Az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elnöke, és rezidens atomriogató Dmitrij Medvegyev éles hangú figyelmeztetést intézett a NATO-tagállamokhoz az Oroszország elleni esetleges megelőző csapásokkal kapcsolatban - közölte a Gazeta.
A Holland Királyi Légierő pénteken végleg kivonja hadrendjéből a kötelékébe tartozó valamennyi F-16-os repülőgépét, melyeket F-35-ös vadászgépek váltanak fel - tájékoztatott a holland védelmi minisztérium közleményére hivatkozva a Dutch News című, angol nyelvű holland hírportál szerdán.
A NATO új stratégiát dolgoz ki a sebesült katonák evakuálására egy esetleges, Oroszországgal való háború esetére. Alexander Sollfrank altábornagy, a NATO logisztikai parancsnokságának vezetője a Reutersnek adott interjújában részletezte az új terveket.
Múlt héten kedden az orosz fegyveres erők kellemetlen veszteséget szenvedtek el: felrobbant az ország egyik legnagyobb lőszerraktára. Az észt hírszerzés vezetője részletezte, mi is történhetett az ukránok vakmerő akciója során - számolt be az ERR News.
Kiszivárgott Jens Stoltenberg leköszönő NATO főtitkár beszédének szövege. A dokumentum alapján a politikus magasabb katonai kiadásokra fogja sürgetni a tagállamokat - írta a The Guardian.
Nyugati elemzők szerint elérhette az egymillió főt az orosz-ukrán háború veszteségrátája (sebesültek és halottak összesen). Az orosz csapatok a Donbaszban és Kurszkban is ellentámadásba lendültek, ráadásul továbbra sem született döntés arról, hogy Kijev bevetheti-e a közepes és nagy hatótávolságú fegyvereket Oroszország területén, miközben Moszkva folyamatosan bombázza az országot. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Egyelőre úgy tűnik, Amerika, London és Párizs nem adnak engedélyt Kijevnek arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel lőjék Oroszország belső területeit, a téma azonban továbbra is pörög az orosz médiában, politikában, hiszen Moszkva úgy véli, a felhatalmazás csupán idő kérdése. Vlagyimir Putyin orosz elnök pár napja azt mondta: ha kiadja a NATO az engedélyt, Oroszország úgy tekinti, hogy beléptek az ukrajnai háborúba az érintett országok, ennek megfelelően válaszcsapást indít. Az MK.ru összegezte, milyen lépéseket tehet meg Oroszország, ha Ukrajna elkezdi ATACMS- és Storm Shadow rakétákkal lőni belső megyéiket.
Jens Stoltenberg, a NATO leköszönő főtitkára egy szombaton megjelent interjúban azt mondta, a NATO többet tehetett volna Ukrajna felfegyverzése érdekében, hogy megpróbálja megakadályozni Oroszország 2022-es invázióját – írja a Reuters.
Németország és Litvánia aláírta a megállapodást arról, hogy a balti országban egy német dandár állomásozzon - közölte Berlinben pénteken Boris Pistorius német védelmi miniszter és litván kollégája, Laurynas Kasciunas.
A műsor első részében a forint elmúlt napokban tapasztalt gyengüléséről beszéltünk, és arra is kerestük a választ, hogy milyen irányba törhet ki az árfolyam abból a sávból, amelyben idén eddig mozgott. Vendégünk volt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A második blokkban háborús aktualitásokkal folytattuk, például azzal, hogy vajon megkapja-e Ukrajna az engedélyt a Nyugattól, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal lőjön orosz célpontokat. Emellett szó volt a kurszki frontról is. Erről Ács Bencét, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.
Ahogyan várható volt, az orosz-ukrán háborúban is megjelentek a különféle távirányítású, talajon közlekedő gépek. Ezek az eszközök a nagyra nőtt távirányítós autóktól az egyre ismertebb „robotkutyákig” számtalan formában megjelenhetnek, egyvalami azonban közös bennük: komoly terhet vesznek le a katonák válláról. Nézzük, mire is lehet használni ezeket a szerkezeteket, és mik azok a területek, amik egyelőre megmaradnak sci-finek.
A NATO-tagországok elítélték Oroszország "válogatás nélküli csapásait" Ukrajnában, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmének további erősítése mellett - tájékoztatott az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerdán, a NATO-Ukrajna Tanács brüsszeli ülését követően.
A NATO geilenkircheni légitámaszpontján a múlt héten átmenetileg megemelték a biztonsági készültséget egy lehetséges orosz szabotázsakció veszélye miatt - jelentette a Politico.
Az Európai Unió új, ötéves ciklusában teljesen felborulhat az eddigi status quo, mivel a keleti tagállamok éppen hatalomátvételre készülnek. A kelet-európai nemzetek kialakulóban lévő, „szárnyállamoknak” nevezett koalíciója arra készül, hogy jelentősen befolyásolja az EU döntéshozatalát és a transzatlanti politikát. A hatalmi dinamikát az északi országok, a balti államok, Lengyelország, Csehország és Románia rúgná fel, összehangolva közös politikai törekvéseiket, hogy leszámoljanak vagy rivalizáljanak a most domináns német–francia-tengellyel. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök az elmúlt tíz évben sokszor szorgalmazta, hogy álljon össze egy V4-es vezetésű keleti blokk, amely a nyugati tagállamok ellensúlya lehetne, Magyarország minden jel szerint teljesen kimarad az új hatalmi erőtérből.
Júliusban egy újabb NATO-csúcstalálkozó zárult azzal a homályos kijelentéssel, hogy Ukrajna valamikor a szövetség tagja lesz. Bár lehetetlenség pontos dátumot mondani arra, mikor csatlakozik Ukrajna a NATO-hoz, amíg az ország háborúban áll, a tagságot kiváltó eseménynek egyértelműnek kell lennie: az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek készen kell állniuk arra, hogy teljes körű védelmet nyújtsanak Ukrajnának, amint létrejön a békemegállapodás. Ez lehetővé tenné és bátorítaná az ukrán kormányt, hogy meghozza azokat a nehéz döntéseket, amelyek szükségesek a harcok befejezéséhez.
Ukrajna belépésének a NATO-ba nem kell, hogy feltétele legyen az orosz agresszió ellen küzdő ország egész területének ellenőrzése - jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök abban az interjúban, amely a Novinky.cz hírportálon és a Právo című független cseh baloldali napilapban jelent meg kedden.
A NATO-tagállamoktól elvárt minimum 2%-os cél helyett Litvánia idén a GDP-je 3,2%-át fogja védelmi kiadásokra költeni, és ezzel felzárkózik a két másik balti államhoz – derült ki a litván pénzügyminisztérium szerdai bejelentéséből.