Árváltozás árváltozást követ az építőiparban ez pedig hatalmas feszültséget okoz a partnerek között. Korábban évente egy-két áremelés volt az általános, ma meg már a havinak is örülünk - vázolta az ágazat nem éppen rózsás helyzetét Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az újHÁZ Centrum vezérigazgatója a Portfolio Építőipar 2022 konferencia alapanyagárakkal foglalkozó panelbeszélgetésén. A Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatójának moderálásában lezajlott szakmai beszélgetésen felmerült még az áremelkedés megrendelőkre való áthárításának lehetőségei, illetve az évre vonatkozó kilátások is.
Vasárnap lezajlottak a 2022-es országgyűlési választások, mely a regnáló kormánypártok győzelmével zárult. A régi-új kormánynak rengeteg kihívással kell szembenéznie a következő hónapokban, melyekből az egyik legfontosabb, hogy beférjen az év végére kitűzött hiánycél alá. A kormány ezt, a korábbi intézkedései alapján, többek közt az állami beruházások visszavágásával tervezi elérni. Az állami beruházások legnagyobb kedvezményezettje az építőipar, amely a magyar gazdaság egyik motorjává lépett elő az elmúlt években. A lehetséges beruházáscsökkentéssel kapcsolatban megkerestük az építőipar legfontosabb személyiségeit, hogy adjanak némi betekintést az ő várakozásaikba.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2021-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2022. évre a háborús konfliktus árnyékában. Az építőanyagok árát tekintve az alábbi eredmények születtek.
Hiába reméltük a tavalyi év második felében, hogy mérséklődni kezdenek az építési alapanyagok árai, a közben elszálló energiaköltségek több termék esetében is csak további drágulást hoztak. A szakmabeliek az ősz folyamán többször is figyelmeztettek, hogy idén év elején új lendületet vehet az áremelkedés, ami most úgy látszik meg is jelent a kereskedőknél - derül ki a Világgazdaság podcastjéből, ahol Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) elnöke adott helyzetértékelést.
Nehéz volt az idei év mind a lakosság, mind az építőipari szektor tagjai számára, a hiány és gyorsan változó árak folyamatos bizonytalanságban tartották az egész piacot. Ezeket a tapasztalatokat összegzi az újHÁZ Centrum legújabb kutatása, amely szerint a felújító és építkező magyarok 83 százaléka érzékelt költségnövekedést a beruházás közben, a kivitelezők pedig az árak további emelkedésével és 1-6 hónapos vállalási idővel számolnak a 2022-es évre. A felmérés bemutatója során azt is megtudtuk, hogy árkorrekciókra azoknál az építőipari termékeknél lehet csak számítani, ahol az árak elszállását, valamilyen külföldi (gyárak leállása a járvány miatt, BASF gyár leégése, stb.) eseményből fakadó, jelentős kínálatvisszaesés okozta. A többi anyagnál, nem látni olyan piaci folyamatot, ami áresést idézne elő.
Tíz évvel ezelőtt a KPMG felmérése szerint az európai vállalatvezetők 85%-a a gazdasági, pénzügyi tényezőket emelte ki, mint legnagyobb kockázat a gazdaságra nézve - a környezeti szempontok, a klímaváltozás vagy a járványhelyzet szinte egyáltalán nem is szerepeltek a listán. Nagyot fordult ehhez képest a világ egy évtized alatt, hiszen ma már egyértelműen a járványok és a klímavészhelyzet az egyik legmeghatározóbb kockázati tényező az ingatlanpiacon. Dános Pál MRICS, a KPMG Ingatlan tanácsadásért felelős vezetője, társult partnere ennek kapcsán egy panelbeszélgetés keretei között arról kérdezte az ingatlanpiac szegmenseinek képviselőit, hogy ők hogyan is alkalmazkodtak a járványhelyzethez, milyen hatással volt rájuk az alapanyagárak emelkedése és milyen jövőt látnak az ingatlanpiacon a digitalizáció terén.
A nyersanyaghiány és a kínálat csökkenése okozta válsághelyzetben hosszú távon csak az EU-ba irányuló alapanyagimport feltételeinek könnyítésével orvosolható a drasztikus acél építőanyag-áremelkedés a könnyűszerkezetes acélcsarnokokat gyártó Swedsteel-Metecno szerint. Bár bizonyos építőipari alapanyagok elérhetősége és ára esetében már érezhető némi stabilizáció, az acél alapanyagok ára további 10-15 százalékkal emelkedett az ősz folyamán. A vállalat szerint az áremelkedést legjobban a KKV szektor szenvedte meg.
Elkezdődött az építési alapanyagok árának csökkenése, de a korábbi szintre már nem fognak visszatérni - mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. A szakember a kormányzati intézkedéseket is értékelte, amelyek szerinte csak részben érték el a céljukat.
Az építőipar unió-szerte szenved az alapanyag és a munkaerőhiánytól, mindezek ellenére azonban a legtöbb helyen ismét pozitív tartományban van Építkezési Bizalmi Indikátor - derül ki az ING legfrissebb tanulmányából. A bizalmi index másfél éves csúcson van és ez a teljesítményben is lecsapódhat: az ING a legtöbb országban visszapattanó volumennel számol, mely jövőre viszont mérséklődhet is.
Hónapok óta másról sem szól az építőipar mint az alapanyagárak drasztikus emelkedéséről. Mint ahogy azt már megannyiszor megírtuk és a szakértők elmondták, az elszálló árak okait a világpiaci folyamatokban kell keresni. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy nem csak kis hazánk szenved az áremelkedéstől, hanem Európa nagy része is - derül ki az ING riportjából. Az elemzés szerint a szektor dolgát nem csak a dráguló alapanyagok nehezítik, hanem a munkaerő egyre növekvő hiánya is.
Az építőipar az elmúlt négy évben 35-40%-os bérfejlesztést hajtott végre, az őt kiszolgáló kereskedelemben bérfelzárkóztatásra van szükség - állapítja meg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közleményében. A szervezet az építőiparról, kiemelt tekintettel az alapanyaggyártási és kereskedelmi alpiacokról közölt helyzetjelentést, melyben az alapanyagárak mérséklődéséről is írnak.
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek a makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A kérdésekre a Portfolio Property Investment Forum 2021 konferenciáján válaszokat is kaphatunk.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyilvánosságra hozta a kerámia-falazóelemek hazai piacán folytatott, gyorsított ágazati vizsgálatának jelentéstervezetét. A vizsgálat alapján a hivatal nem indít versenyfelügyeleti eljárást, a tapasztalatok alapján viszont ajánlásokat tettek az ágazat szereplői számára. A szereplők most társadalmi konzultáció keretében, nyolc napon belül észrevételezhetik a megállapításokat.
"A legfontosabb feladatunk, hogy a vállalkozók számára legyen építőipari anyag. Megindultak az egyeztetések, hogy Oroszországból, vagy más unión kívüli országból szerezzünk be építőipari anyagokat" - hangzott el a kormány által tartott sajtótájékoztatón, ahol Gyutai Csaba az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos, többek között az építőipari intézkedések hatásáról, valamint a további lépésekről is beszámolt.
Hosszú távú megoldást keres a román kormány az építőipari alapanyagok drágulása okozta problémára: olyan rendelet elfogadására készül, amely lehetővé teszi, hogy a közberuházások elvégzésére leszerződött kivitelezők esetében az önkormányzatok ne a szerződésben előre rögzített alapanyagárakat vegyék figyelembe, hanem a statisztikai hivatal által megállapított drágulás alapján számolják újra a munkálatok értékét - közölte a román fejlesztési minisztérium szerdán.
Július elejétől a fogyasztóvédelem is bekapcsolódott az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható visszás jelenségek fokozott vizsgálatába. A hatóság a helyszíni ellenőrzések első négy hetében a forgalmazók 61 százalékánál tárt fel jogsértést - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleményében Schanda Tamás.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Olajraktárt ért támadás az éjjel.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
