Portfolio.hu: Nemzetközi szinten a vállalatok jelentős likviditási tartalékot halmoztak fel, azonban a beruházások és akvizíciók terén sok esetben inkább visszafogott aktivitás látható. A magyar nagyvállalati szegmensre mennyire jellemző ez a tendencia?
Csont Dávid: A magyar gazdaság alapvetően tőkehiányos, ez általánosságban elmondható, noha egyedi eltéréseket tapasztalhatunk. A belső gazdaság az elmúlt 4-5 évben gyengén teljesített, a fogyasztás drasztikusan visszaesett, ehhez jöttek hozzá az ágazati különadók. Mindez együttvéve kivéreztette a vállalkozásokat. Egyes szektorok, itt elsősorban a pénzügyi szektorra gondolok, nyereség híján gyakorlatilag a tőketartalékaikból fizetik be az ágazati különadókat. Jól látszik tehát, hogy klasszikus értelemben vett tőkefelhalmozásról beszélni magyar cégek vonatkozásában, egy-két kivételtől eltekintve nem lehet. Ezzel ellentétben, a nagy átlagot tekintve a nyugat-európai, de leginkább a tengeren túli vállalkozások esetében óriási mennyiségű tartalék képződött az elmúlt időszakban is.
P.: A hazai gazdasági környezet kihívásokkal teli, viszont a kontinensen több országban is már látszanak a kilábalás jelei. Mennyire látható a CIB Bank vállalati ügyfélportfólióján, hogy mernének beruházni a vállalatok?
P.: Az Európai Uniós források iránt mekkora a kereslet?
Cs.D.: Az EU források népszerűek, és céljaikból adódóan előnyt jelenthetnek a kis és közepes méretű vállalkozások egy részének, de nem a nagyvállalati szektornak. Ezt azért fontos látni, mert önmagában egy kismértékű pozitív elmozdulás a KKV szektorban a teljes gazdaság egészét tekintve nem elégséges önmagában, és nem tud trendeket megváltoztatni, ehhez szükségesek a nagyvállalati beruházások is. Sokkal nagyobb mértékű pénzmozgásra gondolok. Az egyik nagyon pozitív jel viszont, hogy az MNB jelentősen csökkentette az általános kamatszintet és mindezt úgy érte el, hogy a forint árfolyama relatív stabil maradt. Ez a kamatcsökkenés lehet egy olyan fajta hajtóerő, ami hozzásegíthet a gazdaság nagyobb mértékű élénkítéséhez.
P.: A bankok a válság óta sokkal jobban megválogatják, hogy milyen cégeket hiteleznek. Ön szerint várható ebben az évben valamiféle változás a hitelezési tendenciákat illetően?
Cs.D.: Mi minden nap azért jövünk be dolgozni, a kollégáim és jómagam is, hogy találjunk józan célokhoz passzoló finanszírozási megoldásokat, hiszen ez az alapvető feladatunk, ehhez van szaktudásunk és sokéves tapasztalatunk. Tehát, részünkről megvan a szándék, megvan a tulajdonos által biztosított tőke háttér, és megvan hozzá a bank likviditása. Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb, amit mi hozzá tehetünk. Hozzáteszem, hogy 2012-ben a CIB nagyvállalati divíziója körülbelül 5%-kal tudta növelni a hitelportfolióját. Mivel ez az egyik legnagyobb magyarországi portfólió, így ez önmagában is eredmény és azt mutatja, hogy vannak azért lehetőségek és jelentkezők. Ami a növekedés hátterét és működési metódusait illeti, egy hitelportfoliónak is van amortizációja, ami éves szinten nagyjából 20 százalékot jelent, tehát a növekedéshez nemcsak az ügyfelek által visszafizetett hiteleket kell újra kihelyezni, hanem még azon felül is kell új hiteleket nyújtani. Ebből a szemszögből világosan látszik, hogy a CIB Bank aktív hitelezést folytat.
P.: Számos bank a kkv hitelezést stratégiai jelentőségűvé minősítette. Az MNB friss programjai is ebben próbálnak segítséget adni. Mit gondol, itt milyen tendenciákra lehet számítani?
Cs.D.: Minden élénkítő kezdeményezést üdvözölhetnek a bankok és a vállalkozások. Önmagában a kkv terület ilyen jellegű és mértékű támogatása azonban összgazdasági szinten nem elegendő. Szükség van a nagyvállalatok beruházásaira, fejlesztéseire, egyrészt hitelezési oldalról másrészt pedig ezek a folyamatok magával vonzzák a nagyvállalati beszállítók, partnerek, így a kkv-k prosperálását is. Az MNB által meghirdetett program nagy valószínűséggel leginkább a meglévő hitelek kiváltására lesz alkalmas. A 3 hónapos ablak, amíg a program elérhető egyszerűen túl rövid idő ahhoz, hogy bármilyen új projekt ebből a pénzből ténylegesen megvalósulhasson. Nyilván, ha egy ügyfélnek már volt egy kész ötlete, és már a hitelbírálat legalább korai fázisában volt, akkor ezt át lehet ennyi idő alatt futtatni. Egyébként nagyon kevés az esély rá. A kezdeményezés önmagában egy jó irányt jelöl ki, de a feltételrendszer kidolgozásakor fontos bevonni a banki szakembereket és a potenciális hitelfelvevőket, ami ezúttal nem történt meg.
P.: Ahogy Ön is említette, a magyar vállalati szegmens kivéreztetett helyzetben van. Lát érdeklődést külföldről a magyar cégek irányában? A válságból mely cégek kerülhetnek ki győztesen?
Cs.D.: Ez egy nagyon fontos kérdés, amit a beszélgetés elején is érintettünk. Úgy látom, hogy egyelőre nincsen tolongás a magyar cégek iránt külföldi befektetők részéről. Az elmúlt két évben alig volt Private Equity befektetői érdeklődés. Halottam egy viszonylag nagyobb tranzakcióról és jelenleg is zajlik egy-két kisebb tranzakció, de ezek, mértékük miatt nyugat-európai szemmel vizsgálva még csak a radar képernyőjére sem kerülnek fel. Viszont jól látszik, hogy a bankoknak van hitelezési étvágya, mivel minden egyes jó tranzakcióért komoly küzdelem zajlik. Nehéz kérdés, hogy kik kerülhetnek ki győztesen. Ezt nagyon nehéz megjósolni. Nyilván minden szektornak lesznek győztesei és vesztesei is. Ez annyira soktényezős egyenlet, hogy a jelen változó környezetben nem mennék bele spekulációba. Annyi látszik, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó, vagy ahhoz kötődő cégek összességében a nyerő oldalon állnak.
P.: Az alternatív finanszírozási források az utóbbi években felértékelődtek. Vannak bankok, amelyek külön üzletág keretében megpróbálják meglovagolni ezt a tendenciát. A CIB Bank esetében erről hogyan vélekednek?
Cs.D.: Másként látom ezt a kérdést. Az alternatív finanszírozási lehetőségekről sokan beszélnek, de Magyarországon gyakorlatilag egyedüli számottevő forrásként csak a banki hitelek, vagy egyéb bankok által nyújtott, de alapvetően hiteltermékek azok, amelyek a finanszírozások túlnyomó többségét adják. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a kötvénykibocsátások mértéke és a PE-k általi tőke/mezzanine hitelek mértéke alig látható szabad szemmel.
