Szeptember végén tartottak parlamenti választásokat Ausztriában, amelyen a győzelmet a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) szerezte meg a szavazatok 29 százalékának megszerzésével. Ennek ellenére az államfő mégsem a radikálisokat kérte fel kormányalakításra – írja a BBC.
Korábban már írtunk arról, hogy az osztrákok is elindították saját lakossági állampapír-palettájukat, de akkor még számos korlátozó feltételnek kellett megfelelni ahhoz, hogy külföldiként ottani állampapírt vásárolhassunk. Az osztrák államkincstár azóta könnyített a feltételeken: az eddigi szigorúbb online opció mellett már postai úton is lehet számlát nyitni külföldiként, így mostani cikkünkben gyakorlati szempontból mutatjuk be ennek a folyamatát.
Politikai patthelyzet alakult ki Ausztriában Alexander Van der Bellen osztrák államfő szerint, aki arra kérte szerdán a szeptember végi választást megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a második helyen végző Osztrák Néppárt (ÖVP) és a harmadik Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) vezetését, hogy folytassanak tárgyalásokat egymással a következő napokban.
Tavaly hozzávetőleg annyi hőszivattyút értékesítettek Magyarországon, mint a nem sokkal több, mint feleakkora lakosságú Szlovákiában, míg a hasonló lélekszámú Csehországban körülbelül négy és félszer, a hazánknál közel négyszer népesebb Lengyelországban pedig több, mint tízszer annyi ilyen berendezést adtak el, és az eddig összesen telepített állomány is jóval nagyobb az említett országokban. Pedig igény lenne rá itthon is; kutatások szerint a gázzal fűtők mintegy fele váltana hőszivattyúra.
A vasárnapi ausztriai parlamenti választásokon első helyre futott be a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely története első győzelmét szerezte meg. A 37 éve kormányon lévő Osztrák Néppárt (ÖVP) hatalmas vereséget szenvedett, és öt év alatt szavazói egyharmadát elveszítve csak második lett. Az ötpárti parlamentben (Nationalrat) a két pártnak meglenne az abszolút többsége, így valószínűnek tűnik egy kétpárti jobboldali koalíció, ugyanakkor ez előtt még számos akadály áll. Akár hosszú koalíciós tárgyalási időszak elé is nézhet Ausztria, de az biztos, hogy a pártszerkezet alapvetően megváltozott.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő vasárnap felszólította a politikai pártokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat egymással. A felhívás a parlamenti választások eredményét követően hangzott el, amelyen a szélsőjobboldali Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot, de nem érte el az abszolút többséget.
Vasárnap tartják az osztrák parlamenti választásokat, amelyen története során először a dobogó első helyén végezhet a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A közvélemény-kutatásokban szorosan mögötte áll a jelenleg is a kormány fő erejét adó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely koalícióra lépni ugyan hajlandó lenne a tőle jobbra álló párttal, de csak akkor, ha nem annak első embere, Herbert Kickl lesz a kancellár. Könnyen lehet azonban, hogy az FPÖ-ellenes protestszavazatok az ÖVP-t repítik az első helyre: ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a két párt koalícióban kormányozhat majd, néppárti vezetéssel. Jelen pillanatban e két párt koalíciója tűnik a legvalószínűbbnek, ami az jelenti, hogy az Oroszországgal jó viszonyt ápoló FPÖ kormányra kerülése révén oroszbarátabb irányba tolódik el Ausztria.
Az osztrák feldolgozóipari aktivitás szeptemberben ismét csökkent, immár 26. hónapja folyamatosan, az UniCredit Bank Austria által közzétett beszerzésimenedzser-index (bmi) adatai szerint.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, ebben a részben pedig Ausztriával foglalkozok.
Három időjárási tényező támogatta a Boris ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása valamint a levegő magas nedvességtartalma - írta a HungaroMet Zrt. a szeptemberi rendkívüli dunai árvíz meteorológiai hátteréről készített elemzésében, a honlapján.
Magyarország számára is elérhető az uniós árvízi helyreállítási támogatás - tudta meg az ATV az Európai Bizottság Magyarországi képviseletétől. Korábban Orbán Viktor szombat reggeli tájékoztatóján arról beszélt, nem javasolja, hogy Magyarország valami nyomorult koldus testtartásával kalapozzon.
Orosz leánybankjának eladását egy bírósági ítélet szeptember elején ellehetetlenítette, a fehérorosz leánybankot azonban sikerült most eladnia a Raiffeisennek. Noha a februárban bejelentett tranzakciónak várhatóan 800 millió eurós negatív hatása lesz a záráskor a bank eredményére, a társaság árfolyama 0,1%-os emelkedést mutat jelenleg a bécsi tőzsdén.
Szerda reggeltől fokozatosan újraindul a távolsági vonatok közlekedése is Budapest és Bécs között, az osztrák vasút azonban továbbra sem javasolja az utazást Ausztria felé. Bécs és Linz között a közlekedés továbbra is bizonytalan - közölte a MÁV.
Évtizedek óta nem látott súlyos árvíz okoz extrém helyzeteket több közép-európai országban. Miközben a hatóságok erőn felül védekeznek minden országban, egyre több a halálos áldozat, van, ahol még csak ezután fog tetőzni az árhullám.
Továbbra is emelkedik a Morva és a Duna vízszintje Nyugat-Szlovákiában, a Duna a fővárosban, Pozsonyban délután tetőzhet - jelentette hétfő reggel a szlovák média. Ausztriában hétfőn is jelentős mennyiségű csapadékra számítanak, ami várhatóan tovább nehezíti az árvíz sújtotta területek helyzetét.