Wieder Gergő, a KPMG igazgatója elsőként a zöldfinanszírozás motorját jelentő iparágak iránt érdeklődött, amelyre viszonylag egybecsengő válaszokat kapott a panelbeszélgetés részvevőitől. Kállay Gábor, az ING Bank energiaszektor-vezetője szerint az ipar, az energetika, az ingatlanszektor és logisztika azok az iparágak, amelyek a legtöbb fenntarthatósági beruházást, vagy minden fenntarthatósági szempontnak megfelelő zöldmezős beruházásokat hajtanak végre. Véleménye szerint ugyan a közelmúltban volt egy kis megtorpanás a zöldfinanszírozásban, de a trend hosszabb távon egyértelműen növekedést mutat.
Nem is lehet másképp, hiszen az európai társadalom és az NGO-k egyre nagyobb nyomást helyeznek a gazdaság szereplői és a jogalkotók vállára.
Hasonlóan látja Pákay Viktor, a Citi Kereskedelmi Banki ESG vezetője is, de érdemes megkülönböztetni az ügyfeleket más szempontok szerint is. Vannak azok a tradicionális iparágban működő vállalatok, amelyek a tevékenységük zöldítése érdekében végeznek beruházásokat, és azok, amelyek a fenntarthatóság vagy körforgásos gazdaság, mint iparág területén működnek. A Citi – bár nemzetközi szereplő a vállalati bankolás területén - nem lát különösebben nagy eltéréseket az USA vagy Európa között ebből a szempontból, mindkét területen hasonló folyamatok játszódnak le.
Az OTP-nek, regionális pénzintézetként van rálátása a környező országok piacaira. Gólya Szilvia, az OTP Bank Zöld Kompetencia Központ vezetője szerint, az egyes országok gazdasági berendezkedése, fejlettsége nagyon különböző lehet, van, ahol most van például nagy felívelésben a naperőmű telepítés, van ahol viszont teljesen más iparágak döntöttek inkább a zöldítés mellett.
Wieder Gergő kérdésében megemlítette, hogy a K&H zöldhitel állománya a teljes piac 22%-át fedi le, amely a bank piaci részesedését tekintve erősen felülreprezentált. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője hasonlóképpen látja az érintett iparágakat, de kiemeli, hogy bár kisebb volumenben, de
az elektromobilitás és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése is látható részt jelent a teljes portfólióban.
A Trustify Befektetési Alapkezelő helyzete kissé más, hiszen befektetőként nem hitelt biztosít, hanem különböző konstrukciókban tulajdonosi szerepet vállal, és a tervezett portfólió 60 százaléka fenntarthatósági célokat szolgáló befektetés lesz. Csatári László, igazgatósági tag, befektetési vezérigazgató-helyettes rámutatott, hogy a naperőművi beruházások hozamelvárásai alacsonyabbak lehetnek, mint más projektek, azonban a fenntarthatósági célokat figyelembe véve, így is folytatják e projektek finanszírozását. Banki finanszírozással együtt 3-400 megawatt naperőműves projektet valósítanának meg az elkövetkezendő 2-3 évben,
de nagy részét csak energiatárolókkal kiegészítve, amelyek segítségével a megtérülés jóval rövidebb lehet, hiszen az áramot a csúcsfogyasztáskor is lehet értékesíteni, nem csak a termelési csúcson nagyon alacsony összegért.
Wieder Gergő kérdésében a zöld banki termékek egyszerűsödéséről, elterjedésének lehetőségeiről kérdezett. A panelrésztvevők közül többen is kiemelték az MNB törekvését az ESG követelmények egységesítésére, amely a benchmarkolást és a banki kockázatkezelés folyamatát könnyíti meg a szereplők számára.
Suba Levente is az ügyfelektől bekérendő kérdőívet és az azon szereplő információk egységesítésnek gyakorlatát emelte ki, hiszen ezelőtt nem volt világos, hogy pontosan melyik, és milyen mélységű információt kell a vállalatoknak bemutatniuk a hitelkérelem benyújtásakor. Az OTP-nél a zöldhitelezés egyértelműen a nagyvállalati szegmenst érinti, különösen azokat a cégeket, amelyek külföldi anyavállalattal rendelkeznek. A KKV-knak ugyanúgy lenne lehetősége zöldhiteleket igénybe venni, azonban nem feltétlenül vannak annak a tudásnak a birtokában, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük.
A bankok azonban törekednek arra, hogy edukálják a kisebb cégeket is, adott esetben úgy formálják a hitelezni kívánt projektet, hogy a zöld követelményeknek is megfeleljen.
Wieder Gergő a zöldberuházások kulcskérdéseként a vállalatvezető motivációját és a szabályozási környezet szigorodását emelte ki, amit, Suba Levente is megerősített: mindenképp szükség van egy elkötelezett menedzsmentre, aki nem csak látszatintézkedésekben gondolkodik, hanem valós lépéseket kívánt tenni a fenntarthatóság érdekében. Az MNB, mint agilis szabályozó nagyban elő tudja segíteni a folyamat erősödését. Az ING működésébe olyannyira szervül a zöld hitelezés, hogy a kollégák számára KPI-k is meg vannak határozva, más banki termékhez hasonlóan.
Pákay Viktor szerint míg korábban önkéntes vagy inkább marketing célú volt az ESG jelentések készítése, ez mára már alapkövetelmény lett bizonyos szegmensekben. A multinacionális vállalatok esetében teljesen alapvető részét képezi a működésnek, de a beszállítói körnek sincs már sok ideje a felkészülésre, hiszen a
nagyvállalatok egyre több adatot kérnek be a beszállítóiktól, egyre több vállalásra ösztönzik a partnereiket, ezért, ha valaki nem teljesít megfelelően, akkor fennáll a kockázata, hogy kikerül a beszállítói láncból.
A Trustify-nál külsős ESG minősítővel dolgoznak, nem házon belül építették ki a kompetenciaközpontot. A tanácsadó cég az akvizíciós és a vagyonkezelési szakaszban folyamatosan vizsgálja, hogy a különböző intézkedések, beruházások meghozták-e az elvárt eredményt. Ez olyan járulékos költség, amit mindenképp be kell árazni a hozamelvárások esetében. Tulajdonosi joggyakorlóként viszont van lehetőségük közvetlenül is szerepet vállalni a cég működésében, ezért a fenntarthatósági célokat folyamatosan előtérbe tudják helyezni a cégvezetési és tulajdonosi körben egyaránt.
Egyöntetű vélemény, hogy az MNB által nyújtott kamatkedvezmény önmagában semmiképp sem motiváló erő arra, hogy a vállalatok csupán a 0,5%-os kedvezmény miatt zöldberuházásba fogjanak, arra viszont tökéletesen elég, hogy a plusz költségeket, ESG auditot, tervezést stb. ellensúlyozni tudja.
Gólya Szilvia szerint a kockázatkezelési gyakorlatban is fel kell építeni a megfelelő kompetenciákat, amely nagyon komplex feladat, hiszen sokszor nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, többféle modellezést kell elsajátítani, és teljes mértékben be kell integrálódnia a területnek a gyakorlatba.
AZ ING-nél külön iparági kockázati besorolást határoztak meg, fosszilis energiakitermeléssel vagy annak szállításával foglalkozó vállalatot például már nem is hiteleznek, A K&H is hasonlóan szigorú bizonyos iparágakkal szemben. A Citi globális gyakorlatokat követ a kockázatelemzésben.
Címlapkép forrása: Portfolio
