A kínai tudósok víz nyomaira bukkantak a 2020-as Csang-o-5 misszió során gyűjtött holdkőzetmintákban - számolt be a PHYS.org.
Kína ambiciózus tervet mutatott be, amellyel az ország megalapozná a jövőben tervezett kínai holdra szállás kommunikációs, navigációs és megfigyelési rendszerét. A tervek szerint egy átfogó műholdas hálózatot építenének ki, amely valós idejű kommunikációt tesz majd lehetővé a Föld és a Hold között - számolt be az Interesting Engineering.
Tegnap sikeresen landolt a Hold "túlsó" oldalán a kínai Csang'o-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Földet kísérő égitest eddig nem kutatott, rejtett oldalán. A Reuters osztotta meg a Kínai Központi Televízió landolásról készült felvételeit.
Japán űrhajós lesz az első nem amerikai asztronauta, aki landolhat a Holdon az Egyesült Államok tervezett Hold-missziójában – jelentette be Joe Biden amerikai elnök, miután szerdán a Fehér Házban fogadta Kisida Fumio japán miniszterelnököt.
Oroszország azt tervezi, hogy 2031-től űrhajósokat küld a Holdra, emellett holdbázis építését is tervezi – írja a Reuters a TASZSZ orosz állami hírügynökség nyomán.
Sikeresen útnak indult a Hold felé magyar idő szerint csütörtök hajnalban a holdjárót szállító japán H2A űrrakéta az ország dél-nyugati részén található Tanegasima Űrközpontból - közölte a japán űrügynökség csütörtökön.
Ként és egyéb elemeket talált az indiai holdjáró a Hold déli pólusa közelében, miközben fagyott víz után kutat a területen – közölte az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) kedden.
Pár nap különbséggel próbálkozott Oroszország és India, hogy űreszközt küldjön egy olyan területre, ahová korábban még senki nem küldött: a Hold déli pólusához. Míg az orosz Luna–25 misszió kudarcot vallott, az indiai Csandraján–3 leszállóegysége sikeresen landolt, és kéthetes kutatásba kezdett a feltáratlan területen. Oroszország azonban nem hagyhatja abba az égi kísérőnkhöz vezető expedíciókat, a Hold ugyanis a hidegháború után újra a nagyhatalmi küzdelem egyik színtere lett.
A Roszkoszmosz mérlegeli annak lehetőségét, hogy a Luna–25 lezuhanása után 2025–2026-ban újabb kísérletet tegyen egy automata állomás sikeres landoltatására a Hold déli pólusán – közölte az orosz állami űrvállalat pénteken.
Sikeres landolt a Hold déli pólusánál az indiai Csandraján–3 űreszköz, ezzel India lett az első, amely le tudott szállni a Föld égi kísérőjének még meghódítatlan területén. Néhány nappal korábban ugyanitt vallott kudarcot az orosz Luna–25 Hold-misszió.
India szerdán történelmet szeretne írni, és az első nemzetként leszállni a Hold déli pólusának közelében – számolt be róla a BBC.
A NASA szombaton közölte, hogy egy Florida felé tartó trópusi vihar miatt lefújta az Artemis-1 holdrakéta keddi indítását - számolt be a Reuters.
Novemberben a floridai Kennedy Űrközpontból indítja útnak első holdjáróját az Egyesült Arab Emírségek - jelentette be a küldetés igazgatója hétfőn. Az Egyesült Arab Emírségek a Japánnal közös, sikeres Hold-misszióval csatlakozna az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Kínához, amelyek már eljutottak a Holdra.
A NASA elhalasztotta az Artemis-1 felbocsátását az űrbe - számolt be a CNN. A NASA következő indítási időpontja szeptember 2., péntek. Ha az Artemis-1 ekkor indul el a Kennedy Űrközpontból, a küldetés 42 napig tartana, és október 11-én térne vissza.
Ma útnak indul az Artemis-1 misszió, a NASA Artemis Hold-programjának első küldetése. A NASA három nagyobb szakaszból álló programjának célja az, hogy több mint 50 évvel az utolsó Apollo-misszió után embereket küldjön a Hold felszínére, továbbá egy bázist hozzanak létre, amellyel egy esetleges Mars-misszió megvalósulását segítenék elő. Az Artemis-1 Orion űrhajója most legénység nélkül indul útnak, 2025-ben pedig már emberekkel landolhat a Holdon. Mutatjuk, mit kell tudni a legújabb Hold-misszióról, amelynek mai indítást itt élőben is követheted.
Dél-Korea csütörtökön elindította első Hold-misszióját, amikor saját fejlesztésű holdszondája a SpaceX rakétájával felszállt a floridai Cape Canaveral űrállomásról - számolt be a CNN.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Szorul a hurok a Közel-Kelet renegátjának nyaka körül.
Százmilliárdos támogatást küldenek a migrációs nyomással fenyegető afrikai régiókba.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
