbérleti díjak mellett nincs könnyű dolga a pályakezdőknek ha megfelelő helyen, elfogadható állapotú lakást szeretnének bérelni. Nyugat-Európában már bevett gyakorlat, hogy nemcsak szociális alapon, hanem piaci alapon működő bérházak is épülnek, Magyarországon viszont csak mostanában kezdenek ebbe a piaci szegmensbe belekóstolni a befektetők.
Az elmúlt években a lakáspiaci kereslet és így az árak növekedésében nagy szerepet játszottak a befektetési céllal lakást vásárlók. Bár az árak azóta jelentősen emelkedtek, ami rontott az elérhető hozamokon, továbbra is úgy tűnik, hogy látják a lehetőséget a lakáspiacban a befektetők. Legalábbis ez derül ki az FHB Index Lakásárprognózisából.
Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet - írja keddi számában a Népszava.
A közelgő egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetésével, hamarosan megkezdődik albérleti roham. A tavaly nyári bérlési díjakhoz képest 10 százalékos növekedés várható, ami átlagosan 155-160 ezer forintos havi lakásbérleti díjat jelent Budapesten. Egyre népszerűbbek a jellemzően kisebb, új építésű lakások, ugyanakkor a nagyobb, több szobás lakások iránti érdeklődés is megnőtt, főleg a diákok körében.
Átalakulhat a következő időszakban a bérelt lakások magyarországi piaca. Az elmúlt években látható jelentős áremelkedés a fővárosban véget ért és várhatóan nem is folytatódik tovább, a vidéki városokban azonban még van tér az élénkülésre, de inkább a keresleti oldalról, és ez sem feltétlenül jár majd drágulással - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Véget ért a bérleti díjak elmúlt két évben látott jelentős emelkedése a budapesti albérletpiacon - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. A fővárosban átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ami megegyezik a tavaly januári árszinttel. A tavaly augusztushoz képest pedig jelenleg 7 százalékkal olcsóbban bérelhetünk lakást.
Kevesebb mint 240 ezer emberről tudta tavaly a NAV, hogy lakáskiadással foglalkozhat, de arról nincs adat, hogy valójában hányan adóznak ez után. A hivatalnak tehát nem csak az Airbnb-vel, hanem a feketén ingatlant kiadókkal sem sikerül megbirkóznia - írja a Világgazdaság.
Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest még mindig sokkal kevesebben bérelnek lakást, a többség saját tulajdonú ingatlanban él. Ennek ellenére a lakásbérlés nálunk is egyre elfogadottabbá válik, a tavalyi évben országosan a lakosság 11 százaléka bérelt lakásban élt. Ennek kapcsán megnéztük, hogy kik választják a magánbérletet vagy az önkormányzati bérlakást a különböző jövedelmi viszonyok szintjén, valamint mennyire elterjedt a lakásbérlés a kisebb és mennyire a nagyobb lakosságszámú településeken.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetését követően máris megugrott az érdeklődés a fővárosi kiadó lakások iránt: az Otthontérkép adatai szerint 22 százalékkal nőtt az ezt célzó keresések száma az elmúlt néhány napban. Az ingatlankeresési portál legfrissebb elemzéséből az derül ki, hogy a szobabérlet lehet a leghatékonyabb választás a diákok számára, a legjobban pedig azok járhatnak, akik egy többszobás otthont bérelnek ki a főváros egy kevésbé frekventált kerületében.
Augusztus 1-jétől újra megváltoznak a cafeteria kiszámításának szabályai: a lakástámogatásoknál a méltányolható lakásméret és az együtt lakók számával kapcsolatos előírások is módosulnak. Emellett új elemként megjelenik az albérleti támogatás - írja a Világgazdaság.
2016. július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat és ezzel megindul a frissen felvettek körében az albérletkeresés. Budapest kedvezőbb fekvésű kerületeiben a használt téglalakások albérlet díjai 3000 Ft/négyzetméter körül alakulnak havonta, ám a vidéki városok jelentősen olcsóbbak ennél. Panelt ennél kedvezőbben bérelhetünk, Budapesten 2000-2500 Ft/négyzetméter/hó, vidéki városokban 1000-1500 Ft/négyzetméter/hó áron. A fővárosban és vidéken a legtöbb bérbevett lakás maximum 60-70 négyzetméteres volt idén. Az egyetemek környékén hamar elkelnek a kedvező áron kínált albérletek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták "versenyben" találják magukat a pályakezdőkkel és a turistákkal is - derül ki az Otthon Centrum 2016 első féléves albérletpiaci körképéből.
Kevés kellemetlenebb dolog van annál, mint a nem fizető bérlőt kirakni az ingatlanból. Ráadásul sem a korábbi Ptk., sem annak bírói gyakorlata nem rendezte egyértelműen, hogy ilyenkor milyen összegű kártérítés illeti meg a bérbeadót. A jelenlegi Ptk. ugyan már szabályozza, hogy mit követelhet ilyenkor a pórul járt bérbeadó, azonban a részletszabályok korántsem kidolgozottak és sok vitára adhatnak okot - mondta el Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Hamarosan kiderülnek az egyetemi felvételi ponthatárok, és megkezdődik a hajsza a kiadó lakásokért. Többekben merülhet fel azonban, hogy lakásbérlés helyett inkább a család lakást vásárol a fiatalnak, így oldva meg a lakhatási gondokat. Nincsenek azonban könnyű helyzetben, akik ezt a fővárosban tervezik megtenni. A jelenleg hirdetett ingatlanok mindössze 15 százaléka tartozik a 25 millió forint alatti, felújított, újszerű vagy új ingatlanok kategóriájába, míg az ilyen lakások mindössze 5,7 százaléka található az egyetemisták által kedvelt helyszíneken. Sokaknak tehát inkább külsőbb helyszíneken kell nézelődnie a kínált lakások között, a vásárlásnál azonban mindenképpen körültekintően kell eljárni, mert ez egy olyan hosszú távú befektetés, amelyből egy év után csak bukással lehet kiszállni.
Magyarországon a lakosság mintegy 88 százaléka saját tulajdonú lakásban él, míg 12 százalék bérli lakását. Ugyanez az arány Európa legtöbb országában kisebb különbségeket mutat, vagyis az emberek nagyobb arányban bérelnek és kisebb arányban birtokolnak saját tulajdonú lakást. Nincs ez másként Londonban sem, ahol a világ egyik legmagasabb lakásárai is a bérleti piac felé terelik a lakosságot. A brit fővárosban jelenleg minden második ember bérelt lakásban él, arányuk pedig folyamatosan nő a saját lakást tulajdonlók rovására. Ennek kapcsán megnéztük, hogy Londonban vagy Budapesten jelent-e nagyobb terhet egy albérlet fenntartása, valamint hol mennyibe kerülnek az átalagos albérletek és mit jelent mindez a fizetésekhez képest.
Minden politikai és jogi eszközt bevetnek.
Megnyugtatta a kedélyeket a lengyel vezető.
Nagyhatalmi érdekek csapnak össze.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
