Fokozatosan elkezdte bevezetni az EU a CBAM, vagyis az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusát, amely eleinte adatszolgáltatási, majd egyre komolyabb beszámolási kötelezettséghez és engedélyekhez köti az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagok, áruk behozatalát. Magyarországon is számos importőrt, illetve közvetett vámjogi képviselőt érintenek a változások, számukra tartott előadást az RSM Hungary. Az eseményen a regisztrációért, a helyesbítési eljárás lebonyolításáért és a bírságok kiszabásáért felelős magyarországi illetékes hatóság - a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság - osztályvezetője számolt be az eddigi tapasztalatokról és a leggyakrabban felmerülő problémákról.
Az ENSZ dubaji éghajlat-változási konferenciáján (COP28) is heves vitákat generált, hogy az Európai Unió fokozatosan bevezet egy kvázi-karbonadót, a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmussal (CBAM). A rendszerben gyakorlatilag az unión kívülről, kvótakereskedelmi rendszer nélkül működő gazdaságokból importált alapanyagoknál, alkatrészeknél vetnek ki plusz terheket. Bár ez sok terméknél áremelkedést hozhat, de segíti a klímacélok elérését, valamint megvédheti az EU-s ipar versenyképességét is a dömpingáruval szemben.
Miután az elektromos autók exportjának kínai állami támogatását már vizsgálja az Európai Bizottság, kedden kiderült, hogy újabb szektorban kezdhet szubvenciós eljárást Brüsszel: az acélipart is célba veszik.
A német vegyipar és az autóipar aggodalmát fejezi ki az Európai Unió szén-dioxid határvámjának (CBAM) közelgő bevezetése miatt. A Deloitte tanácsadó cég felmérése szerint a vállalatok nincsenek felkészülve az új karbonvám bevezetésére. Pedig az Európai Bizottság múlt héten közzétett végrehajtási rendelete egy hosszú próbaidőszakot határoz meg.
Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.
Az energiaválság, a szénerőművek reneszánsza, a politikai döntések és a pénzügyi piacok sokkhatásai a karbonkvóták piacát sem kímélte, a kvótaárak elképesztő volatilitást mutattak az elmúlt másfél évben, ezzel arra kényszerítve a megfelelési kötelezettséggel rendelkező vállalatokat - vagyis azokat az ipari termelőket és energiavállalatokat, akik az uniós kibocsátás-kereskedelmi szabályozás alá tartoznak - hogy sokkal tudatosabban tervezzék a működésüket. Rajtuk kívül, egyre több iparág szereplője fog a szén-dioxid-kibocsátási szabályozások alá bekerülni, nekik most az a feladatuk, hogy a pénzügyi piacok, a szabályozások, az energiapiac, az innovációk területén egyszerre jeleskedjenek, fenntartva a minél kisebb károsanyag-kibocsátású, de profitábilis üzletmenetet. Nem kis feladat, de a felkészülés és a kvótapiacokra hatást gyakorló tényezők ismerete segítséget jelenthet. Ezzel a céllal rendezett workshopot a Holt Global Group és a Pact Capital, akik április 18-án részt vesznek a Vállalati Energiabeszerzés és április 25-én a Sustainable Tech konferencián is.
Mutatjuk a fontosabb tőzsdék nyitvatartását.
Márkus Gergellyel, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managerével beszélgettünk.
Az ünnepi héten apró szikra is elég lesz a nagy piaci mozgásokhoz.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
